Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-283

Az országgyűlés képviselőházának 283. ülése 19 Í2 július 15-én, szerdán. 537 újra elfoglalni kívánja, az igazságügyminiszternek bejelenti; végül, hogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:IV. tc.-nek, valamint az ezt módosító és kiegészítő, úgyszintén a bírói szervezetet, a bírák felelősségét, áthelyezését, illetményeit és nyugdíjazását tárgyazó egyéb törvények az igazságügyminisztériumban alkalmazott ítélőbírákra ezen alkalmaztatásuk ideje alatt is kiterjednek. Ezzel a törvényben kapott felhatalmazással éltem és ezután is élni kívánok, valahányszor közérdekből szükség volt, illetőleg szükség lesz arra, hogy bírák a törvényben körvonalazott tennivalók ellátására beleegyezésükkel ideiglenesen az igazságügyminiszteriumban alkalmaztassanak. Az igazságügyminisztériumban alkalmazott bírák a törvény szerint alkalmazásuk ideje alatt bírói munkát nem végezhetnek. Helyzetük hasonló az igazságügyminisztérium fogalmazási tisztviselőinek helyzetéhez, akik igazgatási jogkörben esetleg utasítás alapján járnak el és akik, ha a közérdek úgy kívánja, részt vehetnek más minisztériumok munkájában úgy is, hogy ideiglenesen abban a minisztériumban vagy más közhatóságnál teljesítenek szolgálatot anélkül, hogy ezzel megszűnnének az igazságügyminisztérium tisztviselői lenni. A rendkívüli időkben szükségessé vált, hogy az 1899:XL

VIII. tc.-ben meghatározott tennivalók közé tartozó rendkívüli feladatokat egyesek az igazságügyminisztériumba berendelt ítélőbírák közül is ideiglenesen más minisztériumokban vagy hatóságoknál végezzék. Ez a tény azonban ezeknek a bíráknak helyzetén nem változtatott, az igazságügyminisztériumba történt berendelésük érintetlen maradt és felügyeleti és fegyelmi szempontból nem kerültek más közigazgatási hatóság vagy fegyelmi bíróság hatósága alá. Ennélfogva ez ä helyzet éppúgy nem tekinthető törvénytelennek és nem sértheti a bírói függetlenséget, mintha ezek a bírák az igazságügyminisztérium kebelében végeznék feladatukat. Az Országos Földbirtokrendező' Bíróságot az 194I:XVIIÍ. te. szüntette meg. Azt a kérdést tehát, hogy a bíróság megszüntetése szükség^es és indokolt volt-e, a törvényhozás már eldöntötte. A törvény 12. §-a szerint annak végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodnom kelleti Ez a feladat azok közé a tennivalók közé tartozik, amelyekre az 1899:XLVIII. te. 1. §-a ítélőbíráknak az igazságügyminisztériumban alkalmazását megengedi. A földbirtokpolitikai intézkedések végrehajtásához fűződő fontos érdekekre tekintettel is indokoltnak látszott, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság bíráinak szaktudása és gyakorlati munkássága éhben a munkakörben továbbra is igénybevehető le: gyen. Ebből a kétségtelenül közérdekű célból történt a megszüntetett Országos Földbirtokrendező Bíróság bírái egy részének beleegyezésükkel ideiglenesen az igazságügyminisztériumban alkalmazása és a földművelésügyi minisztériumban foglalkoztatása, minthogy az 1941 :X

VIII- te. 2. §-a az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe tartozott ügyek legnagyobb részét a földmívelésügyi miniszter úr hatáskörébe utalta. Ezeknek a bíráknak ideiglenesen ebben a munkakörben foglalkoztatása csak a közérdek jelentős sérelmével volna nélkülözhető'. Ezért az Országos Földbirtokrendező Bíróság bíráinak erre a munkára az igazságügyminisztériumba berendelését fenn kívánom tartani mindaddig, amíg megfelelő szakképzettséggel rendelkező tisztviselői kar nevelődik, ezt az alkalmazásukat azonban természetesen ideiglenesnek tekintem. Tisztelettel kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1942. évi július hó 8. napján. Radocsay s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik az igazságügyminiszter úr válasza Szögi Géza képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miuiszteri választ felolvasniSzeder János jegyző (felolvassa): »Dr. Radocsay László magyar királyi igazságügyminiszter írásbeli válasza a dr. Szögi Géza országgyűlési képviselő által 1942 július 1-én hozzám a Szálasi Ferencet éljenzők ellen megindult büntető perek tárgyában előterjesztett interpellációra: A kir. Kúria állandó joggyakorlata sze. rint Szálasi Ferenc éljenzése mint egy felforgató mozgalom jogerősen elítélt vezetőjének glorifiikálása, a Btk 174. §-ába ütköző bűntett és bűntevő feldícsérésének vétségét, esetleg az 1921:111. te 5. § első bekezdésébe ütköző, az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló izgatás vétségét valósítja meg. Szálasi Ferenc hátralévő büntetése az 1940 szeptember 11-én kelt legfelsőbb kegyelmi elhatározás alapján elengedtetett és Szálasi Ferenc szabadlábra helyeztetett. Szálasi Ferencnek a szabadulás időpontja után történt es az elítélés alapjául szolgált magatartásával össze nem függő éljenzése miatt a kir. ügyészségek eljárást nem indítottak és nem indítanak. Szálasi Ferenc szabadulása utáni időben tehát az őt éltetők ellen bűnvádi eljárás csak az esetben indul, ha az éltetés még a szabadulás előtti időpontban történt, vagy pedig az esetben, ha az éltetés kifejezetten azt a magatartást kívánja felmagasztalni, amely miatt Szálasi Ferenc elítéltetett, illetve Szálasi Ferencet mint a bűntett elkövetőjét kívánja feldicsérni. Radocsay s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek az interpellációkAz első Rapcsányi László képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inWpelláció szövegét felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa); »Interpelláció a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz a magyar keresztény nagykereskedelem tarthatatlan helyzete tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak a magyar keresztény nagykereskedelem, különösein a behozatallal és kivitellel, foglalkozó nagyke- ' reskedők súlyos helyzetéről? Hogyan óhajtja a miniszter úr a behozatali és kiviteli kereskedelemben az önálló magyar kereskedők érdekeit súlyosan veszélyeztető visszásságokat megszüntetni? Hajlandó-e a miniszter úr a zsidó

; bujtatok ellen egy szigorú és a kereskedelmi élet egész