Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-303
152 Az országgyűlés képviselőházának 303, bérlet felmondható. Kiesik tehát a húszas évek földreformjának első, rendkívül nagy hátránya. A. telepítési politikába való bekapesolódájs teljesen hasonló irányelvek szerint történik és atz e téren is tapasztalható jelentős eredmények mutatják, hogy az az út, amelyet ay Onesa. ebből a szempontból követ, tényleg helyes is. Az Oncsa. szociálpolitikájának legfőbb jellemzője általában az, hogy nem bérmunkásokat akar átmenetileg jobb helyzetbe hozni, jobb körülmények közé juttatni, hanem önálló exisztenciákat nevel és ebből a. szempontból az Oncsa. szociálpolitikája úttörő az egész európai szociálpolitika vonalán. Az alap működésének jellemzésével kapcsolatiján különösen fel kívánom hívni a t Ház figyelmét a 9 millió pengős keretben lefolytatandó, ^sokgyermekes családíok támagotási akciójára. Amíg ugyanis az ipari munkásoknál rendszeresítve van a nevelési pótlék, addig a mezőgazdasági munkások vonalán ez a kérdés ezideig tudvalevően még nem volt rendezhető. Az Oncsa. ezért a negyedik gyermektől kezdve 30 pengővel, majd progresszíven emelkedő összeggel támogatást nyújt a mezőg-azdasággal foglalkozó munkáscsaládoknak. E ténykedésével tehát addig is, amíg a teljes megoldás eliöhet, nagymértékben érvényesíti ezen a vonalon a szociális gondoskodás igazságát. T, Ház! Az alap vezetősége tisztában van azzal, hogy társadalmi háttér nélkül egyetlen akció sem sikerülhet. Ezért tervez munkaközösséget, ahol a szociális célok előbbrevitelére összefogja más társadalmi szervezetek ^ vezetőségét. A hadbavonultak hozzátartozóiról való fokozottabb gondoskodást jelenti példán' az általa intézett eredményes bajtársi szolgalot is. Az alán különösen az erdélyi részeken igen áldásos tevékenységet folytat a szórvány p-yermekek összegyűjtésével és- ezeknek a nap közi otthonokba való terelésével. Ezt a munkát az ottani felekezetek nőegvpsületeiveí karöltve az Egyesült Női Tábor irányítása melletl végzi. A folyó évi eredmények igen jelentősek. űgv hogv az 1943. évben ezt az akciót n folyó évi 200.000 peng-ővRl szemben már 700000 pengős keltben kíván jn fiz alap folvtatni. T. Ház! A.Z. Onesa. működésének vizsgálatánál ki kell emelnem a néev hazai egyetemünk mellett létesített szociális tanfolyamok fontosságát is. Az a 177.200 pengő, amellyel az alap e tanfolyamokát támogatja.^ bőven meg fos- térülni maid azokban az értékekben amelyeket e tanfolyamok hallgatói a gyakorlati közigazgatás számára jelenteni fognak. Kétségtelen ugyanis, hogy a ^közigazgatás — különösen pedig- az Önkormányzati közigazgatás — a jövőben mindinkább a szociális^ vonal felé fog eltolódni. E téren tehát eredményes működést csak szociálisan képzett tisztviselők tudnak majd kifejteni. A tanfolyamok most megjelent szervezési szabályzata minden tekintetben biztató kezdetet jelent. Számítanunk kell természetesen arra: hogy a gyakorlat folyamán új és űi. az intézménv egészséges fejlődéséhez szükséges rendelkezéseket kell még kiadnunk. Ha azonban e tanfolvamok^ nem tolódnak majd túlzottan el az elméletek irányába és ha a szervezési szabályzatban most lefektetett gyakorlati részre fognak mindinkább nagyobb súlvt helyezni úgy vélem, a jó eredmény nem is mairad el, ülése 1942 november 10-én, kedden. Az alap működéstervezetének jellemzéséhez hozzátartozik még annak a ténynek hangsúlyozása is, hogy a százmilliós keretből csupán kereken 2-8 millió pengő a személyi kiadás, míg a többi anyagi lehetőség teljes egészében kizárólag a kitűzött célok rendelkezésére áll. T. Ház! Nem kívánom még nagyobb részletességgel ismertetni az alap működési körét, de mégis meg kell emlékeznem arról az igazai] miagas szellemi nívót képviselő lapról, amelyet az, Alap »Nép- és Családvédelem« címen megjelentet. Szociálpolitikai irodalmunknak igazi értékét jelenti ennek a lapnak minden száma és biztosítja a kérdések helyes megismerését azok számára is, akiknek nincs lehetőségük szociális tanfolyamok elvégzésére. TJgy vélem azonban, hogy ezzel ia;z eredménnyel t niem szabad megelégednünk, nemcsak a műveltebb társadalomnak van szüksége szociális irányú továbbképzésre,' hanem sokkal fokozottabban jelentkezik ez a szükséglet a nép széles^ rétegeiben. Mindannyian, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk, tudjuk és tapasztaljuk, — sajnos, éppen elég gyakran — a mes- nem értésnek, a közönynek és a kételkedésnek az akadályait. Az eredményt nagyon megsokszoroznia itt a helyes nevelő munka, amit nem lehet elválasztani egy szociális irányú, nagy példányszámban megjelenő néplap kiadásától. Halaszthatatlanul szükségesnek tartom tehát egy ilyen újságnak a megjelentetését és remélem is, hogy erre talán rövidesen sor kerül. T. Ház! De nem csupán a belügyi tárcához tartozó és általam eddig ismertetett munkaterv megvalósulása, hanem az egész állami költségvetés, berendezés és életfolyamatosság függ attól, hogyan működik _ közbiztonsági közigazgatásunk, hogyan teljesítik feladataikat közbiztonsági szervezeteink. (Űffy van! jobhfelől-) Ez állami életünk alapjának legfontosabb tartóoszlopa és ennek fejlesztése különösen háborús időkiben — mint már mondottam — a kötelességek első vonalában áll. A belügyi költségvetés három utolsó címe foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és jelentőségüket nyomatékosan hangsúlyozza azzal, hogy a szociális kiadások 20 millió pengő többlete mellett a költségvetésben itt mutatkozik a legjelentősebb emelkedés, mégpedig a rendőrség címének 13.6 millió pengős többletében. Bármilyen súlyosaik legyenek is a honvédelem terhei, bármennyire vegyék is igénybe a gazdasági célok kihasználási lehetőségei az állam anyagi erejét, ezen a téren haladnunk és fejlődnünk kell, s itt nem lehet a kérdések megoldását egy békésebb korszakra halasztani.^ Ebben a témakörben vizsgálódva, úgy vélem, nem lesz felesleges néhány rendészoti közigazgatási kérdésre is rámutatnom. Kihágási bíráskodásunk terhei a háború következtében fokozódtak és a kihágási bíróságok 1 étszám viszony ai n ak visszafej 1 ő d ése mellett már-már alig tudták a legszükségesebb igényeket is Melegíteni. Rendkívül helyes voit tehát az a közelmúltban kiadott rendelkezés, amely a büntetőparancsra vonatkozó eddigi szabályokat módosította. Ez a rendelet kibővítette a büntetőparancs kibocsátási körét és jogot ad arra. is, hogy amennyiben a kihágási bíró a pénzbüntetés alkalmazását célravezetőbbnek tartja, a büntetőparancsot a jogszabályok szerint eddig elzárással büntetendő esetekben' is alkalmazhassa. Ez a rendelet a
