Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

328 Az országgyűlés képviselőházának 305< ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. ügyi tárca vonalvezetésében sem látom a cél­tudatos irányítást, a tárca költségvetését saj­nálatomra nem áll módomban elfogadni. (Elénk éljenzés és taps a szélsőbaloldaton. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Czermann Antal. Elnök: Czermann Antal képviselő urat il­leti a szó. Czermann Antal: T. Képviselőház! A föld­mívelésügyi/ tárca magán viseli a háborús idők nagy jelen tőségét és érezzük azt, hogy a háborús időkkel kapcsolatos problémák meg. oldása a földin ívelésügyi tárca keretében fo­kozott mértékben jelentkezik. A földmívelés­ügyi tárcában még egy másik gondolat is kép­viselve van, és ez a háború utáni időre való gondoskodás, amikor a széles rétegű agrár tár* sadalom létét és sorsát a továbbifakban is biz­tosítani kell. Ezt a jelentőséget domborítja ki a földmívelésügyi tárca költségvetése. Ha csak magát az összeget nézzük, t. Kép­viselőház, ez még önmagában véve nem mond semmit, de legyen szabad csak egy rövid sta­tisztikára hivatkoznom és akkor majd jobban kidomborodik az a nagy jelentőség, amelyet e tárca költségvetése, kifadási rovatában ^ kép vi­sel. Az 1926—27. évi költségvetési előirányzat­ban a kiadások, a rendkívüli kiadások és be­ruházások együttesen 25 milliót tettek ki. Az ember gondolkodóba esik, hogy azokban a vál­ságos, nehéz időkben ilyen összeg mellett váj­jon mihez is kapkodott,* fogott a földmívelés­üffyi miniszter a tengernyi probléma közepette. 1935-36-ban 30 millióra emelkedett ez az ösz­szeg és 1943-ban 275 millióra. Tehát 15 év alatt az emelkedés tiízenegyszeres. Még szembeszökőbb a földmívelésügyi tár­cára fordított összeg akkor, ha ezeket az ösz­szegeket az egyes költségvetési években a ki­adásokhoz arányosítom, mégpedig eeyrészt az összkiadásokhoz, másrészt pedig csak közigaz­gatási kiadásokhoz. Legyen szabad utalnom az 1921—22 évi költségvetésre, amely az első rendes költségvetés volt az összeomlás után. Itt az összkiadásokhoz viszonyítva a földmí­velésügvi tárcára előirányzott összeg 2% volt. 1926—27-ben. az első pengős költségvetésben 2.2%. 19.35—36-ban 2.6% és 1943-han 6.5%. Az emelkedést még jobban kídomorítja az. ha ^a tárca kiadási összegeit csak a költséigvetés közigazgatási kiadásaihoz viszonyítom és az üzemeket ki!has*yom és akkor látjuk azt,. hogy 1921/22-ben a közig-azeratási kiadásiokhoz viszo­nyítva 3%-ot 1926/27-ben 3.5%-ot, 1935/36-ban 4%-ot és 1943-ban 9.4%-ot tesz ki a földmívelés­ügyi tárca előirányzati összege, ami lényegi. leer azt jelenti, hosy Jelenleg a nemzeti jöve­delemnek közel 10°/r-át fordítja az ország a földmívelésüsyi tárca dotálására. Ilyen nagy karriert csak még a honvédelmi tárca futott meg. jeléül annak, hogy éppen ennek a két tárcának legnagyobb a helvzetí fontossága. T. Ház! Ha csak ezt a hatalmas nagy össze­get tekintjük, máris önkéntelenül elismeréssel kell a miniszter úr felé fordulnunk, aki bhtosí­tani tudta tárcája részére ezt a nagy összeget Tudjuk, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény alapján esedékes járulékok össze gei is benne vannak ebben az összegben, de mégis annak ,aki tudja, hogy mire ezek az össze­gek a pénzügyminiszter úr kezéből eljutuak az egyes tárcákhoz, milyen