Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

2Ö4 Az országgyűlés képviselőházának 305. veizettük a törvény' által előírt tempónál gyor­sabban. A folyó évben több mint 5000 tenyész­bikáit szereztek be törvén yhlatóságaink. Ez az évi apaállatszükségletnek legnagyobb rész©. A jövő költségvetési évben máir teljes mértékben fedezni tudjuk az ország köztenyésztési apa­állatszükségletét. Ezzel kapestlaitban a föld­míyelésügyi (kormányzat gondoskodni fog arról is, hogy a gyenge minőségű tenyész­anyagot a köztenyésztéshői most már mielőbb kiselejtezzük. Hja a létszámcsökkenés bizonyos nehézségek miatt elkerülhetetlen is, a minő­ségi színvonalat, továbbá a nagy áldozattal és még nagyobb fáradsággal elért fejlettségi fokot át keil mentenünk jobb időkre. Ennek érdekében azonban féltét lenül szükség van árra % hogy a közellátás irányítása az állat­tenyésztés érdelkleivel teljes hairmóniábian le­gyen. (Börcs János: De ez nincs meg!) Az olajpogácsa behozatala, sajnos, csaknem lehe­tetlen. (Börcs János: Az isi elpusztul, ami van!) Az egyre súlyosbodó takarmányhiány miatt fokozottabb figyelmet kell fordítanunk rét- és legelőtetrületeink ' megjavítására, takarmány­• termelésünk átállítására és kiterjesztésére és végül a szilógazdálkodáisriaú (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) A jelen költségvetés számtalan kedvez­ményt biztosít különösen a; kisgazdák érdeké­ben az állattenyésztés előmozdítására. Ilyen a köztenyésztésre Szolgáló apaállatok beszerzési kedvezménye, a díjazási jutalmak, a törzs­könyvezési és a fuvardíjkedvezmény, a kanca­csere, f a kocaakció, a juhakció, a baromf i­kioisztás, stb. Körülbelül nyolcvanezer darab tenyészállat és nagyszámú nemesített baromfi kedvezményes kiosztása van, 1943-ban tervbe­véve. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csen­get.) ^ Gondoskodás történik továbbá az állat­tenyésztő gazdák megszervezéséről, az ellenőr­zött állattenyésztő községek és az ellenőrzött állattenyésztő mintaközségek széleskörű meg­szervezésével. T. Ház! Láthatjuk tehát, hogy a kormány áldozatkész állattenyésztési politikája már ed­dig is igen szép eredményeket biztosított és nagy megnyugvással állapíthatom meg, hogy a súlyos takarmányozási bajok és háborús ne­hézségek ellenére nemcsak állattenyésztésünk­nek törzsét és kereteit sikerült átmenteni ed­dig, hanem az elmúlt évben még emelni is tudtuk a minőségi színvonalat. Az 1943. költ­ségvetési évben a milliárdos mezőgazdasági -törvény Segítségével az állattenyésztés fejleszr tésére az idei összeg háromszorosát irányoztuk elo, ami további lendületet fog adni a kor­mány állattenyésztési tevékenységének, A kormány támogatása és a gazdaközönség meg­értései .bizonyára a jövőben is biztosítani fogja, hogy az ország az állattenyésztésbe helyezett legnagyobb tőkéjét és legfontosabb gazdasági erőforrását továbbra is megőrizzük, aminek egyik legfontosabb előfeltétele — amint^ emlí­tettem — takarmányteírmeléisünk megerősítése. Az állati termékekben jelentkező sajnálatos hiányt kizárólag és egyedül erőre kell vissza­vezetni, mert például nagy és kiváló minőségű tehénállományunk ési értékes sertésállomá­nyunk az ország teij-, hús- és zsírszükségleitét megfelelő takarmányozás' mellett nemcsak fedezni tudná, hanem számottevő kiviteli fe­lesleget is tudnánk előállítani. Állattenyésztésünk továbbfejlesztése érde­kében most már sürgősen megoldandó feladat egy különálló állatenyészttési felügyelői