Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. ül pán megemlítem, hogy az elmúlt gazíd,asági év sem mondható jó termést hozó és biztosító évnek. Elsősorban az elmúlt év az időjárás szempontjából sem kedvezett a termelésnek.. A gaizdaközönség tisztában van azzal, hogy a íöld­mívelésügyi miniszter úr mindenkor ,a leg­messzebbmenőkig támogatja a gazdákat (Zm és eitenmonáások a s,zélsőbalotdalon.) és a lehe­tőség határain belül mindent elköveti, hogy igen gyakran nehéz helyzetükön könnyítsen. A mi­nisztérium feladatköre az ország területének örvendetes gyarapodása, a háborús gazdálko­dás écs a mezőgazdaságfejlesztési törvény . vég­rehajtása folytán jelentekenyen kibővült, A nemzet most a. gazdaközönséggel szemben is fokozottabb követelményeket támaszt. Megkö­veteli, hogy minden gazda és munkás a legja­vát adja, tudjon nagy aMozAtokati hozni» töb­bet dolgozni, saját bajait és sorsát a nemzet egyetemességének szemüvegén keresztül nézze. (Zaj és mozgás a széísőbatoidalon.) Megkövetél­heti ezt elsősorban azérN, mert olyan háború van, aimeiyne'k kimenetelétől az egész nemzet, tehát a gazdaközönség sorsa is függ. De meg­követelheti azért is. mert a gazdaközönség munr kajának előmozdítása céljából a kormányzat hatalmas összeggel siet segítségre az 1943. költ­ségvetési évben. A tárca tárgyalás alatt álló költségvetésé­nek átlapozásánái a múltban kialakult gyakor­lattal szemben némi eltérést találunk. A gaz­dasági felügyelőségek önálló cím alatt szere­pelnek, tekintettel azokra a fontos és széles­körű feladatokra, amelyeket a felügyelői kar ellát. A második változás az, hogy a mező­gazdasági termelés és a közgazdaság külön­böző ágai külön-külön cím alatt tárgyaltatnak. Méltóztassanak megengedni, hogy ezek után az általános keretek között mozgó bevezető szavaim után áttérjek az egyes címekre. A központi igazgatás kerek 4 millió pen­gővel van dotálva, ami 25%-kai több, mint az előbbi esztendőben. Ügy érzem, hogy ennél a címnél külön ki kell emelnem a földmivelés­ügyi minisztérium értékes tisztviselői gárdáját és a gazdasági felügyelői kart, amely nehéz anyagi viszonyai és terhes gondjai mellett, létszámában jelentékenyen megcsappanva min­denkor hazafias lelkesedéssel végezte értékes és áldozatos szakmunkáját. A gazdaközönség­nek meg kell hajtania az elismerés zászlaját a tisztviselői kar előtt és támogatnia kell őt lelkes munkájában továbbra is. (Helyeslés.) Az áll am erdészetre igen fontos feladat vár. Mindenekelőtt helyre kell hozni azokat az óriási károkat, amelyeket visszacsatolt erdő­területeinken az utódállamok oktalan devasz­tálásukkal okoztak. Még ma is sok olyan állami erdőmk van, amelyet szállítóeszközök hiányában nem lehet feltárni. Intézkedések történtek an­nak megállapítására, hogy erdőállományunk minőségileg és mennyiségileg milyen élőfa­készletet tartalmaz, mert okvetlenül ismernünk kell erdeink fakészletét. A kitermelésnél meg kell hoznunk minden 1 áldozatot, hogy ennek az óriási vagyonúnknak az állaga csorbát ne szenvedjen. A további iparosításnak, korszerű­sítésnek és elektrifikálásmak bő tere nyílik, ennek azonban előfeltétele, hogy megfelelő utak, vasutak álljanak rendelkezésre. Megemlí­tem, hogy a kincstári erdőbirtokokon vissza­csatolásuk óta körülbelül 80 kilométer hosszú erdei utat és 50 kilométer hosszú erdei vasutat építettünk, továbbá két fürészt korszerűsítet­tünk, ezeknek egyikét villamoserővel. Örömmel ése Í942 november 12-én, csütörtökön. 293 számolhatunk be arról, hogy a gödöllői és mis­kolci kerületek mintaszerűen kezelt erdők, amelyek már természetes felújítással kezeltet­nek. Bár közismert dolog, hogy a tüzifaellátás nehézségei főleg fuvarozási és szállítási okokra vezethetők vissza (Felkiáltások a szélsőbal­oIdaion: Na! Na! Kezelési okokra!), mégis úgy érzem, hagy mielőbb közmegnyugvásra meg kell oldanunk ezt a súlyos problémát, szükség esetén az erdőknek hadiüzemmé deklarálásával. (vitéz Imrédy Béla: Szóval lehet!) Remélhető, hogy a fakitermelést és irányítást végző mi­niszteri biztos kinevezésével ezt a kérdést most már rövidesen sikerül megoldanunk. (If j. Tatár Imre: Régen kellett volna!) Az utóbbi két év tapasztalatai nyomán — emlékezzünk arra, hogy a múlt esztendőben igen sok volt a víz, ebben az évben pedig kevés — gondolnunk kell a viziutak fokozatos kikapcsolására. Az erdővételnél fenn kellett tartania a kormány­zatnak az elővásárlási jogot, hogy a gazdát cserélő erdőterületek megfelelő kezekbe kerül­jenek. Tudomásom szerint a tüzifakereskedelem arizálása után, az egyéb fakereskedelem átállí­tása is rövidesen meg fog történni. T. Ház! Igénytelen véleményem szerint a fában gazdag területek visszacsatolása elle­nére sem, vesztett semmit jelentőségéiből az Alföld fásításának igen fontos kérdése azokon a területeíkíen, amelyek szántóföldi müvelésre kevésbbé alkalmasak, és nem vesztett jelentő­ségéből a Balaton fásításának igen fontos kérdése sem. Az állattenyésztésünk előmozdítására elő­irányzott 20 millió pengő, s ezen felül a még külön rendelkezésre álló 13 millió pengő forgóhitel igazolja, hogy a földmívelésügyi kormány »at milyen nagy súlyt helyez az állattenyésztésre, mint a termelő alapvető tényezőjére;. Egész mezőgazdasági politikán­kat erre kell felépítenünk. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) A mezőgaizdaságfejlesztési törvénnyel kapcsolatos tevékenység is első­sorban az állattenyésztés körébe tartozó fel­adat. Eltekintve aittól, hogy az állattenyésztés a talajerő fenntartásának alapvető kelléke, minden áldozatot meg kell hoznuník, hogy a háború befejezésé vei az állatokban szűJkölködő Európának mind minőségben, mind mennyi­ségben valóságos vásártere legyünk. (Rap­csányi László: Ezt készítik elő?) Meggyőződé­sem szerint a háború után feltétlenül várható nagy gabonatermelési verseny és túlkínálat folytán állattenyésztésünkre igen kedvező kotar junktúra vár. Nemcsak az állati termékek és ÍSL váigóállatakban jelentkező fokozottabb bel­és külföldi igények kielégítése végett* de az újonnan benépesítendő területek pótlására szükséges tenyészállaitkereslet miatt is. öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy míg más orszá­gok (állattenyésztésében a háború igen nagy károkat okozott, addig hazánk állattenyészté­sét a negyedik háborús esztendő airánylag ked­vező állapotban találta. (Horváth Géza: Ezt nem lehet mondani!) Ennek a ténynek nagy jelentősége kidombortoidilk akikor, ha figye­lembe vesszük, hogy állattenyésztésünknek a honvédelmi és közellátási érdekek szolgálatá­ban is igen fontos teljesítményt kellett nyúj­tania és emellett exportlkjötelezettségünknek; is eleget kellett tennünk jelentős mértékben. (Börcs János: De milyen jelentős mértékben!) A törvényhatósági apaállat beszerzés kitű­nően bevált rendszerét az egész országban toe­48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom