Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-300

Az országgyűlés képviselőházának 300. ülése 1942. évi október hó 30-án, pénteken, Tasnádi Nagy András és Krúdy Ferenc elnöklete alatt. 'Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A belügyminiszter beterjesztette a m. kir. minisztérium jelentését a felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású kérdések szabályozásáról szóló 1940 : XI. te. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott minisztériumi rendeletekről. — Az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről, valamint a visszacsatolt területekkel kapcsolatban a felsőház szervezetére vonatkozóan szükséges átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. Ismertette Kossuth Pál előadó. Hozzászóltak : vitéz Jaross Andor, Laky Dezső Maróthy Károly, Mikó Imre, Gajzágó István, gr. Festetics Domonkos, Homicskó Vladimir és vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Személyes kérdésben felszólalt Maróthy Károly. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : vitéz Keresztes-Fischer Ferenc és vitéz Lukács Béla. {Az ülés délelőtt 10 óra 17 perckor kezdődik.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Nyilas Ferenc, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére PorubSzky Géza, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Bejelentem a t. Háznak, hogy Szöllősi Jenő képviselő úr sürgős interpelláció előterjesztésére kért tőlem engedélyt, amelyet a földmívelésügyi miniszter úrhoz akar intézni a tűzifaellátás tárgyában. A képviselő úrnak nem adtam meg az engedélyt, minthogy azonban a képviselő úr ragaszkodott " sürgős interpellációjának előterjesztéséhez, a házszabályok 139. §-ának rendelkezéseihez képest az ülés végén, legközelebbi ülésünk napirendjének megállapítása után a t. Ház fog határozni afelől, hogy a képviselő úrnak megadja-e az engedélyt az interpelláció előterjesztésére. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a m. kir. minisztérium jelentését a felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású kérdések szabályozásáról szóló 1940:XI. te. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott minisztériumi' rendeletekről. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a földmívelésügyi, igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, közigazgatási, közjogi, közoktatásügyi, pénzügyi, társadalompolitikai és a -véderő bizottságokhoz való utalását. ': ' • Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. jelentéstétel céljából pedig kiadja a miniszter úr által megjelölt bizottságoknak. Napirend szerint következik az országgyűlés felsőházáról szóló 1926:XXII. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom.: 723. sz.) Mielőtt a szót az előadó úrnak megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a törvény javaslathoz az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja és az Erdélyi Párt Laky Dezső, Gajzágó István és Mikó Imre képviselő urakat, a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség vitéz Jaross Andor képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Maróthy Károly képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Kossuth Pál előadó urat illeti a szó. Kossuth Pál előadó: T. Képviselőházi Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyenes vonalon folytatása és szerves kiegészítése azoknak a törvényeknek, elsősorban az 1926. évi XXII. és az 1937. évi XXVII. törvénycikkeknek, ame1 yek az összeomlás utáni megszakítást áthidalván, a magyar országgyűlésnek a XVII. század legeleje, 1608 óta kialakult kétkamarás rendszerét helyreállították és a főrendiház helyébe lépő felsőház alkotmányos jogkörét megállapították. A magyar alkotmány nem ismeri az úgynevezett alaptörvényeket, ősi szokásból kisarjadt alkotmányunkban a törvények rangsora nincs megállapítva, mindazonáltal joggal elmondhatjuk, hogy az előbb idézett két törvény igen fontos pillére a magyar alkotmánynak. A törvényjavaslat, amelynek tartalmát megvilágítani bátor leszek, a két alapvető törvényt módosítja, kiegészíti. Előre kell bocsátanom, hogy lényeges, döntőjelentőségű változtatást, az 1926. évi XXII. törvénycikkre vonatkozólag ez. a törvényjavaslat nem tartalmaz. A két Ház egymásközti viszonyát, jogkörüknek elhatárolását, egymásközti érintkezését nem 24