kar ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. létesítése, mint ezt mái" a muitévi költség­vetési előadói beszédemben voltam bátor meg­említeni, mert a gazdasági felügyelők annyira túl vannak terhelve a mezőgazdasági igazgatás különböző feladataival, hogy az állattenyész­tési Szolgálat, amely eredetileg legfontosabb hivatásuk volt, egyre jobban háttérbe szorul. A halaidás útja a speciálisan képzett állami szakemberek minél nagyobb számban való be­állítása felé vezet, amit a milliárdos Programm sürgős feladattá is tesz. Ezt a feladatot külföl­dön mindenütt állattenyésztési felügyelők lát­ják el. Nekünk ilyen szervünk tulajdonképpen nincs. Ezt a hiányt állattenyésztési szerveze­tekkel igyekezünk már évek óta áthidalni, de aiz állalttenyészitési! felügyelői kar felállítása ezek munkásságát sokkal hatékonyabbá tenné. A lótenyésztés előmozdítására irányuló te­vékenységnél kiemelkedő cél olyan lovak neve­lése, annelyek a mezőgazdasági, honvédelmi és export igényeknek egyaránt megfelelnek. A halaidé és belterjes mezőgazdaságnak mindenkor szembetűnő jelensége a tejgazda­ság erőteljes fejlettsége. Ezért a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésével együtt különös súlyt helyez a kormány a tejgazdaságok fejleszté­sére és igyekszik azt hathatósan támogatni. Jelentékenyen hozzájárulnál tejtermelésünk emeléséhez az is, ha a közel hatmillió ka­tasztrális hold rét és legelőteerületeink gondo­zása kielégítő volna, mert e téren igen sok a teendő. A víz és a szárazság is komoly káro­kat okoznak, azonban sajnálatos jelenség, hogy a földmívelésügyi minisztérium által biztosí­tott kedvezmények a gazdáközönség körében a múltban nem találtak elég széles körben vissz­hangra, ezért a legelőjavítási munkálatok el­végzését a miniszter úr a jövőben még erélye­sebben kívánja végrehajtani. Meg kell vál­toznia a gazdaközönség körében annak a szemléletnek, hogy a természetes gyeplegelőket mostoha gyermekként kezelik. . Nagy könnyí­tést jelentene kisgazdáink körében, ha közsé­geink megfelelő közlegelőkkel rendelkeznének. Sok faluban csaknem mindig visszatérő főkí­vánság, fő óhaj, hogy elegendő legelőjük le­gyen. (Felkiáltások a szélsőbaloldaion: • Igaz! Ugy van!) Semmi akadályát sem látnám an­nak, hogy az igénybevett zsidóbirtokokból szükség esetén a községek részére közlegelőt biztosítsunk. Költségvetésünk VI. címe a gazdasági szakoktatásra, mint a mezőgazdasági fejlesz­tés előfeltételére előirányzott csaknem har­mincmillió pengő részletes hováfordítását tár­gyalja. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942: XV. te. értelmében a kolozsvári és a magyaróvári gazdasági akadémiákat főisko­lákká szervezzük át. Az 1942. évben első ízben előirányzott akadémiai Ösztöndíjak száma az ösztöndíjak összegének egyidejű felemelése mellett most már 390-re emelkedik, az ösztön­díjak kitűnő hatása pedig abban jelentkezik, hogy 360-ról most már 800-ra emelkedett a gaz­dásági akadémiai hallgatók^ száma. Az 1943. évben tervezett tíz új gazdasági iskolával az e típusú intézetek száma 75 lesz és így évente legalább 6000 gazdaifjú szakszerű oktatása lesz lehetséges. Ezenkívül 12 új téli gazdasági ván­doriskola fog megnyílni, továbbá az évi 50 új téli tanfolyam helyett most már évi 100 új tanfolyam fog működni, össze­sen mintegy 500 tanfolyam, amelyekben 20.000 felnőtt gazda fog megfelelő szakszerű oktatásban részesülni. Érdeklődésre tarthat

Next

/
Oldalképek
Tartalom