Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-269

Az országgyűlés képviselőházának í á rendelet, ugyanis mint miniszter elnöki ren­delet jelent meg — hogy az árpa és zab nem­csak hizlalásra, hanem tenyésztésre is kell. Erre a célra pedig most nem lehet ezeket a terményeket visszahagyni. Nem lehet csikó­nak és növendék bikának ilyen takarmányt igényelni és ennek következtében nem is lehet neki adni. (Füssy Kálmán: Felnő a levegőn!) Azt mondja a rendelet, hogy árpa és zab vá­sárlására a községi elöljáróság is adhat enge­délyt. Hogy kinek, azt nem mondja meg. Eszerint most az lesz a helyzet, hogy nekem le kell adnom a zabot és az árpát, és majd szaladgálhatok máshol, a megyében a vásár­lási engedéllyel, hogy megvegyem azt a ta­karmányt, természetesen drágábban, hisz ezt már tudjuk a gyakorlatból. De sérelmes és súlyos következménnyel fog járni ennek a rendelkezésnek az a része is, amely kötelezi az aratókat, hogy a zabjukat teljes egészében adják le. Vannak arató mun­kások, akik azért mennek aratni, hogy a lovuk­nak egy kis zabot keressenek. Már az idén is nehéz volt a helyzet az arató munkásokkal. Ügy, hogy fea most azt fogják látni, hogy na­turáliát nem is kaphatnak, hanem csak pénz­bért, el fognak menni árkot ásni, vagy bármi mást csinálni, hiszen ezt a pénzösszeget így is meg fogják keresni. (Egy hang a szélsőbal­oldalon: És hosszabb ideig tartó munkát talál­nak!) Nagyon kérem a osúcsminiszter urat, aki ezek felett a dolgok felett áll és ezeket irá­nyítja, változtassa meg ezeket az abszurd ren­delkezéseket. A terményértékesítési rendelet még nem jelent meg, csak már előre kérem, hogy ennél ne essenek ugyanazokba a hibákba, mint a tavalyi rendezésnél. Tavaly például a harminc pengős búzaárat (Halljuk! a szélső­baloldalon.) csak a nagyobb gazdák kapták meg, mert száz mázsánál kisebb tételeknél még akkor is, ha nem a vasútállomásnál volt a raktár, hanem malom volt a Hombár bizomá­nyos vagy albizományos, köteles volt levonni a fuvarköltséget. Egy érdeklődő levelemre a Futurának egyik kirendeltségétől r levélbeli választ kaptam és ebben megerősítik azt a lehetetlen helyzetet, hogy például Csornán, ugyanabban a községben, kétféle búzaár volt, mert az egyik albizományosnak a vasút mel­lett volt a raktára, míg a másiknak a község szélén. A kisgazda-tételeknél a vasúti raktár­ral rendelkező (bizományos köteles volt 40 fil­lért levonni, viszont a falu végén lévő raktár­nál 80 fillért voltak kötelesek levonni fuvar­díj címén. (Zsámboki Pál: így volt!) Most a Futura maga is azt írja levelében, hogy végeredményben tehát, a vagóntételektől eltekintve, az egész országban más és más árak vannak érvényben. Megjegyzem, én ezt egyszer szóvátettem egyik államtitkár úrnak, aki ezt kétségbe vonta és akkor írásban be­bizonyítottam neki a dolgot. Elküldtem ugyanis néki a Futura levelét és erre kaptam tőle egy igen szép levelet, amelyben meg­magyarázta nekem a termésértékesítési rende­letet, amelyet, azt hiszem, jobban ismertem, mint ő. Egy másik anomália volt az is hogy a leg­különbözőbb címeken vontak le az árból. Le­vontak fajsúly-differencia címén, tisztátalan­ság cimén külön j külön, holott egyik a másik­nak függvénye, mert hiszen a tisztátalanság má> a fajsúlydifferenciában is érvényre jut. Ezt egyébként az erdélyi gazdasági egylet is egy. nagyon érdekes példával sérelmezi jelen­>9. ülése 194-2 június 19-én, pénteken. 73 tésében. Azt mondja, hogy például Hidasalmá­son a Futura, illetőleg a Hombár bizomá­nyosa a nála eladás végett jelentkezett gaz­dáktól tengelyfuvar címén levont két pengőt, fajsúlydifferencia címén 4%-ot, keverékesség címén 10%-ot és gyűjtői költség címén egy pengőt. Ez hozzávetőlegesen hat-hét pengőt tesz. ki, tehát az eladó gazdának 22—23—24 pen­gőt fizetett ki, viszont az ilyen áron megvásá­rolt búzát teljesen szabályszerűen és jogosan 30 plusz 1, vagyis 31 pengőért adta el. Ezt a helyzetet többízben feltártuk, de a rendelet hiányosságai miatt vajmi kevés intézkedés történt. T. Ház! Az új árakról Bem kívánok be­szélni, mert hiszen még nem tudjuk, azok mi­lyenek lesznek, de felhívom a csúcsminiszter úr figyelmét arra, hogy a Mezőgazdasági Kamara tegnapi közgyűlésén elhangzottak és az évi jelentésben közzétettek nem egészen fed­ték azokat a véleményeket, amelyeket a csúcs­miniszter úr itt gazdabarátaira való hivatko­zással a kialakult harmonikus árrendezésről mondott. De ezek a hibák mind azért következnek be, mert a kormányzat nem hajlandó a gya­korlati munkába szakembereket bevonni. (Mester Miklós: Ügy van! Ez a lényeg!) A csúosminiszter úr bejelentése ellenére elmu­lasztották kiépíteni az érdekképviseleti szer­veket, ahol pedig vannak érdekképviseleti szervek, ott munkát, jogkört és hatáskört nem adnak nekik. A külföldi példák is azt mutat­ják, hogy a közellátást csak ott tudták meg' v nyugtatóan megoldani, ahol a gyakorlati élet legjobb szakembereit is bevonták a munkába. Ezt a kérdést agyonterhelt jegyzőkkel, főszol­gabírókkal és szarvasmarhatenyésztő egyle­tekkel nem lehet megoldani. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Németh Andor: Tisztelettel kérek negyed" óra meghosszabbítást. Elnök: Kérdem, méltóztatnak a meghosz­szabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Németh Andor: T. Ház! Nem tisztázódott az egyes minisztériumoknak egymásközötti hatásköre és jogköre sem, pedig ezt tavaly a költségvetés tárgyalásakor pártkülönbség nél­kül minden egyes szónok itt is és a bizottság­ban is szóváteíte. Ezt éppen a csúcsminiszter úrnak volna kötelessége eldönteni, tekintettel arra, hogy itt kompetencia-kérdésekről van szó. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Csak egy példát említek meg: itt van a Mász. Ez közös tulajdona és alapítása a Hangyának és a Me­zőgazdák Szövetkezetének. Tetemes hasznot is húznak belőle. Ez most nagyrészt állami feladatokat végez, körülbelül olyan feladato­kat, amilyeneket Németországban a Reichs­stelle-k végeznek. Szóval állami feladatot végez, amiből azonban hasznot húznak a szö­vetkezetek. Mindjobban ez a szövetkezet bo­nyolítja le azonban a belkereskedelmet is a kereskedők nagy hátrányára. Amikor ez a MASz tisztára közellátási tevékenységet foly­tat, amikor a külső és belső kereskedelmet bonyolítja le, ugyaniakkor viszont a földmíve­lésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Ugyan­akkor a takarmányokat a közellátási miniszter utalja ki. De a földmívelésügyi minisztérium alá nemcsak ez a MASz tartozdk, hanem va­lamennyi szövetkezet. Egészen természetes, hogy ezeknek a tisztán kereskedelmi, közgaz­dasági tevékenységet folytató szerveknek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom