Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-300

122 Âz országgyűlés képviselőházának &0Ô. ülése Ï942 október 3Ö-an, pentekeú. érinti, csupán a felsőház szervezetére, tagjainak számára, azok választására vonatkozólag tartalmaz fontos intézkedéseket, főleg azonban a felsőházi tagok számát emeli fel az elmúlt években beállott események által kellően megindokolt mértékben. Mindazonáltal az országgyűlés képviselőháza számára nem lehet közömbös ennek a törvényjavaslatnak tartalma, mert a javaslat indokolása szerint is hivatva van a felsőház tagjainak számát a képviselők számával majdnem egyenlő számra felemelni, amely körülmény az 1937. évi XXVII. te. 2. §-ának értelmében egy előadódó közös döntés esetén nem lehet lényeges kihatás nélkül az ország fejlődésére. Amidőn a második nemzetgyűlés a szükséghelyzet okozta ideiglenes állapot megszüntetése céljából az országgyűlés második kamaráját a .felsőház mai formájában helyreállította, mint az alaptörvény indokolásából is kitűnik^ visszatért híven a 300 éves magyar jogfejlődéshez, a két Ház elvbeni egyenjogúságára is anélkül, hogy a régi főrendiházat viszszaállította volna, de a nélkül is, hogy egyes külföldi államok második kamarájának szolgai másolatát ültette volna át a magyar földbe. r

(Krúdy Ferenc: Ügy van! Nagyon helyes!) így egy szintézis segítségével, kisrészben örökletes jogon, de választással egybekapcsolva, részben egyházi, bírói vagy katonai méltóság és hivatal címén, részben választás és kinevezés útján tevődik össze a magyar , felsőház. Az új felsőháznak jogkörét és szervezetét az 1926:XXII. te, 30. és 32. §-ai szabályozzákamelyek kimondják, hogy a törvénykezdemé. nyezés joga a felsőházat is megilleti, amiből Viszont az is következik, hogy a m. kir. kormánynak joga van törvényjavaslatot az országgyűlés bármelyik Házában benyujtaniMiútán az 1926: XXII. te. 30. §-a e tekintetben egyetlen kivételként csupán a költségvetést és " zárszámadást állapítja meg, a jelen törvény* javaslatnak a felsőházban történt benyújtása . ma érvényben levő alkotmányjogunkban precedenst képez ugyan, ez a precedens azonban érvényben levő törvényeinkkel, különösen pedig a most idézett törvényhellyel mindenképpen indokolva van. A két Ház egyenjogúságából következett az 1926 :XII. t.-nek az a rendelkezése, illetve rendelkezéseinek az a sora, amely a felsőház tagjainak számát a képviselőház tagjainak szá" mával majdnem teljesen egyenlő számban . állapítja meg. Ennek a számbeli egyenlőségnek a jelentősége igen nagymértékben fokozódott azáltal, hogy az 1937:XXV1I. te. 2. $-ának (2) bekezdése azt a jogszabályt tartalmazza, .hogy bizonyos előzetes egyeztetési kísérletek után az országgyűlés két Háza között valamely törvényjavaslatra vonatkozóan felmerült vitás -kérdés a két Ház együttes ülésében döntendő el. Az 1937. évi idézett törvény meghozatala után azonban a két Ház számbeli összetételé; ben lényeges eltolódások álltak be. Már az új választási törvény felemelte à képviselőház tagjainak számát, az 1938., 1939., 1940. és 1941. .évi törvények alapján a visszacsatolt területekről méghívott képviselőkkel együtt pedig .a képviselőház tagjainak száma 386-ra emelkedett. Megjegyezni kívánom itt, hogy a felsőház, tagjainak tényleges száma 271 és így a két Ház tagjainak száma közötti különbség 115. A tor vény javaslat által provideált taglétszámemelés után a felsőház tagjainak száma 375-re emelkednék, ezzel a tagok számának különbsége 11-re csökken. Amikor a nemzet a maga szuverén akaratát a törvényhozás útján olyan formában juttatta kifejezésre, hogy az országgyűlés mindkét Házának, a képviselőháznak csak úgy, mint a felsőháznak az alkotmányos jogfejlődéshez híven egyenlő jogkört kívánt adni, ezt a jogbeli egyenlőséget a felsőház szervezetéről szóló törvény még csak számbeli egyenlőséggel juttatta kifejezésre. Csak tizenegy évvel később az 1937:XXVII. tc.-ben fektette le a törvényhozás azokat a jogszabályokat, amelyek a két Ház egyenrangúságát gyakorlati módon juttatják kifejezésre. Amíg ugyanis az 1926. évi törvény lehetővé teszi, hogy egy-egy törvényjavaslat

1 bizonyos esetekben közvetlenül, tehát a felsőház hozzájárulása nélkül terjesztessék fel az államfőhöz, az 1937. évi törvény vita esetén a két Ház együttes ülését és közös szavazásiát írja elő. Ez a rendelkezés most már nyomatékosan kiemeli a két, Ház számbeli egyenlőségének szükségességét is és miután időközben a fent megemlített számbeli eltolódások álltak elő, azok megszüntetése és a két Ház számbeli egyenjogúságának helyreállítása céljából feltétlenül indokolt a felsőház tagjai létszámának felemelése. E formális alkotmányjogi szemponton túl természetesen ugyanolyan erős indok az is, hogy a szent koronához, részben, vagy egészben visszacsatolt törvényhatóságok a felsőházban az Őket megillető képviselethez jussanak. Áttérve most már az előttünk fekvő törvényjavaslat ismertetésére, a felsőház tagjainak számáról a törvényjavaslat 5. §-a intézkedik és pedig olyaténképpen, hogy megállapítja. hogy a magyar szent koronához visszacsatolt területeken újra megalakult, illetőleg a területek visszacsatolása folytán területükben érintett törvényhatóságok hány felsőházi tagot választanak. A választható felsőházi tagok számszerű megállapítására azért volt Szükség, mert a törvényhatóságok által választott felsőházi tagokra nézve a választási eljárást az 1926:XXII. te. 18. §-a szabályozza, megállapítván, hogy az illető törvényhatóság: lakossága által választott országgyűlési képviselők számához viszonyítva a törvényhatóság a maga közgyűlésén hány felsőházi tagot választ és pedig: általában véve minden négy országgyűlési képviselő után egy felsőházi tagot. A visszacsatolt részeken azonban a képviselők Száma még nincs megállapítva, tehát egyéb rendelkezések, vagy egyéb alap hiányában a felsőházi tagok számát is külön törvényben kellett megállapítani. A. javaslat 5. <§-nak második bekezdése alapján 68 felsőházi tag lesz választandó és pedig 58 a területük egészében visszatért, vagy úgynevezett kiegészült vármegyék és törvényhatóságok részéről. 1—1 felsőházi tagot pedig választanak Kassa, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Nagyvárad. Szabadka.. Szatmárnémeti, Újvidék, Ungvár és Zombor törvényhatósági joggal felruházott városok. A javaslat 6. és 7. §-a egyes, területükben kisebb vagy nagyobb mértékben kiegészült megyei törvényhatóságok felsőházi tagjainak megbízatását szabályozza. A 7. § rendelkezéseket tartalmaz az 5. § 2. bekezdésében felsorolt törvényhatóságokban, tehát a visszatért vagy kiegészült törvényhatóságokban az 1926:XXII. te. 9. §-a értelmében megejtendő kisorsolások mikéntjéről. Komárom és Esztergom, Nógrád