Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-294

Az országgyűlés képviselőházának 294. ülése 1942 október 15-én, csütörtökön. 21 az a gondolat is, hogy ezekben a viharos, sorsdöntő órákban lehet-e, szabad-e a nemzettest legfontosabb organizmusán olyan operációt végezni, amely a régi, kipróbált szerv helyett egy újat, egy másikat ültetne be. Lehet-e kísérletezni új végrehajtó szervezettel, amely még nincs kipróbálva, amikor a gépezet legkisebb, nyikorgása is felmérhetetlen károkat okozhat. Ebben a helyzetben, jelentette ki azután Kállay Miklós miniszterelnökünk több alkalommal is^hogy az önkormányzati közigazgatás nagy átfogó megújítására ezek az idők nem alkalmasak, de igenis meg- kell valósítani, tető alá kell hozni mindazokat az újításokat, amelyek már most is megvalósíthatók egyrészt, másrészt, amelyek megvalósítására halaszthatatlanul szükség van éppen a nemzet háborús erőkifejtéseinek teljesebbé tétele érdekében. így került a törvényhozás elé a vármegyei, a városi és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyainak szabályozásáról szóló és jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslat. T. Ház! Bár az Önkormányzati közigazgatásnak kétségtelenül igen fontos és alapvető része a tisztviselők alkalmazásának kérdése, mégis kétségtelen, hogy a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat a nagy, átfogó reformnak csak egyik részletét jelenti és més: abban az esetbein is, ha az alkalmazás kérdését véglegesen rendeznénk, az a tulajdonképeni önkormányzati reformnak csak az alapját jelenthetné. Az általános érdeklődés azonban az önkormányzati reformnak éppen e része felé irányult és irányul. Sőt megfigyelhetünk, hogy az utóbbi évek vitáiban a választás vagy a kinevezés kérdését tárgyalták legtöbbször még a hozzáértők és szakemberek is. Helyesnek látszik tehát az a megállapítás, hogy a tárgyalás alatt álló javaslat az egész önkormányzati reformnak a nagyközönséget legjobban érdeklő és érintő része. Pedig, t. Ház, magának az önkormányzatnak testületi összetétele, területi és hatásköri kérdései és az általa végzendő funkciók megállapítása sokkal nagyobb jelentőségű kérdések ennél. Ezek az utóbbiak igazán a szervezet húsába és vérébe vágnak. Sajnos azonban, az önkormányzati élet az idők folyamán igazi értelmében és jelentőségében erősen megfogyatkozott és testületi működésében úgyszólván csak a tisztviselői alkalmazások kévdése felé mutatott érdeklődést. Az önkormányzat tagjai ós rajtuk keresztül a nagyközönség tehát természetszerűleg ezt a kérdést érzi magához a legközelebb és ez iránt "érdeklődik leginkább. .v.-E. Ház! Ez a rövid magyarázata annak, miért áll az alkalmazás kérdése az érdeklődés középpontjában. De ez indokolja azt is, miért érzem szükségét annak, hogy innen az előadói székből közigazgatáspolitikai szempontból -is foglalkozzak a javaslattal, holott egyébként feltétlenül elegendő lenne a javaslatot mint elsősorban közigazgatástechnikai kérdést tekinteni és ezen az alapon tárgyalni. A tárgyalás alatt, álló javaslat lényege az, hogy Budapest székesfőváros kivételével öt évre a kinevezési rendszert hozza be az összes önkormányzati közigazgatási testületek egész vonalán és az alispán, valamint a törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere kivételével lehetővé teszi a tisztviselőknek akár hivatalból, akár pedig saját kérelmükre való áthelyezését. Az, alkalmazásnak ez a módszere csak az üresedésben lévő vagy ideiglenesen betöltött állásokra vonatkozik. A jelenleg választás vagy végleges kinevezés útján betöltött állásokat tehát nem érinti, ezeket nem kell a törvény végrehajtása során újból betölteni. Az előadottakból világos, hogy átmenetileg (megszűnik az önkormányzat egyik kétségtelenül lényeges joga, a tisztviselők alkalmazása, a választás. Közigazgatáspolitikai szempontból az első kérdés, amely eldöntésre vár, az, vájjon az önkormányzat e jogának megszűnésével megszünik-e maga az önkormányzat is. Elválaszthatatlan tartozéka-e a tisztviselők választása az önkormányzatnak? T. Házi Erre a kérdésre nem olyan egyszerű a felelet, hiszen a legmagasabb tudományos fórumokon sem tudnak a vitázok efelett teljes megegyezésre jutni. Elsőrangú közigazgatási politikusaink szerint a tisztviselőválasztás lényeges része az önkormányzatnak, de attól mégis különválasztható anélkül, hogy maga az alap, az önkormányzat megszűnnék. Múlt évi költségvetési beszédemben részletesebben kifejtettem!, hogy a jog-tudósok egyrésze azon az állásponton van, hogy _ az Ausztriával fennállott közös kapcsolataink megszűnése után az önkormányzati tisztviselők választása elvesztette igazi értelmét, mertlehetetlen, hogy bármilyen módszerrel alkalmazott tisztviselő az önkormányzat szolgálatában ne tudná sikeresen szolgálni az önkormányzatot, ne tudná teljes szívvel és lélekkel képviselni annak érdekeit. És tényleg, ha feltételezzük, hogy az önkormányzat feladata, tehát lényege az államigazgatás közvetítésére irányuló tevékenységen kívül sajátos helyi feladatoknak, sajátos helyi módszerekkel és rendszerekkel való törvényszerű megoldása, elképzelhetetlen, hogy ezt a feladatot^ az önkormányzat utasítása és parancsa szerint bár; milyen módon alkalmazott, de önkormányzati tisztviselő helyesen és önkormányzati szellemben ne tudná megoldani. Ha ugyanis ezt nemtudná, vagy nem akarná megtenni, megbízatásának, tisztviselői esküjének nem t tenne; eleget, feldatát nem teljesítené és eként fegyelmi titon mint oda nem való. mint meg nem felelő, vagy mint teljesen alkalmatlan állását elveszítené. tvöviden: önkormányzatnál csak önkormányzati alapon, önkormányzati lélekkel lehet tisztviselői szolgálatot teljesíteni, s aki ebbe nem tud beleilleszkedni, az nem való oda, abból soha nem lesz és soha nem lehet önkormán vzati tisztviselő. Hogy ebből a szempontból mennyire közömbös az alkalmazás módja, azt napnál világosabban bizonyítja az a tény. hogy az önkormányzatnál mai berendezésében is egészen nagy számban működnek kinevezett tisztviselők és alkalmazottak, akik mind magukévá tudták tenni az önkormányzati szellemet, akik éppen úgy át vannak hatva az önkormányzat különleges lelkiségétől, mint a választott tisztviselők és akik előtt szolgálatuk közben soha, egy pillanatra sem merül fel az a kérdés, hogy az'ő tisztviselői, vagy alkalmazotti minőségük más alapon, nyugszik, mint kartársaiké. Sőt tovább mernék menni. Nyugodtan állíthatnám, amint ezt a községi és körorvosokról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál már kifejtettem, az önkormányzatnál működő állami tisztviselők sem tudják feladatkörüket inasként betölteni, mint ha teljes mértékben 7*