Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az ~ országgyűlés képviselőházának 305. uisizférï urat, hogy erre vonatkozó javaslatait mielőbb terjessze a képviselőház elé, mert fon­tos nemzeti érdek fűződik ennek mielőbbi meg­valósításához. T. Ház! Legyen szabad még felemlítenem egy-két gyakorlati kérdés* és ezek közt első he­lyen szerepel, mint már a pénzügyi bizottság­ban is említettem, a vadásztörvény revíziójá­nak gondolata. Az időin már rövid, csak egy­két szóval mutatok rá azokra a mérhetetlen veszteségekre, amelyeket aj, utóbbi telekben a nyúlkár okozott és kérem a miniszter urat, fo­gadja'szeretettel a többtercnOiésnek ezt ,a fontos ágazatát, a magyar gyümölcstermelést is. Eb­ben az esetben meg vagyok róla győződve, hogy ebben a kérdésben is megtaláljuk azt az utat, amely egyrészt biztosítja a termelés érdekeit, másrészt pedig nem veszélyezteti a vadászatban rejlő nagy nemzetgazdasági érdeket sem. T. Ház! Rá akarok mutatni a jégbiztosítás kérdésére. Ez ma rendkívül drága, éppen ezért ke-vesén veszik igényibe. Ha viszont valahol egy ilyen csapás jelentkezik, alkkor jönnek a cik­kek, a deputációk és mindenki a földmívelés­ügyi minisztériumtól kér segítséget, hogy a súlyos elemi csapás által okozott kár helyre­hozassék. Ügy gondolom, hogy ezt a kérdést in­tézményesen kellene megoldani, ez azonban ma rendkívül drága. Ennek nemcsak az az oka. hogy kevesen biztosítanak, hanem az is, hogy igen sok a vállalat és tbizony ezeket a vállalatokat racionalizálni kellene. (SzÖllősi Jen/ő: Igien nagy a haszon!) Nagyon nagy az alapdíj, amely elmegy az adminisztrációra. Minden vállalat kiépíti a maga fene nagy ad­minisztrációját s ez sokba kerül. Gondoskodni kellene és igen fontos kisgazdaérdek, az egy­séges kötvényminta megállapításáról, hogy szabványos kötvényminta legyen és világos feltételek legyenek, mert ezen a vonalon ren­geteg a tévedés. f ­Meg akarok még emlékezni arról a kér­désről is, amelyről Gosztonyi képviselőtársam is szólott és èz a mezőgazdasági szociálpolitika. Legyen szalbad itt rámutatnom arra, hogy a mezőgazdasági társadalombiztosítás továbbfej­lesztéséről szerintem gondoskodni kellene. Itt első helyen áll a betegségi hiztosítás. Nem gon­dolom,, hogy ennek a méretei olyanok legyenek, mint az ipari biztosításé, sakkal kiselbb meg­oldással is megelégednék ez a társadalom. Szükséges volna az akut betegek kezelése, or­vos és gyógyszerellátás, valamint az operációs segély. Úgy gondolom], hogy ebbe a biztosí­tásba bele kell vonnunk az összes munkavál­lalókat és önkéntes biztosítási alapon a kis­gazdákat. , . Ugyancsak szóvá kell tennem az öregségi biztosítás továbbfejlesztését isi Ez jelenleg csak a férfiakra terjed ki, a nők nincsenek be­lefoglalva, holott nagyon sok helyen a házas­pár együtt vállal munkát, nagyon sok helyen meg '— éppen a háborús viszonyok hatása alatt — sok a leánymunkavállaló. Ilyén eset­ben, ha leánymunkavállaló élvezi a biztosítást, férjhezmenetele esetlén megkaphatná a kiháza­sítási segélyt. Még egy körülményre kell rámutatnom és ez az, hogy a férfiak is csak 65 éves koruk el­érése esetére vannak, biztosítva. Ha tehát előbb lerokkaii az a mezőgazdasági muníkavál­lal ó, akkor nincs róla gondoskodás. Szerintem a szociálpolitikát ezen a vonalon ki kell fej­lesztenünk, gondoskodnunk kell egy ilyen es­hetőségre is a biztosítottról, viszont ez ter­mészetszerűen nem jelenthet remédiumot a KÉPVISELŐHÁZI NAPIZÓ XV, ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. 