Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-294

20 Az országgyűlés képviselőházának %§4. ülése Î04È október 15-én, csütörtökön. a közjogi és pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Hunyadi-Buzás Endre előadó: T. Kép viselőház! Van szerencsém benyújtani a képviselőház közjogi és pénzügyi bizottságának együttes jelentését a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem a jelentés kinyoaiatását, szétosztását és annak tárgyalására a sürgősség kimondását. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai közt szétosztatja. Minthogy az előadó úr a jelentés napirendre tűzésére a sürgősség kimondását kérte, kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e ehhez hozzáj áruin li? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Boczonádi Szabó Imre képviselő úr, mint a gazdasági bizottság előadója, kíván jelentést tenni. Boczonádi Szabó Imre előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a képviselőház ( gazdasági bizottságának jeleatését a képviselőház 1943. évi költségelőirányzata tárgyában. Tisztelettel kérem a jelentés^ kinyomtatásának és szétosztásának elrendelését és tárgyalására nézve a sürgősség kimondását. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo; matja, tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a jelentés tárgyalására nézve a sürgősség kimondását kérte. Méltóztatnak elhhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Napirend szerint következik a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyainak átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom.: 716. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a javaslathoz az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: A Magyar Élet Pártja és az Erdélyi Párt Esső Sándor, Kossuth Pál, János Áron és Albrecht Dezső képviselő urakat; a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség Mosonyi Kálmán képviselő urat; aí Nyilaiskeresztespárt Maróthy Károly képviselő urat; a Független Kisgazdapárt Vásáry István képviselő urat; az Egyesült Keresztény Párt Közi Horváth József képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Hunyadi-Buzás Endre képviselő urat illeti a szó. Hunyadi-Buzás Endre előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A nemzetszemélyiség élő organizmus, amely — miként <a természetes személy — testből és lélekből áll. Lelke a nemzettagok érzésében és gondolatában megnyilatkozó közösségi érzés, organikus rpsze pedig a szervezetének működésében megvalósuló élet. Ennek a személyiségnek agyrendszerét, tettekre képes karjait és szerveit jelenti a közigazgatás. Eként könnyen érthető, hogy amint az élő szervezet biológiai összetétele folytonosan változik, úgy a nemzeti organizmus is alá van vetve ennek a törvénynek. 'Nem lehet tehát merev, nem lehet, állandó, folytonosan fejlődnie és haladnia kell, mert ezt jelenti az élet; és minden, ami él, visszavonhatatlanul változik is. Ezért van az, hogy közigazgatási jogrendszerünk is állandóan mozgásban van és ezért van az, t. Ház, hogy amióta rendszeres, helyesebhen rendszerezett közigazgatási jogéletünk van, állandóan reformokról beszélünk. Minthogy pedig az önkormányzati közigazgatás együttéi és lélekzik a nemzet különböző tájaival és így annak elválaszthatatlan részévé, vérévé vált, egészen természetes, hogy különösen ezzel kapcsolatban beszélünk és beszélnek állandóan reformokról. A nemzet egész közössege ott érzi a változás és változtatás szükségét, amely terület legközelebb yan az ő vére lüktetéséhez és legszorosabban tartozik bele organizmusának rendszerbbe. >

: Márpedig a magyar nemzet" és nemzettest és személyiség már több, mint ezer év óta tartó fennállásában az önkormányzati berendezésekkel lélekzett, ezeken át került az életet adó váír a nemzet szívébe, ennek a szervnek a fejlődése tehát együtt kellett tartson a nemzettest fejlődésével. Kiáltottunk vészeket és viharokat: Mohács, Mohi, Világos ós Trianon képtelen volt nemzeti organizmusunk életéit kioltani; éltünk, fejlődtünk, alakultunk és ta< nultunk. Biztosan és nyugodtan állapíthatjuk meg tehát, hogy önkormányzati közigazgatásunk is folyton fejlődött, megújult és reformálódott. Kétségtelen, hogy ennek a fejlődlésnek és változásnak, ennek a reformálódásnak voltak kézelfbgható mozzanatai is. Hogy csak a legutóbbiakat említsem, az 1886-ik évi, majd az 1929. évi általános rendezések voltak ilyenek, de ezek mellett igen sok lényegbevágó újítás történt, amelyek közül csak kettőt említek itt meg: az 1924. évi IV. te.-t és az 1929. évi V-ik tc.-t, amelyek a nagyközönség előtt észrevétlenek mára dtaik és mégis — különösen háztartási, tehát szorosanvett önkormányzati szempontból — egészen mélyreható változást, fejlődést és reformot jelentettek. Ezeken a nagyobb változásokon kívül órákig lehetne felsorolni a legutóbbi évtizedek közigazgatási jogalkotásait, amelyek mind^ mind a fejlődés lépcsői voltak és amelyekben folytonosan változott nemcsak a jog, hanem a cselekvő, végrehajtó közigazgatási szervek személyisége és lelki beállítottsága is. Ez az önkormányzati fejlődés tehát valóban reform és minthogy itt nincs megállás egy pillanatig sem, ez a mozgás állandóan tart, folyik napjainkban és ebben a pillanatban is. A reform gondolatainak ezekután nem lesz túlságosan nehéz azt az egyedül helyes értelmezést megadni, hogy abban állandóan benne élünk, az maga az élet. És valóban, a nemzettest agyrendszerét, szerveit nem f lehet egy pillanatra sem megbénítanunk, a gépezet mozog, nem állhat meg, mert ez az elet megszűnését jelentené. Javításra, módosításra azonban mégis mindig szükség van és lesz is és időnként nem mulaszthatjuk el azt sem. hogy egész szervezetét, egész berendezését alaposan át ne vizsgáljuk, meg ne javítsuk. És amikor a belügyminiszter úr multévi költségvetési beszédének tengelyévé a közigazgatási reform ilyen értelemben yett napireudi'e tűzését tette, s amikor ez a kérdés állott előtérben a vita egész folyamán, — kezdve az előadótól, folytatva a vezérszónokokon át az összes felszólalókig — akkor kétségtelen, hogy a szervezet alapos javításának ideje elkövetkezett. „ , , Ámde tovább folyt a háború es fordulataival, változataival állandóan új és új helyzetet teremtett. Mindjobban előtérbe kerüli