Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. ül pán megemlítem, hogy az elmúlt gazíd,asági év sem mondható jó termést hozó és biztosító évnek. Elsősorban az elmúlt év az időjárás szempontjából sem kedvezett a termelésnek.. A gaizdaközönség tisztában van azzal, hogy a íöldmívelésügyi miniszter úr mindenkor ,a legmesszebbmenőkig támogatja a gazdákat (Zm és eitenmonáások a s,zélsőbalotdalon.) és a lehetőség határain belül mindent elköveti, hogy igen gyakran nehéz helyzetükön könnyítsen. A minisztérium feladatköre az ország területének örvendetes gyarapodása, a háborús gazdálkodás écs a mezőgazdaságfejlesztési törvény . végrehajtása folytán jelentekenyen kibővült, A nemzet most a. gazdaközönséggel szemben is fokozottabb követelményeket támaszt. Megköveteli, hogy minden gazda és munkás a legjavát adja, tudjon nagy aMozAtokati hozni» többet dolgozni, saját bajait és sorsát a nemzet egyetemességének szemüvegén keresztül nézze. (Zaj és mozgás a széísőbatoidalon.) Megkövetélheti ezt elsősorban azérN, mert olyan háború van, aimeiyne'k kimenetelétől az egész nemzet, tehát a gazdaközönség sorsa is függ. De megkövetelheti azért is. mert a gazdaközönség munr kajának előmozdítása céljából a kormányzat hatalmas összeggel siet segítségre az 1943. költségvetési évben. A tárca tárgyalás alatt álló költségvetésének átlapozásánái a múltban kialakult gyakorlattal szemben némi eltérést találunk. A gazdasági felügyelőségek önálló cím alatt szerepelnek, tekintettel azokra a fontos és széleskörű feladatokra, amelyeket a felügyelői kar ellát. A második változás az, hogy a mezőgazdasági termelés és a közgazdaság különböző ágai külön-külön cím alatt tárgyaltatnak. Méltóztassanak megengedni, hogy ezek után az általános keretek között mozgó bevezető szavaim után áttérjek az egyes címekre. A központi igazgatás kerek 4 millió pengővel van dotálva, ami 25%-kai több, mint az előbbi esztendőben. Ügy érzem, hogy ennél a címnél külön ki kell emelnem a földmivelésügyi minisztérium értékes tisztviselői gárdáját és a gazdasági felügyelői kart, amely nehéz anyagi viszonyai és terhes gondjai mellett, létszámában jelentékenyen megcsappanva mindenkor hazafias lelkesedéssel végezte értékes és áldozatos szakmunkáját. A gazdaközönségnek meg kell hajtania az elismerés zászlaját a tisztviselői kar előtt és támogatnia kell őt lelkes munkájában továbbra is. (Helyeslés.) Az áll am erdészetre igen fontos feladat vár. Mindenekelőtt helyre kell hozni azokat az óriási károkat, amelyeket visszacsatolt erdőterületeinken az utódállamok oktalan devasztálásukkal okoztak. Még ma is sok olyan állami erdőmk van, amelyet szállítóeszközök hiányában nem lehet feltárni. Intézkedések történtek annak megállapítására, hogy erdőállományunk minőségileg és mennyiségileg milyen élőfakészletet tartalmaz, mert okvetlenül ismernünk kell erdeink fakészletét. A kitermelésnél meg kell hoznunk minden

