Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-283

Az országgyűlés képviselőházának 283. ülése 19 Í2 július 15-én, szerdán. 537 újra elfoglalni kívánja, az igazságügyminisz­ternek bejelenti; végül, hogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:IV. tc.-nek, valamint az ezt módosító és kiegészítő, úgyszintén a bírói szervezetet, a bírák felelősségét, áthelyezését, illetményeit és nyugdíjazását tárgyazó egyéb törvények az igazságügyminisztériumban al­kalmazott ítélőbírákra ezen alkalmaztatásuk ideje alatt is kiterjednek. Ezzel a törvényben kapott felhatalmazás­sal éltem és ezután is élni kívánok, valahány­szor közérdekből szükség volt, illetőleg szük­ség lesz arra, hogy bírák a törvényben kör­vonalazott tennivalók ellátására beleegyezé­sükkel ideiglenesen az igazságügyminiszte­riumban alkalmaztassanak. Az igazságügyminisztériumban alkalma­zott bírák a törvény szerint alkalmazásuk ideje alatt bírói munkát nem végezhetnek. Helyze­tük hasonló az igazságügyminisztérium fogal­mazási tisztviselőinek helyzetéhez, akik igaz­gatási jogkörben esetleg utasítás alapján jár­nak el és akik, ha a közérdek úgy kívánja, részt vehetnek más minisztériumok munkájá­ban úgy is, hogy ideiglenesen abban a minisz­tériumban vagy más közhatóságnál teljesíte­nek szolgálatot anélkül, hogy ezzel megszűnné­nek az igazságügyminisztérium tisztviselői lenni. A rendkívüli időkben szükségessé vált, hogy az 1899:XL VIII. tc.-ben meghatározott tennivalók közé tartozó rendkívüli feladatokat egyesek az igazságügyminisztériumba beren­delt ítélőbírák közül is ideiglenesen más mi­nisztériumokban vagy hatóságoknál végezzék. Ez a tény azonban ezeknek a bíráknak hely­zetén nem változtatott, az igazságügyminisz­tériumba történt berendelésük érintetlen ma­radt és felügyeleti és fegyelmi szempontból nem kerültek más közigazgatási hatóság vagy fegyelmi bíróság hatósága alá. Ennélfogva ez ä helyzet éppúgy nem tekinthető törvénytelen­nek és nem sértheti a bírói függetlenséget, mintha ezek a bírák az igazságügyminiszté­rium kebelében végeznék feladatukat. Az Országos Földbirtokrendező' Bíróságot az 194I:XVIIÍ. te. szüntette meg. Azt a kér­dést tehát, hogy a bíróság megszüntetése szük­ség^es és indokolt volt-e, a törvényhozás már eldöntötte. A törvény 12. §-a szerint annak végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodnom kelleti Ez a feladat azok közé a tennivalók közé tartozik, ame­lyekre az 1899:XLVIII. te. 1. §-a ítélőbíráknak az igazságügyminisztériumban alkalmazását megengedi. A földbirtokpolitikai intézkedések végrehajtásához fűződő fontos érdekekre te­kintettel is indokoltnak látszott, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság bíráinak szaktudása és gyakorlati munkássága éhben a munkakörben továbbra is igénybevehető le: gyen. Ebből a kétségtelenül közérdekű célból történt a megszüntetett Országos Földbirtok­rendező Bíróság bírái egy részének beleegye­zésükkel ideiglenesen az igazságügyminisz­tériumban alkalmazása és a földművelésügyi minisztériumban foglalkoztatása, minthogy az 1941 :X VIII- te. 2. §-a az Országos Földbir­tokrendező Bíróság hatáskörébe tartozott ügyek legnagyobb részét a földmívelésügyi miniszter úr hatáskörébe utalta. Ezeknek a bíráknak ideiglenesen ebben a munkakörben foglalkoztatása csak a közérdek jelentős sérelmével volna nélkülözhető'. Ezért az Országos Földbirtokrendező Bíróság bírái­nak erre a munkára az igazságügyminiszté­riumba berendelését fenn kívánom tartani mindaddig, amíg megfelelő szakképzettséggel rendelkező tisztviselői kar nevelődik, ezt az alkalmazásukat azonban természetesen ideig­lenesnek tekintem. Tisztelettel kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1942. évi július hó 8. napján. Radocsay s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik az igazságügyminiszter úr vá­lasza Szögi Géza képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a mi­uiszteri választ felolvasni­Szeder János jegyző (felolvassa): »Dr. Ra­docsay László magyar királyi igazságügy­miniszter írásbeli válasza a dr. Szögi Géza országgyűlési képviselő által 1942 július 1-én hozzám a Szálasi Ferencet éljenzők ellen meg­indult büntető perek tárgyában előterjesztett interpellációra: A kir. Kúria állandó joggyakorlata sze. rint Szálasi Ferenc éljenzése mint egy felfor­gató mozgalom jogerősen elítélt vezetőjének glorifiikálása, a Btk 174. §-ába ütköző bűntett és bűntevő feldícsérésének vétségét, esetleg az 1921:111. te 5. § első bekezdésébe ütköző, az állami és társadalmi rend erőszakos felfor­gatására irányuló izgatás vétségét valósítja meg. Szálasi Ferenc hátralévő büntetése az 1940 szeptember 11-én kelt legfelsőbb kegyelmi elhatározás alapján elengedtetett és Szálasi Ferenc szabadlábra helyeztetett. Szálasi Fe­rencnek a szabadulás időpontja után történt es az elítélés alapjául szolgált magatartásá­val össze nem függő éljenzése miatt a kir. ügyészségek eljárást nem indítottak és nem indítanak. Szálasi Ferenc szabadulása utáni időben tehát az őt éltetők ellen bűnvádi eljárás csak az esetben indul, ha az éltetés még a szabadu­lás előtti időpontban történt, vagy pedig az esetben, ha az éltetés kifejezetten azt a maga­tartást kívánja felmagasztalni, amely miatt Szálasi Ferenc elítéltetett, illetve Szálasi Fe­rencet mint a bűntett elkövetőjét kívánja fel­dicsérni. Radocsay s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a minisz­teri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek az interpellációk­Az első Rapcsányi László képviselő úr in­terpellációja a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­Wpelláció szövegét felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa); »Interpel­láció a m. kir. kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter úrhoz a magyar keresztény nagykereskedelem tarthatatlan helyzete tár­gyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak a ma­gyar keresztény nagykereskedelem, különösein a behozatallal és kivitellel, foglalkozó nagyke- ' reskedők súlyos helyzetéről? Hogyan óhajtja a miniszter úr a behoza­tali és kiviteli kereskedelemben az önálló magyar kereskedők érdekeit súlyosan veszé­lyeztető visszásságokat megszüntetni? Hajlandó-e a miniszter úr a zsidó ; bujtatok ellen egy szigorú és a kereskedelmi élet egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom