Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-303

Az országgyűlés képviselőházának 303. helyes racionalizálás szellemében keletkezett és ezt remélhetőleg még" több hasonló intézkedés fogja követni a közigazgatás más terű' létein i». T. Ház! Néhány szóval rá akarok még mutatni tűzrendészetünk fejlődésére is. Az ezzel kapcsolatos kiadások a belügyi költségvetésben csupán átfutó tételként szerepelnek ugyan, de mégis lehetővé teszik a tűzrendészet felügyeletének rendezésével a tűzvédelem kérdésének országosan é» egységesen > való megszervezését. Tűzrendészeti statisztikánk igazolása szerint a tűzesetek okozta károsodások csökkenése az utóbbi években egészen jelentős volt és ez a tény összeesik a tűzoltói intézmény országos átszervezésével. A hivatásos vármegyei tűzrendészeti felügyelők működése beigazolta a várakozásokat r és a, légoltalom kérdéseinek előtérbe kerülésével szerepük talán még fokozottabb jelentőséget nyer. A városokban a hivatásos •'tűzoltóparancsnoki intézmény megszervezése és keresztülvitele volt a fejlődés alapja, az ország lakosságának legnagyobb része azonban községekben él és itt a szűkös anyagi viszonyok következtébe nem «zabád elhanyagolnunk az önkéntes tűzoltói intézmény fenntartását ós _ fejlesztését _ sem. Határozottan megnyugtató N az a fejlődés, amely a tíízoltószerek beszerzése,. de még inkább azoknak gondosabb megőrzése terén a községekben megnyilatozik és mutatkozik. T. Ház! Ami karhatalmi szervezeteinket illeti, a csendőrségnél kereken 7-8 millióval, a rendőrségnél pedig 13-8 millióval magasabb hitel van a t költségvetésben előirányozva. mint az előző évben. Itt mindenekelőtt nagyobbarányú létszámszaporítás történt. A megnagyobbodott tejületek ezirányú szükségleteinek biztosítására érre múlhatatlanul szükség volt. a csendőrségnél ezerfőnyi legénységi és 24 főnyi tiszti állás, a rendőrségnek pedig 2800 őr személyzeti államszervezése van a költség vet ésh en megfejelő hitellel biztosítva. Csak a legnagyobb dicsérettel lehet megemlékezni mindkét karhatalmi szervezetünk működéséről. Ügy a csendőrség, mint a rendőrség minden helyzetben tökéletesen megállja a helyét és működésüknek köszönhető,_ hogy a visszacsatolt területek rendije és közbiztonsága általában teljesen megnyugtató. Csendőrségünk katonai jellegű intézmény, míg a rendőrség, különösen tiszti tagozatában, nagyrészben polgári közigazgatási berendezésű intézmény. Érthető tehát a rendőrségnél jelentkező törekvés, hogy e tényleg fennálló különbség, amely természetesen az előlépési és illetmény viszony okban is megnyilvánul, lehetőleg megszüntet tessék, azonban éppen a. két intézmény jellege és közigazgatási tartama közötti különbség miatt ez meglehetősen nehéz probléma. Mégis belügyi kormányzatunk az 1943. évi költségvetésben a rendőrség fogalmazási létszámában oly nagyarányú létszámemelést és létszámarányosítást tervez, amelynek keresztülvitele nagymértékben javítani fogja a helyzetet. Megszűnik a rendőrségnél 47 gyakornoki állás, ezzel szemben azonban 97 új fogalmazói állást fognak létesíteni, ezek közül 43-at magasabb fizetési osztályban. Az előlépési viszonyok tehát a rendőrségnél a következő évtől kezdve megjavulnak, s pzzel természetesen csökken a várakozási idő is az egyes fizetési osztályokban. Teljes mértékben helyeselhetjük KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése 1942 november 10-én, kedden. 153 tehát ezt az intézkedést és bízhatunk benne, f hogy az érdekeltek körében is kellő megértésre ! fog találni. Igén sok a hiány a rendőrségi hivatalok elhelyezése terén, aminek enyhítése azonban nemcsak a szükséges fedezet, hanem amint már mondottam, talán még inkább az anyaghiány miatt a mostani viszonyok között nem igen remélhető. Biztosak vagyunk azonban benne, hogy kormányzatunk ezen a téren is minden lehetőt, el fog követni a hiányok pótlására. T. Ház! r Ezekben voltam bátor a belügyi tárca 1943. évi költségvetését főbb vonásaiban, általánosságban, perspektívájában és részleteiben is ismertetni. Ügy vélem, hogy a kép, amely fejtegetéseim során elénk tárult, eléggé megnyugtató. Állami életünknek ez az alapja szilárdan meg van építve, most már rajtunk a sor, hogy az előttünk álló nagy programmba lelket és életet vigyünk. • . A háború rombolásai közepette nekünk — : minden nehézséget legyőzve — hatalmas építőmunkát is kell végeznünk. Ez az építés nemcsak a materiális értékek fokozottabb létrehozásában, hanem elsősorban a lelkiórtékek napfényrehozásában kell, hogy álljon. Általánossá kel] tennünk és közös tulajdonunkká kell fejlesztenünk azokat az értékeket, amelyeket közös néven nemzetfenntartó- erőnek szoktunk nevezni, mert

r csakis ezzel élheti túl ez a nemzet és az egyén is a most tomboló apokalipszist. A költségvetési bizottság tárgyalásán kialakult hangulat igazolja ezt a hitünket, amely hit a nemzeti összefogásban és felemelkedésben ren díthétetlen. T. Ház! Számomra most már nincs más hátra, mint hogy köszönetet mondjak a belügyminiszter úrnak azért a megtiszteltetésért, amellyel engem a költségvetés ismertetésével megbízni szíves volt, a t. Háznak nedig azért. mert talán kissé hosszasabb fejtegetéseimet türelmesen végighallgatta. A költségvetést egyébként — n bizottság | javaslatának megfelelően — a belügvminiszter űr személye és működése iránti rendíthetetlen ! bizalommal a magam részéről elfogadom és a t. Háznak is elfogadásra ajánlom. . (Élénk he! lyes^pf; PÁ tavs a jobboldalon és középen.) Elnök: Szólásra következik' a vezérszóno| kok közül

Î Boczonádi Szabó Imre jegyző: "Baky i László! Elnök: Baky László képviselő urat illeti ! a szó. Baky László: T Ház! Az előadó urat kétségtelenül nagy felkészült«égre valló beszédéS vei kapcsolatosan túlságos optimizmus jelle! mezte talán és ezért esT-két állításával Keszé; | dem során majd vitába szállok. A múlt évi I költségvetési vita alkalmával részeleteisen bírálj tam közigazgatási ^rendszerünknek elavultságát és jelenlegi formájában való tarthat atlanieásrát. Hogy ez reformra szorul, ezt a belügyminiszter úr akkori felszólalásában ma>R-a is elismerte és ígéretet is tett, hogy miután tervei készen vaunak, a közigazgatás reformját rövidesen a Ház elé terjeszti. Folyó évi október 16-an tartott beszédében azután megindokolta, hogy miért nem terjesztette a Ház elé a közigazgatás reformját. Itt döutri szempontnak vette, hogy Európának mindenféle berendezkedésében óriási átalakulás várható és mélyreható reformot ezért időszerűtlennek tart. így mindössze, a közigazgatási 30