Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-282
508 Az országgyűlés képviselőházának középdunamedencei népcsoportok lelki tulajdonságai. Dr. Málnási Ödön« című, »A Középdunamedence népcsoportjai különböző fajúak. •.« kezdetű, ismeretlen végződésű é* terjedelmű, impresszummal el nem látott sajtótermék a köteles példány beszolgáltatásának elmulasztásával a sajtóellenőrzésre vonatkozó jogszabályok ellenére többszöröztetett és terjesztetett. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett. Az Összefüggés nevezett képviselők személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mivel a megkeresést csak dr. Málnási Ödön magántisztviselő, budapesti lakos bizonytalan és nem kimerítő vallomása támogatja, a bizottság a tényállást a szóbanforgó sajtótermék kiadása és terjesztése körüli szerepek tekintetében hiányosnak találta, zaklatás esete forog fenn, a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Csia Sándor és Andréka Ödön országgyűlési képviselők mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze felElnök: Kérdem, kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, mé]tóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Csia Sándor és Andréka Ödön képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 660. számú jelentése Maróthy Károly képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szóvitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint nevezett képviselő ellen a bíróság gróf Teleki Béla Zala vármegye főispánja feljelentésére büntető eljárást indított a »Pesti Újság« című politikai napilap 1940. évi augusztus hó 17. napján kiadott 185. számában »A zalai főispán és a zalabéri Guttman-birtok« felirat alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Ez történik most a zalabéri Guttmannb irtok körül is. Ennek a birtoknak már szintén a zalai magyarság kezén kellene lennie, de az érdekeltek itt is megtalálták azt a bizonyos formulát, amivel tovább lehet húzni az átadást. A zalai főispátn vette pártfogásába Guttmannékat és ebben a pártfogásban buzgón segített neki a Zalai Magyar Élet című lap is«. »És így most az a helyzet, hogy a házhelyek után hiába sóvárog 30 magyar család. És hiába vágyódik a föld után is. Mert 800 hold »ideiglenesen« mentesítve van és még a nem mentesített ezer hold is Guttmamnéké. Hogy miért mentesített a 800 hold 1 ? A főispán úr szerint azért, mert az 1800 holdon alkalmazott cselédséget a birtokos 800 holdon is tartozik eltartani addig, míg ezek a cselédek kishaszonbérlethez nem jutnak. Az embert kicsit meghökkenti, ahogy ezt a Guttmann-mentést hallja. Pár nap előtti nyilatkozat jut az eszébe, amit a földmívelésügyi miniszter adott a sajtónak és amibe megrovó hangon panaszolta, hogy még mindig félmillió hold magyar föld van a kiválasztott nép kezén. Valami ellentét van itt 282. ülése 1942 július 14-én, kedden. a miniszter úr és a főispán vélekedése között. A miniszter úr elismeri és várja a mielőbbi rendezés sürgősségét, a főispán úr szerint még várni kell. Muszáj 800 holdat mentesíteni — ideiglenesen! — mondja a főispán úr, szociálpolitikai meggondolásból, hogy a cselédség ne maradjon kenyér nélkül, míg a maga lábán is meg nem állhat. Itt a megkerülése a kérdésnek! Mert ezen a jogcímen az összes zsidó és luemzsido nagybirtokokat mentesíteni kellene, mert hiszen mindeniken nincstelen cselédek dolgoznak. Tehát nehogy éhenhaljanak szegények, Isten ments megkezdeni a földrendezést, így volna? Dehogy! Tudomásunk szerint a cselédek is igényeltek átlag 10—15 holdat, vegyesen földet és rétet. Tehát akkor miért kell őket továbbra is Guttmannéknak eltartani?« »Egy holdat se! S ha majd a nemzetiszocialista közfelfogás a halogató nyilatkozatokkal szembem ezt is kiverekedte, a főispán úr a népgyűléseken nyugodtan magának követelheti majd a politikai érdemet és jutalmat. Mi ezekről lemondunk a javára«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. t.-c. 1. i-ába ütköző 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő, valamint a 9. §. 6. pontja értelmében gróf Teleki Béla, Zala vármegye főispánja sérelmére sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. , A m. kir. belügyminiszter, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást 1940. évi október hó 23. napján 6.965/1940. ein. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény (névtelenül jelent meg. A budapesti kir. főügyészség 1.910/1941. számú felterjesztésére a mentelmi bizottság 502. röpívszámú jelentése alapján a St. 33. §-a alapján felelős szerző Kóródy Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogát a képviselőház 1941. évi július hó 8. napján tartott ülésében felfüggesztette. Kóródy Tibor mentelmi jogának felfüggesztése után a bíróságom kijelentette, hogy a vád tárgyává tett hírlapi közleményt ő nem írta és azt a lapba sem tette közzé, ezért ő a sajtójogi felelősséget nem vállalja. A tanuként kihallgatott Fiala Ferenc és Somogyi Margit a cikk szerzőjét, illetve közzétevőjét megnevezni nem tudták. Maróthy Károly a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg es a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Maróthy Károly országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a védelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kérdem, kíván valaki ^szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, á vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Maróthy Ká-