1 áldozatot, hogy ennek az óriási vagyonúnknak az állaga csorbát ne szenvedjen. A további iparosításnak, korszerűsítésnek és elektrifikálásmak bő tere nyílik, ennek azonban előfeltétele, hogy megfelelő utak, vasutak álljanak rendelkezésre. Megemlítem, hogy a kincstári erdőbirtokokon visszacsatolásuk óta körülbelül 80 kilométer hosszú erdei utat és 50 kilométer hosszú erdei vasutat építettünk, továbbá két fürészt korszerűsítettünk, ezeknek egyikét villamoserővel. Örömmel ése Í942 november 12-én, csütörtökön. 293 számolhatunk be arról, hogy a gödöllői és miskolci kerületek mintaszerűen kezelt erdők, amelyek már természetes felújítással kezeltetnek. Bár közismert dolog, hogy a tüzifaellátás nehézségei főleg fuvarozási és szállítási okokra vezethetők vissza (Felkiáltások a szélsőbaloIdaion: Na! Na! Kezelési okokra!), mégis úgy érzem, hagy mielőbb közmegnyugvásra meg kell oldanunk ezt a súlyos problémát, szükség esetén az erdőknek hadiüzemmé deklarálásával. (vitéz Imrédy Béla: Szóval lehet!) Remélhető, hogy a fakitermelést és irányítást végző miniszteri biztos kinevezésével ezt a kérdést most már rövidesen sikerül megoldanunk. (If j. Tatár Imre: Régen kellett volna!) Az utóbbi két év tapasztalatai nyomán — emlékezzünk arra, hogy a múlt esztendőben igen sok volt a víz, ebben az évben pedig kevés — gondolnunk kell a viziutak fokozatos kikapcsolására. Az erdővételnél fenn kellett tartania a kormányzatnak az elővásárlási jogot, hogy a gazdát cserélő erdőterületek megfelelő kezekbe kerüljenek. Tudomásom szerint a tüzifakereskedelem arizálása után, az egyéb fakereskedelem átállítása is rövidesen meg fog történni. T. Ház! Igénytelen véleményem szerint a fában gazdag területek visszacsatolása ellenére sem, vesztett semmit jelentőségéiből az Alföld fásításának igen fontos kérdése azokon a területeíkíen, amelyek szántóföldi müvelésre kevésbbé alkalmasak, és nem vesztett jelentőségéből a Balaton fásításának igen fontos kérdése sem. Az állattenyésztésünk előmozdítására előirányzott 20 millió pengő, s ezen felül a még külön rendelkezésre álló 13 millió pengő forgóhitel igazolja, hogy a földmívelésügyi kormány »at milyen nagy súlyt helyez az állattenyésztésre, mint a termelő alapvető tényezőjére;. Egész mezőgazdasági politikánkat erre kell felépítenünk. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) A mezőgaizdaságfejlesztési törvénnyel kapcsolatos tevékenység is elsősorban az állattenyésztés körébe tartozó feladat. Eltekintve aittól, hogy az állattenyésztés a talajerő fenntartásának alapvető kelléke, minden áldozatot meg kell hoznuník, hogy a háború befejezésé vei az állatokban szűJkölködő Európának mind minőségben, mind mennyiségben valóságos vásártere legyünk. (Rapcsányi László: Ezt készítik elő?) Meggyőződésem szerint a háború után feltétlenül várható nagy gabonatermelési verseny és túlkínálat folytán állattenyésztésünkre igen kedvező kotar junktúra vár. Nemcsak az állati termékek és ÍSL váigóállatakban jelentkező fokozottabb belés külföldi igények kielégítése végett* de az újonnan benépesítendő területek pótlására szükséges tenyészállaitkereslet miatt is. örömmel állapíthatjuk meg, hogy míg más országok (állattenyésztésében a háború igen nagy károkat okozott, addig hazánk állattenyésztését a negyedik háborús esztendő airánylag kedvező állapotban találta. (Horváth Géza: Ezt nem lehet mondani!) Ennek a ténynek nagy jelentősége kidombortoidilk akikor, ha figyelembe vesszük, hogy állattenyésztésünknek a honvédelmi és közellátási érdekek szolgálatában is igen fontos teljesítményt kellett nyújtania és emellett exportlkjötelezettségünknek; is eleget kellett tennünk jelentős mértékben. (Börcs János: De milyen jelentős mértékben!) A törvényhatósági apaállat beszerzés kitűnően bevált rendszerét az egész országban toe48*