Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-303

Az országgyűlés képviselőházának 303. védelmi Alap szerepe domináló. Az Alap tevé­kenységének kimagasló jelentőségét nagyon erősen hangsúlyozza az a tény, hogy alz egész belügyi költségvetés vonalán az 1942. évi hitelek­kel szemben itt van a legjelentősebb emelkedés, kereken húszmillió pengős összeggel. E hitel­emelkedéssel az Alap most már elérte a százmil­liós keretet és ez működésének tüzetesebb bí­rálatát, fejlődésének pedig kimerítőbb vizsgá­latát teszi szükségessé. Az Alap felállításával szem előtt tartott célok elérését biztosítani vagy megközelíteni csak úgy lehetséges, ha e célból kifogástalanul működő szervezettel rendelkezünk, ennek pe­dig legfontosabb előfeltétele -az, hogy az Alap szervezete bele tudijon illeszkedni már meglévő közigazgatási bétrendezésünkbe. Megnyugvás­sal állapíthatom meg, hogy az Oncsa. végre­hajtó szervei hozzásimultak törvényhatósági közigazgatásunkhoz, hiszen a legfontosabb funkciók irányításában a törvényhatóság első tisztviselőjének irányító és döntő befolyás-a van. A legnagyobb nehézséget jelentette ezen a téren a közjóléti szövetkezetek vidéki megszer­vezése, mert itt mutatkozott a legtöbb zavar és itt nyílt a legnagyobb lehetőség^ a gazdaság­politikai eltévelyedésekre. A közjóléti szövet­kezetek új szervezeti szabályzata azonban he­lyes irányba tereli ennek a gazdasági szervnek működését és egyrészt lehetetlenné teszi, hogy működési körébe vonjon a magángazdaságot illető funkciókat, másrészt azonban az Alap gazdasági jellegű támogatásának lebonyolítá­sát teljesen a szövetkezetek hatáskörébe utalja. E szövetkezetek igen helyes politikájának jellemzésére előadhatom azt, hogy az Alap megterítendő támogatásainak bevételi eredmé­nyei minden várakozást felülmúlnak. Ennek bizonyítására a' következő számadatokat idéz­hetem. A kihelyezett kölcsönökből 1942 decem­ber 31-ig 20,809.000 pengő törlesztő részletei vál­tak esedékessé, eddig az időpontig 8337 család 1,191.000 pengőt fizetett visszai 1942 június 30-ig további 3685 család 630.162 pengőt 'törlesztett. Junius 30-ig tehát 20,809.468 pengőből 1,791.954 pengő térült vissza, ami 8*6 százalékos visszaté­rítésnek felel meg. Ha figyelembe vesszük. hogy a kifizetett kölcsönök törlesztési részletei legnagyobb rész-ben csak a folyó gazdasági év végén válnak esedékessé, akkor ezt a törlesz­tési arányt valójában csak az első félév tör­lesztési eredményének kell tekintenünk. A gyermekkedvezmények folytán elengedett térí­tések is igen tekintélyes összeget tesznek ki. Enélkül a visszatérítési airány sokkal maga­sabb volna. Természetesen a különböző juttatások visz­szatérítési airánya is igen különböző. A ház­juttatások törlesztése például csak egy év után indulhat meg, ezért ennek aránya most még- elég alacsony. A haszonállatok, a kisipari és kiskereskedelmi kölesönök visszatérítése azonban nagyon kedvező ás 20 százalék felett áll. Különböző a visszatérítés aránya még a különböző tájegységek szerint is. Jelentős té­nyező itt az. hogy at szövetkezet milyen régen működik. Ahol régebben működnek a szövet­kezetek, ott a térítési arány természetesen lé­nyea-esen .iobb. A támogatás folyó évi június hó 30-ig 36.955 családot érintett 115.679 gyer­mekkel. Nagy ^számok, óriási számok ezek a szo­ciális fejlődés világában. Ha figyelembe vesz­szük, hogy az, Alap tevékenységének túlnyomó része ilyen gazdaságilag erősítő, a megérheté» ülése 1942 november 10-én, kedden. 