Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-305
330 Áz országgyűlés képviselőházának 305. ülése 1942 november 12-éri, csütörtökön. Meg kell állapítanom, hogy szakoktatási! intézményünk 1939. óta lendületesen fejlődött. Míg 1939_ben 42 ilyen intézményünk volt, jelenleg- 132 van és ebből a szaporulatból a miniszter úr imtűkiöidésére 68 esik. Itt valóban korszerű, ütemes és nagyvonalú fejlődésről van szó. Ugyanez a helyzet a téli gazdasági és h'áz• tartási tanfolyamoknál is. Még nagyobb jelentőségű az akadémiák átszervezése és az, hogy •feet év alatt a hallgatók száma 360-ról 80O-ra emelkedett, amdl a szakemberekben való íhiány kiküszöböléséhez nagyban hozzá fog járulni. • Azt hiszem, t. Ház, a magyar földművelés töréuetében ilyen fejlődésre a szakoktatás terén még példa nem volt és éppen ezért, mert ez a fejlődés elsősorban a kisgazdaréteget érinti, nem mulaszthatom el a kisgazdatársadalom háláját tolmácsolni. Ugyanakkor azonban legyen szabad a Vértesalja népéjnek háláját is tolmácsolnom, amely a minilszter úr bölcs döntése folytán ugyancsak egy ilyen értékes szakoktatási intézményhez fog hozzá, jutni; amely azonban nemcsak a termelés, hanem fontos nemzetpolitikail célok szolgálatában is eredményes, miriden időkre szóló, talán sorsdöfntő szolgálatot fog telj esi tenL T. Ház! A magyar tmiezőgazdaságtan első egyetemi tanárának, baranyai Mitterspacher Lajos apátnak, aki 1774-ben tanított, a mezőgazdasági szakibkolát alapító Tessedik Sámuel lelkes evangélikus lelkésznek, az ugyan- . csak mezőgazdasági szakoktatási intézményeket , alapító és áldozatos gróf Festetich Györgynek. Szász Albert hercegnek, Nákó Kristóf grófnak és a téli gazdasági iskolatípus első megteremtőinek, gróf Károlyi Lajosnak, gróf Batthyány Gusztávnak és Kázmérnak a magvetése, báró Bánffy Dániel gondos céltudatos munkájában, így terem két évszázad után, érett kalászt a magyar agrárkultura televényében, egyúttal biztos alapokat építve ezáltal a magyar agrártársadalom új honfoglalása számára. T. Ház! Ezeken a szakoktatási intézményeken keresztül az állam az egész gazdasági életet, főleg 1 pedig annak termelését irányítani fogja. Fontos az, hogy ez a hálózat minél előbb kiépüljön és én a mitnászter úr személyében erre biztosítékot is látok, amit örömmel állapítok meg, A többtermelésnek másik előmozdítója, másik eszköze az agrártársadalom korszerű meg, szervezése. Ez már a milliárdos javaslat tárgyalása alkalmával felmerült. Ma igen sokféle szervezete van a gazdatársadalomnak, éppen azért azt lehet róla mondani» hogy meglehetősen szervezetlen. Pedig a; mezőgazdaság fejleszsére irányuló törekvéseket ilyen sokirányú szervezkedéssel alig lehet hatékonyan szolgálni, viszont az ország joggal elvárhatja, hogy egy-egy milliárdos befektetés eredménye is százszázalékos legyea. Itt tehát kétségtelen, hogy agrártársadalmunk megszervezése reformra szorul. Én most az egyes szervezetek bírálatába nem bocsátkozom, legyen szabad nekem tisztán elvi alapon foglalkozni ezzel a, kérdéssel és a szervezés alapelveit szerény belátásom szerint rövidem leszögezni. Mindenekelőtt meg kell állapítanom azt, hogy az agrárszervezetek átépítéséből nem kö, vetkezik az, hogy az állami mezőgazdasági igazglatást az egész vonalon nem kellene kiépíteni, ellenkezőleg, szerintem ezt az egész vonalon, a faluig következetesen ki kell építeni? aimwt mX § miniszter úr tervezi. Az átszervezés kétségtelenül csak egységesen, egy törvény alapján történhetik!, átütő erője ennék a hatalmas szervezetnek esak takkor lesz,'Hivatását csak úgy tudja minden vonalon "betölteni, ha teljes egységet tudunk benne biztosítani. Az agrártársadalom azonbanj amelyet meg kell szerveznünk» nem homogén és' rétegeződését minden körülmények között szem előtt kell tartani. így. tehát szerintem az egyes csoportokat, különösen pedig a kisgar'daesoportot. amely nagy tömegénél fogva rendkívül jelentős, de a iöbhieket is, saját szervezetükben kell megszervezni. A kisgazdareteg megszervezésére szerinteimi — á jelenleg .sokfele vezetés alatt és sokféle irányban elburjánzott — gazda körök volnának a legal kai inasabbak. Ezeket mindenesetre általánossá kellene tenni és egységes vezetés alatt kellene összefoglalni..'Általánossá és kötelezővé is kellene őket tenni. Éppen ezért a tiszta szaibad társulás nem lesz alkalmas ennek a kérdésnek a megoldására.. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne legyen önkormányzat, sőt ellenkezőleg, ezt a vonalat teljesen ki kell építeni. Kétségtelen viszont az, hogy mennél több hatalmat, jogot és feladatot ruház ezekre a szervezetekre az állam, annál erősebbnek kell lennie a vezetésnek, illetőleg áz ellenőrzésnek. À meglevő kipróbált» életképes szervezetek megtartása mellett fontos lesz a célszerű munkamegosztás is. T. Ház! Nem vitás, hogy az agrárszervezés vármegyei tagozatát is meg kell tartanunk és hogy az életképes és megmaradó, eddig szabadtársulási csúosszervezeteket, mint pl. az Omge t, vagy a Faluszövetséget a felső fokba okvetlenül bele kell építeni. Az agrár termelő, értékesítő és hitelszövetkezetek csúesszervezetedt pedig valamiképpen be is kell ide kapcsolni. Kétségtelen, hogy ebbe a szervezetbe a szaktudomány kiváló embereit, a gazdasági élet kiváló gyakorlali férfiait, a közgazdasági élet minden vonalán áttekintéssel rendelkező tekintélyeket be kell kapcsolni a részleteket ismerő és. a gyakorlatot jelentő kisgazdatársadalmat is v A kisgazdatársadalomra ezen ,a vonalon igen nagy súlyt helyezünk, mert hiszen ennek a szervezésnek nemcsak gazdasági, nemcsak érdekképviseleti, hanem nemzetpolitikai jelentősége is van, T. Ház! Nem vitás és nem kétséges, hogy a kisgazdatársadalom a kommunizmus »alatt és a forradalmakban Magyarországon megállta a helyét, sőt a kibontakozás szempontjából volt idő, amikor az egyetlen biztos bázisl alkotta -p. nemzet életében. Tudjuk, hogy a megszállott területen is a kisgazdatársadalom volt az, amely mindenütt, minden megpróbáltatást kibírt és átmentette a magyar gondolatot a jobb időkbe, Ennek a kisgazdatársadalomnak tehát az" egész vonalon nagy szerepet kell adni. Gondoskodnunk kell azonban arról is, hogy ez ,a, kisgazdatáüsadalom a szervezésbe lelkileg is belekapcsolódjék,, mert ha még. csak azt sem tudjuk elérni, hogy egy faluban az alvég meg a felvég, az egyik utcasor a másik utcasorral egybekapcsolódjék, az, egyik szomszédos község a másikkal, vagy pedig az egyik vármegye gazdatársadalma lelkileg is, a hivatástudat és a hivatásrendiség alapján összekapcsolódjék a.másikkal, akkor ennek az egész szervezésnek hiányozni fog a lelke és nem lesz meg az eredménye.^Viszont érezzük, hogy ez a munka nemzetpolitikai jelentőségénél fogva égetően sürgős, tehát nemcsak a többtermelés szempontjából kell erre mielőbb go T vdotnunk s éppen azért kerenj a m>'