Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-268
42 Az országgyűlés képviselőházának nyes működést fejtett ki már az utóbbi kisebbségi években is. Jött a polgármester. A polgármester azonnal meglátta, milyen fantázia van egy ilyen társadalmi szervezetben és nem azt csinálta, mint más helyen csinálják, hogy negligálta volna az ilyen szervezetet és csak a maga hivatalnokaival akart volna dolgozni, hanem azt.mondta: gyertek hozzám, próbáljuk együtt megoldani a feladatokat. Ennek következményé, hogy — merem állítani —. Kolozsvár közellátása a legjobb. Mert mi történt ezáltal? Kolozsvár polgármestere tulaj donképen kapott magának ötszáz nem fizetett tisztviselőt, ötszáz embert kapott az ötszáz tizedesben, aki eljár az ő utasítása szerint. Panasznapot tartanak minden hónapban. Megjönnek a tizedesek, elmondják, hogy az ő körletükben — mind; egyik alá húsz-harminc család tartozik — mi' történt, mik a panaszok a közigazgatás, a közellátás, stb. terén, tehát a polgármester mindig biztosan és jól van tájékozva. Ezenfelül amikor véleményekről van szó- a tizedeshez fordul, aki ott lakik azok között az emberek között, akinek kötelessége hetenkint meglátogatni őket, -aki így teljesen ismeri az illetők személyi viszonyait. Ha tehát szociális, egészségügyi segélyről ha cipőigénylésről, ha olyan kivételezési bizonyítványról van szó, amelynek birtokában nem kell sorbaállni, hanem elsősorban kötelesek kiszolgálni, (a terhes és a sokgyermekes anyák részére bocsátanak ki ilyeneket), akkor a tizedeshez fordulnak, aki egész pontos információt tud nyújtani. így nem történhetik meg, hogy kijátsszák a közigazgatást. Az élelmiszer jegyek szétosztását újabban a tizedesek végezték, akik minden helyre elvitték az élelmiszer jegyeket és ezáltal közélelmezési anyagok tíz százalékát takarítota meg a város, mert kisült, hogy amikor tizedesek vitték el a jegyeket, tíz százalékkal kevesebb jegyet kellett kiosztani. Számtalanok voltak ugyanis, akik sarokházakban laktak és be voltak jegyezve mind a két utcában, a feleség be volt jelentve leány és asszonynevén, be voltak jelentve a háztartási alkalmazottak, akik már eltávoztak. Ezeket ellenőrizni egy hivatalnok sohasem tudja, ellenben a tizedes ellenőrizte és mondom, tíz százalékot takarított meg a városnak az, hogy a tizedeseken keresztül osztotta ki az élelmiszerjegyeket. Ugyancsak a tizedesek a polgármester szemei az árurejtegetés, az árdrágítás megfékezése terén. Állíthatom, bogy az országban Kolozsváron a legjobb a közellátás és ez annak köszönhető; hogy a polgármester felismerte, hogy van egy társadalmi szervezet., amelyet maga mellé vehet és amelyet különösen ilyen nehéz időkben felhasználhat ilyen fontos kérdések megoldására. , T. Ház! Beszédem során néhány helyen említést tettem olyan apró intézkedésekről, amelyeknek meghozatalakor még a trianoni Magyarország szempontjai állottak előtérben. De nem csak ilyen apró intézkedésekben nyilvánul ez meg, hanem abban is, hogy az ország központi gazdasági és kulturális irányítása a trianoni időben alakult ki és az országgyarapodás után ezeknek kiegészítése és átformálása nem történt meg. Ha nem is^ beszélek a többi területről és csupán az erdélyi részről próbálom elemezni ezt a dolgot, azt kell mondanom, hogy az erdélyi erők bekapcsolása az országépítésbe nem történt meg kellő mértékben« 268. ülése 19 U2 június 17-én, szerdán. Próbáltam kivenni pár ilyen kérdést, amelyen ezt a hiányérzetet helyesen tudnám érzékeltetni. Elsősorban Teleki Pálnak Írására bukkantam, aki azt írta: »Az Európa sorsát intézők előtt azzal érveltem, hogy nekem az erdélyi emberre szükségem van, mert az erdélyi ember két okból különösen alkalmas arra. hogy többnyelvű ország vezetésében résztvegyen: hagyományai miatt és a huszonkét év tapasztalatai miatt. Ezek az emberek — folytatta — jobban tudják ott a dolgokat, mint mi itt Budapesten; ezeket tehát meg kell hallgatni, nagyon komolyan kell venni, hogy mit tanácsolnak, mert hagyományuk, jó ösztönük és gyakorlatuk van, mert értik a mesterségüket«. Teleki Pál szerint tehát az^ erdélyi emberre szüksége van Magyarországnak, főképpen a nemzetiségi politika miatt, mert a nemzetiségi politikához és a nemzetiségi kérdés "intézéséhez az erdélyi ember ért; ért hagyományai miatt ós amiatt a huszonkét esztendő miatt, amelyet kisebbségi sorsban- töltött. Ha ez így van, akkor feltehetjük a kérdést: miért nincs mégsem az erdélyi ember kellőképpen bekapcsolva a nemzetiségi politika irányításába*? Miért van az, hogy a nemzetiségi kérdést ma is a régi keretek között ugyanazok az emberek intézik, akik a visszatérés előtt is intézték. A nemzetiségi politika irányításában tehát annak ellenére, hogy viszszatért egymillió erdélyi magyar, .annak ellenére, hogy visszatért ugyanennyi felvidéki és délvidéki magyar, semmi változás nem történt, holott azok a tapasztalatok, amelyeket mi a kisebbségi időkben szereztünk, kétségtelenül felhasználhatók volnának a miagyar nemzetiségi politika megalapozására. Hiányolnom kell tehát a nemzet egyetemes érdeke szempontjából, hogy ezek az értékek és ezek a tapasztalatok nem használtatnak fel kellő mértékiben. Azután a minisztériumok központi státusa ma is ugyanolyan, mint ha a visszatérés nem is történt volna meg. r Néha berendelnek titkári rangban tanácsadókat, de az irányító helyeken változás nem történt. Pedig ha például a kultuszminisztérium egyházi. ügyosztályába megfelelő" beleszólással erdélyi ember lett volna beosztva, nem történhetett volna meg az a példátlan eSet, hogy a román lelkészek továbbra is élvezzék a román uralom alatt kapott szinte még egyszer olyan magas államsegélyüket. (Úgy van! jobbfelőt.) De menjünk ki az államigazgatás területéről. Komoly nemzeti értéknek számítja az egész magyar közvélemény az erdélyi irodalmat és annak képviselőit. Kérdem: jutott-e valakinek eszébe, hogy az ő képességeiket például a rádió irányításába bekapcsplja és felhasználja? (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Általában azt kell mondanom, — és^ huszonegy hónap után úgy érzem, kötelességem is elmondanom — hogy a kisebbségi élet tapasztalatait nem használjuk fel kellőképpen ennek az országnak felépítésére, nem használjuk fel azokat az energiákat, amelyek visszajöttek. Beszélünk erdélyi szellemről, beszélünk felvidéki szellemről, beszélünk azokról az értékekről, amelyek kitermelődtek az elnyomás 1 alatt, de állítom, hogy ezek aa értékek felhas?-