151 sükben veszélyeztetett családokat segítő műkö­dés és az e célból rendelkezésire! álló kereken 55'5 millió pengő csaknem teljes összegében^ a közjóléti szövetkezeteken át jut rendeltetési helyére, világosan áll előttünk az^ előbb emlí; tett adatokból következtethető egészen kiváló eredmény. T- Ház! De nemcsak a gazdasági segítés eszközeit juttatták el a szövetkezetek! a rá­szór nlókhoz,, hanem jelentős nemzetnevelő munkát is végeztek, mert ime, az állam .által juttatott támogatások visszatérítésének köte­lességtudata az egész vonalon érvényesült. Hogy ebből a szempontból a világháború után milyen volt a közfelfogás és hogy milyen vál­tozást jelent ezzel szemben a mostani álla­pot, az azt hiszem, mindannyiunk előtt álta­lánosan ismert. Az ország területén egyébként t 93 közjó­léti szövetkezet működik. A közjóléti szövet­kezetek intézménye az ország egyetlen nagy | szabású teljesen altruista, alapon megszervezett ! gazdasági jellegű szövetkezeti hálózatai. Ez alkalmas más gazdasági tartalmú nagy^ állami elgondolások és akciók lebonyolítására is. Csak példakép említem, hogy az árvizes ház­építési akciót is a szövetkezetek bonyolították le 28 millió pengős kereltben, még pedig minta­szerűen. Most a szövetkezetek végzik az eddig elkallódott óriási mennyiségű, értékes zsira­• dékanyagok összegyűjtését, továbbá a katona­ság által elhasznált bakancsok átdolgozását, és mindezeket a szorosan hozzájuk nem tar­tozó feladatokat lelkiismeretesen, gondosan ^és i főként eredményesen intézik. Ami a szövetkezet, illetőleg az Oncsa. föld­! birtokpolitikáját illeti, ezen a téren igen ' sok I támadás érte az Alapot. Mindeme támadások­nak oka azonban az, hogy általánosságban e téren a közvélemény nincs kellőkép tájékoz­tátva. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy ! az Oncsá.-nak nincs önálló földbirtokpoliti­i kaja. Minden ilyen irányú ténykedést a föld­i mívelésügyi minisztérium telepítési oszitályá­| nak hozzájárulásával, legtöbb esetben pedig ! egyenesen ennek felhívására végez az Alap. \ E ténykedés legnagyobb részben kisbérietek ! juttatásban és forgótőkének, valamint a^, fel­j szereléshez szükséges kölcsönöknek fqlyósításá­I ban áll. Vannak olyan nagybérletek is, ahol a birtokon folyó termelés magas kultúrája nem engedi meg -a birtok felosztását. Az Oncsa. ilyenkor együttartja az egész gazdasági komplexust, szakképzett gazdasági üzemveze­tőt alkalmaz és az egyes földrészeken olyan sokgyermekes családokat helyez el, akik majd később, ha alkalmasságukat igazolják, a földet tulajdonul is megszerezhetik. Aki azonban a bérlők közül akár gazdasági, akár pedig morá­lis okokból nem válik be, azt az Oncsa. termé­szetesen könyörtelenül kiteszi ebből a bér­letből. T. Ház- A földbirtokpolitika eredniényes végrehajtásának nélkülözhetetlen előfeltétele a juttatottaknak forgótőkével és felszereléssel való ellátása. Enélkül nincs helyes földbirtok­Dolitika. Ezt a feladatot végzi az Oncsa. ka­matmentes kölcsöneivel. Az olyan juttatották­uak pedig, akik a föld ellenértékének első rész­letét sem tudják kifizetni, a közjóléti szövetke­zetek lítján ad erre a célra kölesönt. MindL addig, amíg a juttatott ezeket a kölcsönöket vissza nem fizeti, csak bérlőnek tekintendő. Ha Dedig ez alatt az idő alatt — mint mondot­tam — méltatlanná válik a földre, vagy er­kölcsi felfogása változik meg hátrányosan, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom