Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-305
Az országgyűlés képviselőházának 305. fogjja eldönteni. A Délvidék ez utóbbi feladatnak oroszlánrészét végzi. Éppen ezért elnézést kérek azért, hogy eltértem a régi szokástól és nem kapcsolódtam bele beszédem elieflétn előttem szólott igen t. képviselőtársam gondolatmenetébe 1 , esi engedelmet kérek arra. hogy a dolgokat délvidéki szemszögből megvilágítva, szólhassak hozzá ai vitához és, néhány speciális délvidéki problémát hozhassak fel. (Halljuk! a középen.) T. Képviselőház! Mindenekelőtt mély meghatottság vesz erőt rajtam, mert hiszen első alkalommal szerepel a Délvidék a költségvetésben. Ennek jelentősége több mint szimbólum, mert nemcsak azt jelenti, hogy a Délvidék most már mint az ország 1 integráns" része a rendes országos költségvetés kereteiben, az. egységes, magyar mezőgazdasági igazgatás és politika irányelvei alapján fog a jövőben vezettetni, hanem gyakorlatilag nyugodt mederbe tereli és biztosítja, a jövőben azt a mélyreható átalakulást, is, pmeíy felszabadulásunk óta a Délvidéken megindult. Ezt az átata Kutast egy teljesen elleni êtes idegen agrárpolitikai irányból a magyar agrárpolitikai irányba történő átállás idézte elö. Az átalakulás igen mélyreható. Jugoszlávia ugyanis nem minőségi agrárpolitikát, hanem a minőségre való tekintet nélkül mennyiségi, kvantitatív agrárpolitikát folytatott. Lakosságának alacsony kulturális színvonala nean k<> vetélte a minőségi árut, sem az iparban, de a mezőgazdaságban sem. Nagy passzív területei voltaik és azokat tömegcikkekkel kellett ellátnia. Ezzel szemben Magyarország az elmúlt húsz 'év alatt kvalitatív, minőségi agrárpolitikát folytatott, agrárpolitikájában ez volt a döntő jelleg. Ez természetes volt, mert hiszen tömegcikkeit nemi tudta külföldön elhelyezni; a minőségi áru elhelyezése külföldön könynyebb volt ,és az iparosodás is minőségi agrártermelést kívánt meg. Minden berendezkedésünk — ellentétben Jugoszláviáéval —• erre irányul, ilyen formát tartalmaz. A nemrég megszavazott milliárdos mezőgazdasági törvény ezt az ; irányt intenzitásában fokozta s a költségvetés is ebben a szellemiben készült és ezt az irányt szolgálja. Felmerülhet az a kérdés, hogy tulajdonképpen helyes-8' a Délvidéknek mennyiségre beállított agrártermelését most minőségi, termelésre átállítani, amikor minden átállítás bizonyos zökkenőkkel, kiesésekkel jár? A felszabadulás ténye- önmagában is a termelés csökkenésére adott okot, mert hiszen a. lelkekben történt megrázkódtatás pszichikai okoknál t. fogva minden gazdasági momentumra; is hatást gyakorolt. Jobban meggondolva a dolgot, azt Űell felelnünk, hogy feltétlen ál helyes minél (gyorsabban és minél (tökéletesebben keresztülvinni eztl az átállítást. Ennek a termelésen túlmenő nemzeti és történelmi fontossága és jelentősége van. Tudjuk, hogy a háború után egy új korszak iáidul meçs;, amely új korszakban az egyes államok, nemzetek egymásközöitti munkamegosztása fokozódni fog, esetleg tömbök, klimatikus területek egymásközötti munkamegotezitásává. és ez nemcsak azt jelenti, hogy az egyes nemzeteiknek, államoknak belsiő homogenitását kell növelni, — tlehát^ a Délvidéknek tökéletes, teljes bekapcsolása elsőrendű, sürgős feladat — hanem azt ils jelentig hogy egész Magyarország egy nagy gazdiasági tömbhöz fog tartozni és ez a nagy gazdasági ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. 317 tömb csak a nyugatteurópai gazdasági tömb lehet, mert hiszen arra vagyunk hivatottak; kulturális nívónknál, nagyobb úthálózatunknál, vasúti hálózatunknál, egész fejlettebb és jobb állami berendezkedésünknél fogva arra vagyunk hivatottak, hogy ehhez a tömbhöz tartozzunk. A tömegcikkek termelését el fogják végezni a háború után a távoli területek. Ukrajna vagy Amerika, a mi feladatunk feltétlenül a mezőgazdasági iparosodás, a differencia ltab'b állattenyésztés, vetőmagnemfésítés, kertészet, gyümölcstermesztés, primőrfőzelé kek stb. termesztése lesz. Legnagyobb érdeke tehát a Délvidéknek ez a sürgős bekapcsolás. Nincs időnk várni, mert különben a háború után nemcsak az országnak leszünk nagy tehertétele; tömegciklkterimielésünkkél, hanem saját délvidéki lakosságunk is nagyon meigsínyle'né ezt. Ezért üdjvöízöljük mii, délvidékiek, különös örömmel a költségvetést, mert azt látjuk, hogy a költségvetés, egész szelleme és felépítése e nagy irányelv elgondolásával készült. A nagy milliárdos mezőgazdasági fejlesztési törvény adta minden lehetőséget és az azon béliül adott (mfiniszteriális diszkrecionális jogot a miniszter úr e nagy gondolatmenet és irányvonal szem előtt tartásával használta fel és állította be a iköitsiégvetésbé., A részletekre térve, mindenekelőtt ki kell emelnem az áílilalttenyésztés fejlesztésére előirányzott hatalmas összegéket. Míg a tavalyi költségvetés 156 milliós kiadási végösszegéből csak 18 millió, tehát» valamivel több mint egynyolcad rész fordíttatott az állattenyésztéssel kapcsolatos címekre;, addig az idén 38*5 millió, tehát az idei végösszeg 108 milliós- többletéből 20*5 millió, vagyis a többlet egyötöd része. Hogy miért ilyen aránylag nagy tétel fordíttatott a 108 milliós többletből az állattenyésztésre, annak okát abban 1 atom, hogy éppen az állattenyésztés az, a termelési ág, amelyben a fejlesztés a, most: folyó háború alatt a közellátási nehézségek mellett is hatásosan keresztülvihető. Célunk ugyanis nem lehet az, hogy az állatállomány számát szaporítsuk. Az állatállomány száma az egész, világon csökken és ez alól a csökkenés alól mi sem vonhatjuk ki magunkat, mert ez közellátási szempontból szükséges. (Piukotvich József: Gondoslkodnak itt róla!) A csökkenéssel kapcsolatban azonban a csökkentésnél keresztül vitt szelekció val flehet az állaltálloimíány minőségi értékét emelni. Ezt nemcsak lehet, hanem kell is, szükséges is véghez vinni és éppen ezért van nagy jelentősége a költségvetésben szereplő, az állattenyésztési akciókra szánt hatalmas tételeknek. Szükséges volna a törzskönyvezésnek fokozottabb kiterjesztése. Itt egy speciális délvidéki problémát keli felvetnem, mégpedig azt, hogy a megszállás ideje ^ allait a törzskönyvezést elhanyagolták. A Délvidéken tehát lényegesen alacsonyabbak a törzskönyvezett állatok száma, mint az ország bármely más» vidékén. Ennélfogva fokozottabban volna szükséges a törzskönyvezést a! Délvidéken keresztülvinni, éppen azért, mivel az igénybevételeknél, — amielyek különben a Délvidéken fokozottabban fognak bekövetkezni, tudniillik az állatállomány itt számszerűleg nagyobb, de minősé'gi1 eg alacsonyabb és ezért többet fognak igénybe venni—a törzskönyvezett álatok kivételt al» 51*