Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

268 Az országgyűlés képviselőházának 304. ülése 1942 november 11-én, szerdán. vetkezetet akar alapítani, amely alapítás melyen sérti a keresztény kereskedői generációt és ha tud rólA hajlandó-e az új alakulásnak gátaít vetni.« Kitért ezután a t. Képviselő úr a hazai gabonakereskedelem kérdésére is és ezzel kapcsolatban kritikával illette a Futura Rt. működését. Van szerencsém a fenti interpellációra válaszomat az alábbiakban tisztelettel közölni: A Hangya Szövetkezet és a Baross Szövetség Trikolor néven szövetkezetet létesített és ez a szövetkezet a, kereskedelem majdnem valamennyi szakmájába tartozó árucikkel kereskedés gyakorlására jogosító iparigazolvány kiadásának engedélyezéséért folyamodott hozzám. A Trikolor törekvését az alapítók a későbbi tárgyalások során azzal indokolták, hogy a kiskereskedelem áruellátásában sok helyen — ígry különösen a 'visszacsatolt területeken — zavarok mutatkoznak és ezeket a zavarokat kívánják kiküszöbölni, illetőleg csökkenteni. A kérelem kapcsán a kereskedőtársadalom spontán megnyilatkozásaiból arról értesültem, hogy a szövetkezet tervbevett tevékenysége a kereskedők körében a legnagyobb ellenkezést váltotta ki. Minthogy a Trikolor alapításában érdekeitek állítása, szerint a sző vetkezet megalakítását az áruellátási panaszok tették indokolttá, az áruellátás terén mUtSatkozó zavarok megszüntetését pedig fontos köziérdeknek tartom, a kérelmet a legnagyobb körültekintéssel bíráltam el. Meghallgattam ezért a kereskedelmi érdekképviseletek véleményét is. Széleskörű tájékozódás után megállapítottam, hogy a kiskereskedelem áruellátásában csak szórványosan mutatkoznak zavarok, ezeket a zavarokat .azonban a Trikolor Szövetkezet nem küszöbölheti ki, mert azoknak legfőbb oka az áruhiány, behozatal elmaradása, stb., amiit a Trikolor Szövetkezet sem'tud elhárítani. Ennek közlése után a Trikolor alapítói belátták, hogy kérelmük teljesítése a mai körülmények között nem kívánatos. Ezzel az ügy még az inlterpeláció elhangzása előtt a napi-" rendről lekerült. Az interpellációnak a gabonakereskedelmet érintő részében a Futura működ óséról szólva, a t. Képviselő úr az alábbi -, megállapításokat tette: »Tönkretették az egész magyar gabonakereskedelmet ... A nagyobb keresztény gabonacégek mind malmot vettek, hogy exisztenciájukat meg tudják menteni... Tulajdonképpen a Futura az úr. a Hombár a szolba. A Hombár átveszi a gabonát, de mint kiskéz. A Futura pénzt aid, felelősség nélkül bonyolít le mindenit, ő az úr.« Az interpellációnak megállapítása-, íiogy az egész magyar gabonakereskedelmet tönkretették csaík annyiban helytálló, ameny nyiben ez a gabonakereskedelem zsidó kézben volt. Igaz ugyan, hogy a gabonakereskedelemből kikapcsolódott nagy zsidó cégek helyébe nem léptek ugyanolyan tökeerős keresztény cégek, ez azonban nem annyira a Futuran, mint inkább az ilyen keresztény cégek hiányán múlott. Befolyásolja még a gabonakereskedő cégek üzleti forgalmát a malmoknak a tavalyi — és szűkebb keretekben az idei — termésértékesítési rendeletben engedélyezett közvetlen vásárlása is. Tudomásom vau arról, hogy a gabonakereskedők egy része malmot vásárolt, illetve bérelt, ami azonban nem azért történt, mert gabonakereskedésük tönkre ment, hanem inkább azért, hogy ily módon nemcsak a gabona felvásárlásából, hanem amiak felőrléséből is hasznot biztosítanak. Ami már most az interpellációnak a Futu

: rára és a Hombárra vonatkozó részeit illeti; meg kell jegyeznem, hogy a t. Képviselő úrnak az a megállapítása, hogy a Hombár átveszi a gabonát, mint »kiskéz« nyilván tévedésen alapszik, mert ezt a tevékenységet a Futura bevásárló hálózata végzi és a Hombár csak az így összegyűjtött tételeikkel operál. Téves az interpellációnak az a megállapítása is, hogy a Futura felelősség nélkül bonyolít lé mindent, szemben a többi gabonakereskedővel. A Futura kirendeltségei és bizományosai útján felvásárolt gabonáért —- ugyanúgy, mint a többi bizományosok — felelősséggél tartozik, tehát nála is előfordulhat, hogy egyes üzleteire (ha például a gabona átvételénél a minőség tekintetében tévedett) esetleg ráfizet. A Hombár A^eszi át úgy a Futura kirendeltségeitől, mint a főbizományosoktól a gabonát, tehát a gabona összevásárlását a Hombár bonyolítja le állami számlára. A Futura kirendeltségei, és főbizományosai, valamint a többi Hombár főbizomáuyos azonban saját számlájára és veszélyéré folytatja a gabonakereskedelmet a részükre biztosított jutalék mellett. Tagadhatatlan, hogy a. gabonakereskedelemnek állami egykéz útján való lebonyolítása nem kedves az önálló keresztény gabonakereskedő exisztenciák oly mértékű kialakulásának, amilyen mértékben az a háború utáni.idők követelményei szempontjából kívánatos volna. Éppen ezért mindent elkövetek, hogy az adott körülmények között is megóvjam a magyar gabona- és terménykereskedelem életérdekeit « az értékesítésbe való intézményes bevonással biztosítsam az önálló szakmai kereskedelem megerősödését ós szükséges utánpótlását. Ezt a célt kívánta szolgálni a Gabona- és TerrnénykereSkedők Országos Egyesületének, mint egyedüli szakmai szabad érdekképviseleti szervnek éietrehívása is, amelybe ezideig mintegy 2000 önálló gabona és terménykereskedőt sikerült tömöríteni. Az egyesületbe tömörült kereskedőgárda máris megfelelő foglalkoztatást nyert az idei termésértékesítés lebonyolításában. . Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi szeptember hó 14-én. Varga József s. k„ a ni. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. iparügyi miniszter.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza ifj. Zimmer Ferenc képviselő úrnak a zsidó üzlethelyiségek igénybevételéről folyó évi június hó 10-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasniÁrvay Árpád jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Zimmer Ferenc országgyűlési képviselő úrnak a zsidók kezében lévő üzlethelyiségekkel űzött visszaélések tárgyában a képviselőház 1942. évi június hó 10-i ülésén előterjesztett interpellációjára a következő választ adom. Az interpelláló képviselő úr azt kérdezte, hogy van-e tudoimásom a zsidó kéziben lévő üzlethelyiségekkel űzött visszaélésekről, az új keresztény kereskedők nehéz helyzetéről, amely abból ered, hogy megfelelő ; üres üzlethelyiség nincsen. Azt kérdezte továbbá -a/z ' in-