Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

Az országgyűlés képviselőházának S04. ülé Képviselőház! Dr. Gaal Alajos országgyűlési képviselő úr 1942. június 3-án interpellációt intézett a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz és hozzám a kitermelési és értékesítés keresatényesítése tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre tárcám ügyköre szempontjából tisztelettel a következőket válaszolom : Az Erdélyben, de különösen a Székelyföldön a visszacsatolás után felmerült gazdasági nehézségek miatt gondoskodni kellett arról, hogy azok, akik az ottani termelést a múltban fenntartották, akiknek \ kezében voltak a termelő eszközök, a lehetőségekhez képest zavartalanul folytathassák gazdasági tevékenységüket. Ez azt jelentette, hogy az erdőkitermelő vállalatokat és fafeldolgozó ipari telepeket is üzemben kell tairtani. A lakosság foglalkoztatását, ami a visszacsatolás után közvetlenül megnehezedett, nem akadályozhattuk meg újabb bizonytalanságot és zavarokat keltő intézkedésekkel, még akkor sem, ha ezeket egyébként igen alapos okok indokolták volna. Az értékesítésnél és szállításnál azonban már kezdettől fogva figyelembe vettem a magasabb nemzeti szempontokat. A székelyföldi szállításokat irányító tárcaközi bizottság a vagonkontigens kiosztásoknál gondosan mérlegelte, hogy elsősorban a keresztény és a kisebb termelők áruja kerülhessen az .alföldi fogyasztó piacokra. Természetesen ezek az engedélyek csak olyan árukra voltak kiadhatók, melyekkel ezek a mindenképpen előnyös helyzetben tartandó érdekeltek rendelkeztek. Az ország termelésének folytonosságát szolgálni hivatott (árucikkekre, mint például bánya- és cellulozefára nézve ilyen engedélyeket nemkereszténynek is kellett juttatni, mert az ország bányászatának és iparának ezekre a cikkekre, a tulajdonosok személyétől és személyük megítélésétől függetlenül szüksége volt és van. Ezeknek a kérdéseknek a gyökeres megoldására felkészültünk. A szükséges gyakorlati tapasztalatokra és kárpátaljai területen folytatott iparrevizió és átállítás során tettünk szert, azonban a végrehajtás időpontját éppen a cél érdekében, csak magasabb szempontból megállapított sorrendben kezdeményezhettem. Az iparrevizió ezidőszerint már folyamatban van. A vonatkozó kormányrendelet megjelent. különösen a fásszakmában _ történő ( átállítás érdekében az erdélyrészi ifjak részére fás átképzőtan fol yam szervezése is folyamatban van. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. október hó 16-án. Varga József s. k. Etaök: Méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a 'nemzetvédelmi propagandaminiszter úr írásbeli válasza Ronkay Ferenc képviselő úrnak az úgynevezett ponyvairodalom terjesztésének megakadályozása tárgyában folyó évi június hó 24-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli válasz szövegét felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! A Képviselő tTr által a ponyvairodalom tárgyában hozzám f. évi június 24-én intézett interpellációra a se 194È november ll-én, szerdán, 271 Képviselőház^ folyó évi július 16-i ülésén tartott felszólalásomban a kérdés minden részletére kiterjedő, tüzetes választ adtam. Hivatkozással e felszólalásom érdemi tartalmára, kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy e felszólalásomat Ronkay Ferenc képviselő úr által f. évi július hó 15-én előterjesztett interpellációra adott válaszként tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. augusztus hó 5-ón. Antal István s. k. m. kir. nemzetvédelmi propagandamimiszter«. Elnök: Méltóztatnak-e a nemzetvédelmi propaganda miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igém.) A Ház a választ tudomásul veszi. Ezzel az írásbeli miniszteri válaszok felolvasásával végeztünk és áttérünk az inter* pellációk meghallgatására. Az, első, interpelláló, Bartha Ignác képviselő úr interpellációja elmondására' halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak-e a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen) A Ház a halasztást megadja. Következik Serényi Miklós srróf képviselő úr interpellációja a miniszterelnök és a földmívelésügyi miniszter urakhoz a dunaveesei zsidóbirtok eladása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni, Árvay Árpád jegyző (olvassa): 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak és a földmívelésügyi miniszter úrnalk) arról, hogy a legutóbbi, hasonló tárgyban elmondott interpellációin óta ez ügyben még semmiféle intézkedés nem történt? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr és a földm ívelésügyi miniszter úr a vételt azonnal megsemmisíteni és a Milkó-féle zsidóbirtokot a kisemberek kezére juttatni?« Elnök: Az interpellálté képviselő urat illeti a szó. Gr. Serényi Miklós: T. Képviselőház! A földmívelésügyi miniszter úr a július hó 15-én elhangzott interpellációmra adott válaszában azt mondotta, tudomással Ibirt arról, hogy a Dunavecsén szabadkézből eladásra engedélyezett 330 holdas középbirtokot vitéz Lorx Viktor tábornok özvegye, tehát nem Lorx Vidor százados vásárolta meg. Azt mondotta továbbá, hogy a megkötött adásvételi Szerződés kivizsgálása folyamatban van s végleges döntését a kivizsgálás után ahhozképest fogja meghozni, hogy az ingatlan mint középbirtok, vagy pedig kisbirtokokra feldarabolva szolgálja-e hatékonyabban a közérdeket, Ez a válasz egyáltalán nem nyugtat meg, mert tény, hogy hivatalosan Lorx Viktor tábornok özvegye vásárolta meg a birtokot, viszont Lorx Vidor százados a tényleges tulajdonos, hiszen a községben mindenütt mint az új tulajdonos mutatkozott be. Ennek a (százados úrnak 80 katasztrális hold földje van, felesége pedig született Tahy Erzsébet, akinek harmadik férje zsidó volt és akinek Lorx a negyedik férje és ennek Horton több mint 1000 hold földbirtoka van, legalább is azon gazdálkodik. Mindenki tudja azonban, hogy tulajdonképpen a vevő egy Pollacsek nevezetű zsidó, aki a vétel után hosszabb időt töltött ^ Dunavecsén, ott rendelkezett és ott irányította a gazdálkodást. Sőt 30 szarvasmarha, 110 süldő, azonkívül 20 anyakoca is érkezett a birtokra és a hajcsárok, akik ezeket az áUatoiklat odahajtották, azt állították, hogy ezek PollacSek tulajdonát képezik. Dunavecsén azt sem tudják, hogy ki az a