nagy munkának és küzdelemnek eredménye az, bizony teljes elisme­réssel kell meghajolnia a földmívelésügyi mi­niszter úr bátor kitartása, szívóssága és gondos^ sága előtt. A nemzeti jövedelem közel 10%-át fordítjuk ezekre a célokra. Ez azt jelenti, hogy itt óriási feladatok koncentrálódnak, de jelenti azt az óriási nagy felelősséget is, amelyet a miniszter úr vállalt ezeknek a költségeknek a felhasználá­sával kapcsolatban. Egyébként, aki a költségvetést átvizsgálta, az látja azt, hogy ez a költségvetés az egész vonalon közvetlenül vagy közvetve a többterme­lés szolgálatában áll. Ez a gondolat indította el annakidején a milliárdos javaslatot is és ez uralja most a tárca költségvetését is. Önkéntele­nül felvetjük tehát a gondolatot, hogy miért kell mindenáron többet termelni. Tudjuk, h°gy háborúban élünk és tudjuk azt, hogy a hadsereg fogyasztása, a hadsereg ellátásai, a hadimunká­sok ellátása, — sőt bizonyos mértékben a jegy­rendszer bevezetése is — valamint a hadiipar­nak nyersanyaggal való ellátása, a fogyasztást lényegesen fokozta, már pedig a fogyasztásnak a termeléshez kell igazodnia, termelés alatt pedig csak^ az árútermelést érthetjük, nem' pedig_ a pénz termelését. A pénz termelése nem jelent megoldást, az önmagában hordozza bukását és a pénz romláshoz vezet. Ha tehát a háborúokozta rendkívül fogyasztást biztosí­tani akarom és emellett az egyéni fogyasz­tást is ki akarom elégíteni!, akkor többet kell termelnem. T. Ház! A statisztika is figyelmeztet ben­nünket bizonyos körülményekre és megmu­tatja azt, hogy a többtermelésre valóban van­nak is lehetőségek. Ha nézem az eg;yes termei­vényeket és összehasonlítom a németországi és a magyarországi viszonyokat, akkor azt látom, hogy búzából hektáronként Németor­szágban 22, nálunk 14 mázsa az átlag, tengeril­ből Németországban 22, nálunk 16, burgonyá­ból Németországban 164, nálunk 71, cukorré­pából Németországban 302, nálunk 206, árpából Németországban 20, nálunk pedig 14 mázsa az átlag. Kétségtelen, hogy itt bőven van lehető­ség a többtermelésre és érthető is. hogy a me­zőgazdasági termelésről szóló 12. címmel a múlt évi előirányzattal szemben 1943-ra 33 millió pengővel több van előirányozva. De nemcsak a mezőgazdasági vonalon, ha­nem az állattenyésztési vonalon iís vannak ilyen lehetőségek. A napokban hallottam Wörmlann halléi professzor előadását, aki az európai közellátást taglalta és ennek kapcsán — az összes állatállományt minden egyes or­szágban a számos állatra átszámítva — kimu­tatta azt, hogy az állattenyésztés, vonalán mi a helyzet. Ezek szerint 100 hektáronként a szarvasmarhaállomány Hollandiában 128, Bel­gi'umban és Dániában 122, Németországban és Svájcban 85, Norvégiában 78, Lengyelország­ban 65, Franciaországban 59, Romániában 50, Olaszországban 49 és Magyarországon 46. Még ha a klimatikus és csapadékviszonyokat figye­lembe is veszem igen nagy elmaradást kell ezen a vonalon konstatálnom. Éppen ezért a költségvetésnek az állattenyésztésről szóló címe is, az előző évi 7 millió pengővel szemben, 23 millió pengővel van dotálva. Kétségtelen, hogy a termésátlagok fokozása is ( szorosan összefügg a marhaállomány létszámának eme­lésével, ez pedig a takarmánytermelés foko­zása nélkül meg nem oldható. Épp így nem tudom ©léggé a miniszter úr

Next

/
Oldalképek
Tartalom