331 munkanélküli segélyre és éppen ezért a szi­gorú felülvizsgálatról, a feltételek fennforgá­sának pontos megállapításáról gondoskodnunk kellene- A visszaélések lehetősége neim ok arra, hogy ezt az intézményt ne fejlesszük tovább. T. Ház! Meg vagyok róla győződve) hogy a miniszter úr» mihelyt a töibbtermelés gondo­latával megfelelő eredményekre jutott, eat a szociális vonalat is magáévá fogja tenni és igazi magyar úri szeretetébe fogja foglalni ,a munkavállaló társadalmat is, laanelynek mun­kaképessége végeredményben az ország több­termelési eredményeinek egyik előfeltétele. Meggyőződésem szerint a földmivelésügyi tárca vezetése a legjobb) legmegbízhatóbb és legszakavatottabb kezekben van, a tárca dotá­ciója is minden tekintetben garanciát nyújt nekünk arra, hogy az agrártermelés terén min­den elképzelhető megtörténik a mai nehéz vi­szonyok között, éppen ezért a tárca költségve­tését örömmel elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Gróf Serényi Miklós! Elnök: Gróf Serényi Miklós képviselő urat illeti a szó­Gr. Serényi Miklós: T. Képviselőház! A legtöbb európai országban, elsősorban Német­országban a mindenkori földmivelésügyi mi­niszter egyben közellátási miniszter is. így nem fordul elő, hogy a jöbbkéz nem tudjla, (hogy mit csinál a balkéz" és hogy olyaîi ren­delkezések jelennek'' meg, ^melyek a_ mezőgaz­dasági érdekeket veszélyéztetikr '"""' ~ Itt van például a tejrendelet. A falvakban a tej arát 34 fillérben állapították meg, ellen­ben a fővárosban ennek ára több mint 40°/o-kal magasabb. Ennek az eredménye az volt, hogy a rendelet megjelenése után a falusi lakosság teljesen elesett a tejeli átástÓL így egy váchar­tyáni földbirtokos, aki körülbelül napi 100 iter tejet szállított a saját falujába, a rende­let megjelenése után ezt azonnal lemondta és azóta a fővárosbla szállítja a tejet. De ez tör­tént a rendelet következtében fröbbszáz köz­ségben. Ezt termésaœtesen óriási elkeseredést váltott ki a falusi lakosság körében, mért Jog­gal mondhatják a község lakói, hogy amikor ™ ío ^ ai ; os mé ^ mindig megkapna a maga heti 10—16 deka zsíríadagíját, fijT ugyanakkor 4—5 hetenként kapnak ennyit és most még a tej­ellátástól is elestek. Magam kérvényt nyújtottam be a közel­látásügyi miniszter úrihoz, hogy a, saját fa­lumban eladott tejet 38'fillérért adhassam el. A kérelmet elutasították, pedig a község lakói ennél többet is szívesen fizettek volna, csakhogy tejhez jussanak-, A fővárosban a tej nagyrészét még a zsidók kapjak. A tejrendelet kibocsátása után ugyanis zsidó és magyar orvosokat tömegesen kerestek fel orvosi bizo­nyítványért a zsidók és ezeknek a zsidóknak 80°/o-a hirtelen gyomorsavtúltengést kapott és ennek alapján megkapták a tejjegyeket. Ké­rem a földmivelésügyi miniszter urat, hogy a közellátási miniszter úrral egyetemben azon­nal szüntessék meg ezt az anomáliát, a falvak­ban pedig állapítsák meg (a tej árát legalább 40 fillérben, mert ezí szívesen megfizetik, csakhogy tejhez jussanak} Rátérve egészen röviden a faellátásra, itt is a legnagyobb rendszertelenség uralkodik. Ami kevés fa bejön Budapestre, az legnagyobbrész. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom