Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-268

Az országgyűlés képviselőházának 268. ülése 1H2június> 17-én, szerdán. m üdvét és gyűlölték őket a kincstári jövedelmek kezelési, visszaélései miatt, — mondom, mivel ezek a rossz tulajdonságok, ezek a jellembeli fogyatékosságok és ezeík a sajátos okok ma is fennállanak, éppen azért hoztam ide ezeket a szörnyű tulajdonságokat, hogy végre valamit csináljunk. Vegyük már észre azt hogy ezt a kérdést sürgősen és totálisan — nem apró szálakra bontva — rendezni kell, mert ez a nemzet érdekében, a nemzet fennmaradása érdekében súlyos, erkölcsi kötielesség. (Ugy van!). Ezek a tulajdonságok követelik elsősorban azt, hogy minden érintkezési felületet, amely a zsidóság és a keresztények között fennáll, megszüntessünk, hogy megszűnjék még a lehetősége is annak, hogy keresztény magyar ember, — leány vagy asszony, fiú vagy férfi — közös háztartásban éljen az ilyen rettenetes elütő, rossz tulajdonsággal rendelkező zsidósággal. (Ügy van! Ügy van a bal- és a szélsőbaloldalon.) Éppen ezek miatt a rossz tulajdonságok miatt követeljük elsősorban azt itt és itt azután teljes egészében rátérek a háztartási alkalmazottak kérdésére, — ez pártszövetségünknek és minden magyar embernek egyformán természetes vágya és végtére a zsidókérdés sürgős megoldásának egyik fontos állomása is — szüntessék meg azt a lehetőséget, hogy a zsidók keresztény magyar háztartási alkalmazottat tarthassanak. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mondjuk ki, hogy legalább 45 éven aluli háztartási alkalmazottat ne fogadhassanak fel. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Miért kérjük ezt és miért kéri ezt minden komoly keresztény erkölcsi alapon álló magyar ember? Kéri elsősorban az előbb említett okok miatt, a rossz tulajdonságok miatt, de kéri másodsorban azért is, mert van nekünk egy fajvédelmi törvényünk, (Ügy van! á baloldalon.) amely szigorúan megbünteti a fajgyalázókat. Hány ilyen esetet olvasunk az újságban? Olvassuk, hogy milyen szörnyű esetek történnek és akkor mi még lehetőséget biztosítunk arra, hogy alkalom szülje a tolvajt. (Ügy van! a baloldalon.) Ha van ilyen törvényünk, akkor legyen egy olyan törvényünk is, amely megtiltja ennek a lehetőségét és nem ad alkalmat arra hogy a fajgyalázás bekövetkezzék. Mert sok esetben miért tartanak a zsidók keresztény magyar háztartási alkalmazottat? Nem akarok itt a krónikák között lapozgatni és nem akarom feltárni egyik-másik elesett szegény háztartási alkalmazott keserű panaszát, jajkiáltását. amikor a fiatal úrnak szüksége volt a fiatal magyar leányra, csak annyit teszek hozzá, hogy azért az erkölcsi züllésért, amibe sokszor belekerült az a faluról felkerült egyszerű magyar leány, valamennyien felelősek vagyunk. Ha közösségi életet akarunk élni mi magyarok, amint azt akarunk, felelősek vagyunk a közösség minden egyénéért, minden magyar egyénért. Nem engedhetjük meg tehát, hogy ilyen erkölcsi fertőbe kerüljenek és éljenek szerencsétlen magyar lányok, csak azért, mert a zsidó szabad kimenőt, szabad látogatást biztosít nekik és ebbe azután beleélik magukat. Tudom, hogy sokszor a kenyérkereset vágya hozza fel őket, s a sok gyerek közül egyet elküld a szülő csak azért, hogy biztosítsa magának az életet, de sa jnosi, akadnak, szerencsére kevesen, akikét egészen más hoz fel a nagyváros zajába és ezek bizony elvesznek a keresztény erkölcs számára. Ezért követeljük másodsorban az általam már említett rendelkezéseket. Egy harmadik ok is van, amiért követeljük, hogy zsidók; n& tart» hassanak keresztény magyar háztartási alkalmazottat. Ma, amikor általában nem lehet beszélni munkanélküliségről és az az egyszerű Dohány-utcai kisboeher, vagy akármilyen kis Teleki-téri árus is tart magának háztartási alkalmazottat, ugyanakkor az a keresztény magyar tisztviselő asszony nem bírja a munkát mért sok gyermek van, nem tud mosatni, nem tud magának háztartási alkalmazottat szerezni mert a zsidók többet fizetnek és mert a keresztény háztartásnál az alkalmazottak nem élvezik azt a szabadságot, amit számukra a zsidók biztosítottak. Ez is követeli azt, hogy megszűnjék ez a lehetőség és hogy ismét a keresztény háztartások számára biztosítsuk őket. így alkalmat találunk arra, hogy erkölcsi életükbe beavatkozva, megmentsünk igen sok derék magyar leányt, aki faluról feljött és aki igen sokszor a zsidóság áldozata lett. T. Ház! Mi történjék majd — ezrekről és tízezrekről van szó — azokkal a leányokkal, háztartási alkalmazottakkal, akik felszabadulnak? Világos, hogy a kormány által benyújtandó egyszakaszos törvényjavaslattal, mely eltiltja őket a zsidó háztartásokból, egyszersmind gondoskodni kell az elhelyezési lehetőségekről is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mi történjék velük?^ Van itt sok lehetőség. Elsősorban a keresztény magyar háztartások alkalmazottat szerezhetnek. Azután ott vannak a penziók, a szanatóriumok, sokszor^ üzleti vállalkozások, ahol még ma is zsidókat látunk. Ide kell vinni ezeket a felszabadult háztartási alkalmazottakat. Nem szabad elkedvetleníteni őket. Meg kell az ilyen lehetőségeket számukra adni. Ha pedig nem tudjuk elhelyezni okét, szüksége van a magyar mezőgazdaságnak is munkaerőre és szüksége van munkásra a mai háborús iparnak is. ök maguk is érzik azt, hogy be kell állaniok ebbe a munkába, amely kint fegyverrel, itt pedig izzadó, verejtékező kézzel folyik. T. HázJ Végül, mind a zsidóknak megvan az a tulajdonságuk, hogy nem ismernek tiszteletet a szokás, a hagyomány és a törvény iránt és minden eszmét a rombolás eszközeivel támadnak, már is felhívom a kormány figyelmét arra, hogyan játsszák ki majd a zsidók ezt az esetleges törvényt, amelyet remélem,;az igen t. kormányzat elő fóg terjeszteni, s amelyet biztos vagyok benne, hogy valamennyien elfogadunk, amennyiben megfelelő végrehajtást kap. Valószínűleg úgy, hogy a háztartási alkalmazottat egyszerűen elbocsátják, de neki adják a konyhát ingyen és bérmentve albérletbe lakásnak, ezzel szemben ő majd továbbra is takarítani fog és továbbra is rendelkezésére fog állani a zsidó háztartásnak. Ezzel az a háztartási alkalmazott elveszíti még äz Qti. biztosítását é& elveszít más kedvezményt isv de továbbra is ott marad a zsidó szolgálatában, ezért ismételi ten felhívom a kormány figyelmét, legyen erre gondja, amikor a törvényjavaslatot 'benyújtja. T. Ház! Végezetül, amikor ismét felhívom a kormány figyelmét a,zsidók rettentő rossz tulajdonságaira, megismételem azt, amit írásban mekérdeztem: hajlandó-e a kormány < ha ladiéktalanul intézkedni az iránt, hogy a zsidók 45 éven aluli keresztény magyar háztartási alkalmazottat ne fogadhassanak fel? (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a kormánynak. A következő interpelláló, Baky László kép-