Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-285
558 Az országgyűlés képviselőházának 285. ülése 1942 július 17-én, pénteken. lan tekintetében, akiknek szüleire az előbbi rendelkezés szerint az ingatlant átruházni nem lehet, csak annyiban áll fenn, amennyiben a reájuk átruházott ingatlanok együttes értéke nem haladja meg az átruházó tulajdonában a törvény hatálybalépésekor lévő ingatlanok értékének felét; az ingatlanok értékét ebből a szempontból a jelen törvénynek a térítés megállapítására vonatkozó szabályai (5. §) szerint kell meghatározni; az átruházás nem érinti a földmívelésügyi miniszternek azt a jogát, hogy az átveendő ingatlanokat az átengedésre kötelezés során az átruházásra tekintet nélkül kijelölje. Nem illeti meg a kedvezmény azt a gyermeket vagy unokát, akivel szemben az 1936:XXVII. .te. 48. §-a (1) bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjában meghatározott tényállás áll fenn.« Az együttes bizottság ülésében beható tárgyalás után meggyőződött arról, hogy a felsőház által elfogadott módosítások a javaslat alapgondolatát, alapelveit és rendszerét nem érintik, sőt ezek a törvényjavaslat szövegét kiegészítik. Ennélfogva javaslom a fc Háznak, hogy a szóbanforgó módosítást elfogadni méltóztassék. Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 3. § (7) bekezdésének az együttes bizottság által javasolt szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a bekezdést). | Elnök: Méltóztatnak a szöveget elfogadni? (Igen! — Felkiáltások half elől: Nem!) A Ház a 3. § (7) bekezdését a felsőház szövegezésében fogadja, el. Ezzel a felsőház által eszközölt módosítás fölött döntöttünk. A Ház határozatáról a felsőházait értesíteni fogom. Napirend szerint következik a Ház egyes bizottságaiban megüresedett tagsági helyeknek választás útján való betöltése. A névsor olvasására Árvay Árpád, a távollévők jegyzésére pedig Szeder János jegyző urat kérem fel. • •'"•'••.. Kérem a névsor olvasásának megkezdését. Árvay Árpád jegyző (olvassa a névsort. A képviselők begyújtják szavazatukat.) Elnök: Kérem a távollévők névjegyzékének felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a távolvoltak névsorát. ^- A képviselők leadják szavazatukat.) Elnök: A szavazás befejezést nyert. Felkérem a jegyző urakat, szíveskedjenek az ülés színe előtt megszámlálni a szavazatokat. Árvay Árpád és Szeder János jegyzők (megszámlálják a szavazatokat.) Elnök: Felkérem Szeder János jegyző urat, hogy a szavazás eredményét ismertetni szíveskedjék. Szeder János jegyző: A szavazás eredményeként a következők választattak meg. A földmívelésügyi bizottságba Festetics Domonkos gróf 111 (Meskó Zoltán: Ki hitte volna!), a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságba Budai István 111, Krancz Rajmund 111. a közigazgatási bizottságba vitéz Lukács Endre 111, Riskó Béla 111, a közjogi bizottságba Riskó Béla 111, a külügyi bizottságba vitéz Bobory György 111, Hamm Ferenc 111, a pénzügyi bizottságba Angyal László 111, Hunyadi-Buzás Endre 111, Ilovszky János 96, a társadalompolitikai^ bizottságba Szögi Géza 111. a törvényhozói összeférhetetlenség szabályozásának előkészítésére kiküldött 27 tagú bizottságba GaJzágó István 111, a Kivándorlási Tanácsba vitéz Radák Lajos 111 szavazattal. i . . Elnök: A felsorolt képviselő urakat a megjelölt bizottságokba megválasztott tagoknak jelentem ki. Antal István miniszter úr kíván szólni. Antal István nemzetvédelmi és propaganda miniszter: T Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Taps a jobboldaton és a középen.) Eonkay Ferenc igen t. képviselőtársam június 24-én interpellációt intézett hozzám a ponyvairodalom megrendszabályozása tárgyában. Az interpellációra akkor csupán ideiglenes választ a'dtam, mivel az előkészületben lévő jogszabályok és egyéb rendelkezések hatásosságát nem akartam a kérdéses probléma megoldására irányuló terveimnek előzetes közlésével veszélyeztetni. Mo,st azonban, amint méltóztatnak tudni, a hivatalos lap mai számában megjelent a kormány 3400. számú rendelete, amely papírgazdálkodási rendelet formájában jelent ugyan meg, lényegében azonban a ponyvairodalom megrendszabályozását kívánja eszközölni. (Helyeslés,) Ennek a rendeletnek, amint olvasni méltóztattak, két fontos, két kardinális rendelkezése van. Egyrészt a jövőre nézve akarja a ponyvairodalom megjelenését és terjesztését megakadályozni, másrészt azonban egyszersmind arról is intézkedik, hogy az eddig megjelent ponyya irodalmi termékek elvonassanak a közönség elől (Helyeslés és taps.) és ezek a papírgazdálkodási hivatal rendelkezésére bocsáttassanak. (Helyeslés.) Igen t. Képviselőház! A rendelet 1. §-a nem tartalmazza a ponyvairodalom meghatározását, még pedig azért nem, mert a legnagyobb körültekintés és belemélyedés útján sem lettünk volna képesek a ponyvairodalom fogalmát olyképpen meghatározni, hogy ez a meghatározás jogszabályban foglalhasson helyet. Ennek következtében egy formális megoldáshoz kellett folyamodnunk: jelesül nem bíbelődtünk ^ a ponyvairodalom fogalmának meghatározásával, hanem csupán a praktikus célt tartottuk szemünk előtt, az úgynevezett filléres ponyya ügyének kézbevételét és az ennek kategóriájába tartozó irodalmi termékek megjelenésének megakadályozását, (Helyeslés.) Ezért fordultunk ahhoz a megoldáshoz, hogy^ minden tartalmi, érdembeli és elvi természetű meghatározás helyett egyszerűen kimondottuk, hogy minden 3 pengőn aluli árban megjelenő könyv, füzet, vagy naptár előzetes miniszterelnöki engedélyezés alá esik, amely miniszterelnöki engedélyezés egyrészt az illető megjelenendő mű tartalmának érdemi elbírálásától, másrészt viszont a rendelkezésünkre álló papír mennyiségétől fog függni. Igen t. Képviselőház! Belátom és hangsúlyozom, hogy ez a megoldás egy kissé formalisztikus jellegű, mert valamely ponyvatermék e jellegét nem az határozza meg, hogy 3 pengőnél olcsóbb vagy drágább áron kerül forgalomba, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy 3 pengőnél drágább ponyva is van a világon (Zaj.) Hangsúlyozom azonban, hogy nem irodalompolitikát akartunk csinálni, hanem csupán a praktikus oldalánál akartuk a kérdést megfogni, abból a tényből kiindulva, hogy megállapításunk szerint a széles néprétegek lelkivilágát mételyező ponyvairodalomnak túlnyomó részét, körülbelül 95 százalékát az úgynevezett filléres, 10—20—30 filléres ily sajtó j termékek teszik ki (Lili János: A pengős re| gények!) és éppen ez az olcsóság adja ennet az irodalomnak óriási eltérj edettségét. Abbó'
