Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

268 Az országgyűlés képviselőházának 304. ülése 1942 november 11-én, szerdán. vetkezetet akar alapítani, amely alapítás me­lyen sérti a keresztény kereskedői generációt és ha tud rólA hajlandó-e az új alakulásnak gátaít vetni.« Kitért ezután a t. Képviselő úr a hazai gabonakereskedelem kérdésére is és ezzel kap­csolatban kritikával illette a Futura Rt. műkö­dését. Van szerencsém a fenti interpellációra vá­laszomat az alábbiakban tisztelettel közölni: A Hangya Szövetkezet és a Baross Szövet­ség Trikolor néven szövetkezetet létesített és ez a szövetkezet a, kereskedelem majdnem vala­mennyi szakmájába tartozó árucikkel kereske­dés gyakorlására jogosító iparigazolvány ki­adásának engedélyezéséért folyamodott hozzám. A Trikolor törekvését az alapítók a későbbi tárgyalások során azzal indokolták, hogy a kiskereskedelem áruellátásában sok helyen — ígry különösen a 'visszacsatolt területeken — zavarok mutatkoznak és ezeket a zavarokat kívánják kiküszöbölni, illetőleg csökkenteni. A kérelem kapcsán a kereskedőtársadalom spontán megnyilatkozásaiból arról értesültem, hogy a szövetkezet tervbevett tevékenysége a kereskedők körében a legnagyobb ellenkezést váltotta ki. Minthogy a Trikolor alapításában érdekei­tek állítása, szerint a sző vetkezet megalakítását az áruellátási panaszok tették indokolttá, az áruellátás terén mUtSatkozó zavarok megszün­tetését pedig fontos köziérdeknek tartom, a ké­relmet a legnagyobb körültekintéssel bíráltam el. Meghallgattam ezért a kereskedelmi érdek­képviseletek véleményét is. Széleskörű tájéko­zódás után megállapítottam, hogy a kiskeres­kedelem áruellátásában csak szórványosan mu­tatkoznak zavarok, ezeket a zavarokat .azonban a Trikolor Szövetkezet nem küszöbölheti ki, mert azoknak legfőbb oka az áruhiány, behoza­tal elmaradása, stb., amiit a Trikolor Szövetke­zet sem'tud elhárítani. Ennek közlése után a Trikolor alapítói be­látták, hogy kérelmük teljesítése a mai körül­mények között nem kívánatos. Ezzel az ügy még az inlterpeláció elhangzása előtt a napi-" rendről lekerült. Az interpellációnak a gabonakereskedelmet érintő részében a Futura működ óséról szólva, a t. Képviselő úr az alábbi -, megállapításokat tette: »Tönkretették az egész magyar gabona­kereskedelmet ... A nagyobb keresztény ga­bonacégek mind malmot vettek, hogy exiszten­ciájukat meg tudják menteni... Tulajdonkép­pen a Futura az úr. a Hombár a szolba. A Hombár átveszi a gabonát, de mint kiskéz. A Futura pénzt aid, felelősség nélkül bonyolít le mindenit, ő az úr.« Az interpellációnak megállapítása-, íiogy az egész magyar gabonakereskedelmet tönkretették csaík annyiban helytálló, ameny nyiben ez a gabonakereskedelem zsidó kézben volt. Igaz ugyan, hogy a gabonakereskedelem­ből kikapcsolódott nagy zsidó cégek helyébe nem léptek ugyanolyan tökeerős keresztény cégek, ez azonban nem annyira a Futuran, mint inkább az ilyen keresztény cégek hiányán múlott. Befolyásolja még a gabonakereskedő cégek üzleti forgalmát a malmoknak a tavalyi — és szűkebb keretekben az idei — termésérté­kesítési rendeletben engedélyezett közvetlen vásárlása is. Tudomásom vau arról, hogy a gabonake­reskedők egy része malmot vásárolt, illetve bé­relt, ami azonban nem azért történt, mert ga­bonakereskedésük tönkre ment, hanem inkább azért, hogy ily módon nemcsak a gabona felvá­sárlásából, hanem amiak felőrléséből is hasz­not biztosítanak. Ami már most az interpellációnak a Futu : rára és a Hombárra vonatkozó részeit illeti; meg kell jegyeznem, hogy a t. Képviselő úrnak az a megállapítása, hogy a Hombár átveszi a gabonát, mint »kiskéz« nyilván tévedésen alap­szik, mert ezt a tevékenységet a Futura bevá­sárló hálózata végzi és a Hombár csak az így összegyűjtött tételeikkel operál. Téves az inter­pellációnak az a megállapítása is, hogy a Fu­tura felelősség nélkül bonyolít lé mindent, szemben a többi gabonakereskedővel. A Futura kirendeltségei és bizományosai útján felvásá­rolt gabonáért —- ugyanúgy, mint a többi bizo­mányosok — felelősséggél tartozik, tehát nála is előfordulhat, hogy egyes üzleteire (ha pél­dául a gabona átvételénél a minőség tekinteté­ben tévedett) esetleg ráfizet. A Hombár A^eszi át úgy a Futura kirendeltségeitől, mint a fő­bizományosoktól a gabonát, tehát a gabona összevásárlását a Hombár bonyolítja le állami számlára. A Futura kirendeltségei, és főbizo­mányosai, valamint a többi Hombár főbizomá­uyos azonban saját számlájára és veszélyéré folytatja a gabonakereskedelmet a részükre biztosított jutalék mellett. Tagadhatatlan, hogy a. gabonakereskede­lemnek állami egykéz útján való lebonyolítása nem kedves az önálló keresztény gabonakeres­kedő exisztenciák oly mértékű kialakulásának, amilyen mértékben az a háború utáni.idők kö­vetelményei szempontjából kívánatos volna. Éppen ezért mindent elkövetek, hogy az adott körülmények között is megóvjam a magyar gabona- és terménykereskedelem életérdekeit « az értékesítésbe való intézményes bevonással biztosítsam az önálló szakmai kereskedelem megerősödését ós szükséges utánpótlását. Ezt a célt kívánta szolgálni a Gabona- és Terrnény­kereSkedők Országos Egyesületének, mint egye­düli szakmai szabad érdekképviseleti szervnek éietrehívása is, amelybe ezideig mintegy 2000 önálló gabona és terménykereskedőt sikerült tömöríteni. Az egyesületbe tömörült kereskedő­gárda máris megfelelő foglalkoztatást nyert az idei termésértékesítés lebonyolításában. . Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi szeptember hó 14-én. Varga József s. k„ a ni. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével meg­bízott m. kir. iparügyi miniszter.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter válasza ifj. Zimmer Ferenc kép­viselő úrnak a zsidó üzlethelyiségek igénybe­vételéről folyó évi június hó 10-én előterjesz­tett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni­Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Zimmer Ferenc országgyűlési képviselő úrnak a zsidók kezében lévő üzlet­helyiségekkel űzött visszaélések tárgyában a képviselőház 1942. évi június hó 10-i ülésén elő­terjesztett interpellációjára a következő vá­laszt adom. Az interpelláló képviselő úr azt kérdezte, hogy van-e tudoimásom a zsidó kéziben lévő üz­lethelyiségekkel űzött visszaélésekről, az új keresztény kereskedők nehéz helyzetéről, amely abból ered, hogy megfelelő ; üres üzlet­helyiség nincsen. Azt kérdezte továbbá -a/z ' in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom