Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-304
Az országgyűlés képviselőházának 304. (Az elnöki széket vitéz Törs Tibor foglalja el.) Az 1933-ban felállított belgrádi magyar tanítóképző kifejlődését egészen a felszabadulás idejéig késleltették, úgj'hogy 8 év alatt mindössze 13 magyar diplomás tanító került onnan ki és 80 I— II—III—IV. osztályos tanítóképzőst hoztunk át a felszabaduláskor az anyaországba. 23 év alatt tehát 13 magyar tanító állt rendelkezésre annak a töméntelen sok magyar tanítónak pótlására, akiket százával csaptak el, akiknek nyugdíjba kellett menniök, mert nyugdíjba kényszerítették őket, vagy pedig elhaltak A szabadkai egyetlen magyar gimnáziumból 12 éven át évről-évre 8—12 diák került ki érettségivel, így tehát elképzelhető az, hogy mennyire elvékonyodott a Délvidéken a tanult magyarság. Az alsófokú oktatásban pedig a névelemzés rettenetes fegyverével a legtisztább magyar vidékek fele diákságát szerb tagozatba kényszerítették, akik azután nem tudtak anyanyelvükön írni-olvasni és ma is azt látjuk, hogy katonafiaínk közül nem egy még most is ciril betűkkel ír haza, mert nem tanították meg magyarul. Ilyen céltudatosan és kegyetlenül végrehajtott módszer mellett elképzelhető, hogy milyen hiányok mutatkoznak a Délvidéken az elemi, polgári és középiskolai oktatásban, úgy személyi, mint dologi tekintetben. Azzal a 200 tanítóval, polgáriiskolai és középiskolai tanárral, aikik 1941 augusztus 4-én Újvidéken, mint az egész ország területéről kirendelt délvidéki tanerők esküt tettek» távolról sem sikerült betömni azt a rést, amelyet a módszeresen a magyarság gyengítésén munkáló jugoszláv kultúrpolitika a magyar kultúrértekéken ütött. Ezzel (kapcsolatban fel kell hívnom a vallás- es közoktatásügyi miniszter úr figyelmét egy különösen fontos tényre. 1914 előtt a ma gyár kormány bizony hibás, helytelen kultúrpolitikát folytatott a nemzetiségi vidékeken és kérem, hogy a kultuszminiszter úr ehelyett a tiszta magyarságra épített kultúrpolitikát kez deményezzen a nemzetiségi vidékeken. A régi liberális érában a magyarság örök szégyenére évről-évre ezrek és ezrek szlávosodtak. románosodtak el és olvadtak be idegen nemzetiségekbe. (Úgy van! jobb felől.) Ugyanennek az érának a bűne volt az, hogy a nemzetiségi vidékeken a leggazdagabban felszerelt tanintézeteket és gazdasági intézményeket az erősen nemzetiségi városokban és községekben állították fel ugyanakikor, amikor a tiszta magyar vidékek városai és községei magasabb iskolák nélkül maradtak. Ennek mi lett a következménye? Az, hogy az idegen nemzetiségű fiatalság . Saját otthonában könnyedén és olcsón sajátíthatta el a magasabb műveltséget esi szerezhetett középiskolai végzettséget, viszont az általában gyenge r anyagi lehetőséggel rendelkező falusi és kisvárosi magyarság gyermekei nem tanulhattak. Ne csodálkozzunk tehát, ha az akkori magyar középosztály, a magyar hivatalnoki kar, a magyar intellektuellek jónagy százaléka nem a tiszta magyarság köréből került ki, hanem a nemzetiségek sorából. Mély tisztelettel arra kérem Nagyméltcságodát, hogy a nemzetiségi vidékekhez közelfekvő tiszta magyar városok és községek isko" Iáit és kultúrintézményeit támogassa a felszabadult nemzetiségi vidékeken új tanyai iskolák emelésével, internátusok felállításával, gimnáziumok, polgári iskolák és tanítóképző , intézetek megszervezésével. Magyar helyeken, • ülése 1942 november 11-én, szerdán. 227 magyar környezetben nemcsak az illető város és község, valamint környéke magyar ifjúságának adnak a magyar iskolák könnyű és olcsó tanulási Lehetőséget, hanem egyúttal azok a magyar iskolák a magyar kultúrának, a magyar szellemi életnek a színvonalát is emelik és messze vidékekre is sugározzák ki a magyar lelkiséget és a magyar öntudatot. Az ország magyarrá tételét és a^ magyar kultúra, fölényes színvonalának biztosítását tehát a régivel szemben éppen megfordított módszerrel kell biztosítani, mert egyszer már be kell látnunk, hogy a magyar türelem, a magyar naivitás milyen károkat okozott nekünk, ezért iskolai oktatásunkban és általános népmüvelésünkben az egész vonalon céltudatosan és megalkuvás nélkül érvényesítenünk kell »a magyar mindenekelőtt, a magyar mindenekfelett« kötelező szent elvét. (Helyeslés a jobb' oldalon.) T. Ház! Általában azt tartja a közvélemény, hogy a Bácska igen gazdag, tejjel-mézzel folyó országrész, pedig az ottani magyarság a legszegényebb elem most is. mert még most is az a helyzet, hogy ahol a magyarság százezres' tömegekben él. a lakosság 30—40%-a teljesen vagyontalan, földmunkás. kisipari munkás, szolga vagy a béresréteghiez tartozik. A felszabadult Délvidéknek a csatorna alatti részén pedig még rosszabb a helyzet, mert az firősen nemzetiségi vidékeken a nemzetiségek gazdaságilag erősebbek és így a közéjük ékelődött szórvány-magyarság ki van téve annak a veszélynek, hogy teljesen eltűnik, beolvad — éppen a magyar impérium idején — az idegen nemzetiségekbe. Éppen azért örömmel ' kell üdvözölni és meg is köszönöim a délvidékiek nevében ai kultuszminiszter úrnak azt a 200.000 pengős előirányzatot a költségvetésben, amelyet a délvidéki szórványmagyarsáa; megmentésére ebben a költségvetésben felvett. (Helyeslés a jobboldalon.) \ Éppen xígy inog kell köszönnöm a kultuszminiszter úrnak azt a segítségét is. hogy úgy a multévi, mint az idei tanévben korlátozásnélküli tandíjmentességi kedvezményt adott a délvidéki polgári iskolákban ós középiskolákban és ezáltal minden középiskolai tanul« niá,nvra alkalmas növendéknek lehetővé tette a középiskola elvégzését, ha azok mindjárt nem is jeles vagy jórendű tarnen 1 ' "• az említett nehéz gazdasági helyzettünkrie és azokra a rettenetes csapásokra tekintettel. amelyek bennünket kulturális tekintetben 23 év alatt értek, arra kérem a miniszter urat hogy ezt a korlátozásnélküli tandíjmentességi kedvezményt terjessze ki minden középiskolában még további hat évre, amikor az első osztályos diákból nyolcadikos lesz, a polgári iskolákban pedig még további 2—3 évre, amíg az első polgáristából negyedikes lesz. T. Ház! Ezrekre megy azoknak a tanulóknak száma, akiket annakidején a jugoszláv iskolapolitika elütött a középiskolák elvégzésétől. Ezek megkezdték taulmányaikat, de nem fejezhették be, mert a szerb nyelv határtalan erőltetése és a diákjainkkal szemben megnyilvánuló türelmetlenség és elfogultság elütötte őket attól, hogy megkezdett tanulmányaikat befejezzék. Ezek számára lehetővé kell tenni, hogy iskolai tanulmányaikat részben v agy egészben befejezzék. Ezek ma 16—35 éves fiúk és leányok, akik ipari és -keresikedeimi pályán helyezkedtek el, yagy ma a nagy tisztviselőhiány idején állami, városi vagy községi irodákban szükséghivatalnoki munkát végez39*
