Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-270

Az országgyűlés képviselőházának 270. ülése 19%2 június 23-án, kedden. 103 tokban való működést, hogy mindenféle párt­politikát kizárjon, mert azt mondja a rendelet­ben a honvédelmi miniszter úr, hogy a levente­szolgálat, különösen most a háborúban, a hon­védségi szolgálat előkészítése. Ez helyes is! Amikor azonban egységes hangulatot akarnak a magyar ifjúság kebelében teremteni, akkor feltétlenül szükség van arra, hogy ha már ezt az ifjúságot a politikai pártokból kitiltják, zárják ki a szociáldemokrata párt szakszerve­zeteiből és a többi szakszervezetekből is, mert csak úgy lehet egységes népet, egységes új magyar jövendőt felépíteni. Ezzel szemben például a szociáldemokrata szakszervezetekben legutóbb is felhívták a figyelmet a Népszava április 5-én megjelent számára. Ez a 'húsvéti száfci, amely közölte a francia forradalom tör­ténetét.- Ebben bizony szépen meg van írva, hogyan csinálták a franciák a forradalmat: gyilkosságokkal, • emberek kipusztításával és meg van írva., hogyan történt a hatalom átvé­tele. Ismerjük ezt az 1917/18-as hangot, amikor az Est-lapokban már 1917. karácsonyán egy új Krisztusról, Leninről beszéltek és már előkészí­tették a forradalmat. Ebből a szellemből többé nem kérünk és ebből a szellemből Magyar­országon még egyszer forradalom nem lesz. Ezzel szemben, ha a nyilaskeresztes párt­nak egy tagja bármit tesz, ami itt-ott hatósági intézkedésekbe, rendeletekbe ütközik, öles be­tűkkel hirdetik napokon, heteken keresztül azt a borzalmas, veszedelmes dolgot, amelyet egy szegény nyilas elkövetett. Miért nem szabad megírni ezzel szemben elrettentő példaképpen Szakasits, Mónus Illés, Büchler vagy a többiek dolgait, hiszen kevéssel ezelőtt nemcsak a szakszervezetekben beszéltek arról, hogy letartóztatták szegény Szakasits elvtársat, hanem az ország közvéleménye is, mindenki tudja, beszélnek róla. Ezeket a dol­gokat nem kell elhallgatni, meg kell írni és a példás büntetést nyilvánosságra kell hozni, hadd lássa ország és világ, hogy a törvény erejével eltiporják a magyar élet kebeléből azt, aki mozdulni mer, lépést mer tenni a magyar nemzet ellen. T. Ház! A struccpolitika a leghelytelenebb, mert 1 ma a vasút és a rádió idejében semmiféle titkot nem lehet sokáig leplezni. Sokkal jobb szembenézni az eseményekkel. Ha események, tények vannak, akkor legjobb beszélni azokról s hivatalosan a nyilvánosság elé hozni, hogy lássa az ország közvéleménye és ő maga tudjon elítélni minden felforgatást, minden állam­ellenes cselekményt. Megemlítem az Eckhardt­ügyet, amelyet szintén jobb lett volna megírni, mint nagyrészben elhallgatni, mert az ilymó­don sokkal több tápot adott arra,, hogy az- emberek beszéljenek s beszéljenek olyan dolgokat is, amelyek talán 1 nem is felelnek meg a valóságnak. Belátom azonban másrészről, hogy a nyomozás érdekében, az esetek felderí­tése érdekében sokszor szükség van arra, hogy egyes dolgokról ne írjanak. Ha azonban az ese­mények lezárultak, akkor a magyar közvéle­ményt igenis érdekli, hogy pártatlanul úgy jobbra, mint balra minden tisztáztassék és az ügy a közvélemény elé hozassék, mert akkor sokkal hamarabb meg lehet találni egymás kezét, az összefogást. (Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ezzel szemben szomorúan hall­juk, — vidékről és innen Pestről is jelentik embereink a nyilaskeresztespárt központjában — hogy a nyilaskeresztespárt ellen nyomoz. K£r> 1SELÖHÁZI NAPLÓ XIV, nak, mert a nyilaskeresztespárt. megint forra­dalmat akar csinálni. Valami olyan bizalmas értesülése lehet a hatóságnak, amely szerint a nyilaskeresztespártban, valószínűleg benn a pártközpontban állítólag felelősségteljes em­ber olyan kijelentést tett volna, mintha a nyi­laskeresztespárt alig várná, hogy katonái fegy­vert kapjanak kezükbe, mert akkor minden nyilas tudni fogja kötelességét, hogy mit csi­náljon, hogy forradalmi úton átvegye a ha­talmat. T. Ház! Itt, a Ház nagy nyilvánossága előtt, magyar becsületemre való hivatkozással ki kell jelentenem, hogy ilyen nyilatkozatok pártunkban el nem hangzottak, legalább is felelősségteljes ember részéről nem hangzot­tak el. Az egyes kisemberek locsoghatnak va­lamit, megbeszélhetik egymás között egyéni kis elgondolásaikat, ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyilaskeresztespárt ma vagy bár­mikor forradalmat akarna csinálni. T. Ház! Legutóbbi felszólalásom alkalmá­val, amikor a szociáldemokratapártról, a kommunisták magyarországi pártjáról és a velük együttműködő népfrontról beszéltem, magam kijelentettem itt, a parlamentben, hogy 1918-as vagy 1919-es forradalom mégegyszer Magyarországon nem lesz. Mi ilyen téren mindenben segítségére vagyunk a hatóságok­nak, mert tudjuk, ismerjük azokat a nagy cé­lokat, "amelyekért harcolunk. Ha Sztálin csat­lósai mégis megpróbálnák, hogy kijöjjenek az utcára, romboljanak, pusztítsanak, forradal­mat csináljanak, úgy, mint 1918-ban és 1919-ben tették, amikor a hatóság, a rendfenntartásra hivatottak nem tudtak ellenállni ennek ; a forradalomnak, akkor velünk szemben fogják magukat találni, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és eltiporjuk őket, mint a patkányt. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ezt a bejelentésemet ma is fenn­tartom és tisztelettel a Ház tudomására ho­zom, hogy már tavaly óta pártvezető taná­csunk minden hónapban megtartott havi össze­jövetelén, amikor szervezetszerű és szakmai kérdésekről, utasításokról volt szó, előadást tartottam én magam egy negyedórán keresz­tül a kommunizmusnak és hazánk legnagyobb ellenségeinek, a magyarság, a haza és a hon­védség elleni aknamunkájáról, szabotázsáról, kémkedéséről és egyéb ilyen súlyos államelle­nes bűncselekményekről s egyben felhívtam a hallgatóság figyelmét arra, hogy mindent kö­vessen el ezek megakadályozására és ha a legkisebb gyanús dolgot, megmozdulást, cse­lekményt észleli, hozza azt a hatóság tudo­mására. Felhívtam a figyelmüket arra is •— ugyanezekkel a szavakkal, amelyeket a múlt­kor itt a Házban elmondottam és ma bátor voltam megismételni — hogy ez a harc a mienk, a magyar nemzeté és ha ezt valaki a baloldalról, Sztálin-oldalról megpróbálja alá­ásni, akkor azt el fogjuk tiporni. Ezért válla­lom Isten, a magyar nemzet és saját lelki­ismeretem előtt a felelősséget. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Vajna Gábor: Tisztelettel kérek fél óra meghosszabbítást. . , , Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbí­tást megadta. , , Vajna Gábor: T. Ház! Ezeket azért tartot­tam szükségesnek és fontosnak idehozni a Ház elé, hogy ezeknek a kósza híreknek, ezeknek az alaptalan, bizalmas értesüléseknek elejét ve­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom