Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-281
Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 194-2 július 10-én, pénteken. 483 dás bőripari központjától, mint amennyit beszolgáltatott. A Globus Marosvásárhelyről utalta ki a bőröket és a szűcsmester történeitesen ugyanazokat a bőröket kapta /vissza, amelyeket beszolgáltatott a Glóbusnak, de pontosan ötszörös áron. (Derültség a szélsőbaloldalon. ,— Börcs János: Itt van a baj s a kenyér és a búza körül is!) Mélyen t. Képviselőház! A Székelyföldön a múlt esztendőben a sok esőzés miatt a juhállománynak, azt lehet mondani, 25—30 százaléka elpusztult. A Globus bizományosai a juljbőrt, a kopasz juhbőrt darabját 1 pengőért vásárolták fel, az a cigány azonban, aki az elpusztult juhokat megnyúzta, a nyúzásért 1'50 pengőt kért. Megtörtént, hogy módosabb gazdáink — hiszen népünk öntudatos — ráfizették ezt az 50 fillért arra az elpusztult juhra, hogy beadhassák az államnak. Nagyon sok embernek azonban nem volt módja és alkalma ráfizetnie és így történt, hogy hullakútjaink a télen megteltek lenyúzatlan juhokkal. T. Képviselőház! Ilyen egykéz még a Mezőgazdák Szövetkezete, amely a szálas- és erotakarmány felvásárlásával van megbízva. Nem mondom, hogy a Mezőgazdák rosszindulatából, azonban megtörtént nálunk a következő eset: Néhány udvarhelymegyei községben, továbbá Csíkszeredán, Csíkszentkirályon a malmokból kiutaltak valamelyes korpamennyiséget. A szállítási költség annyira megdrágította a korpát, hogy amikor a gazda udvarára érkezett, 2563 pengőbe került az a korpa, amely abból a búzából lett, amit 18—20—22 pengőért adtak a gazdák. (Börcs János: Sok baj van ezen a téren!) A negyedik ilyen egykéz a Metesz. Erről nem tudok sokat mondani, nem nagyon ismerem, annyit azonban mégis csak tudbk róla, hogy Udvarhely vármegyét, ahol a múlt esztendőben pityóka termésünk 60 százaléka befagyott, olyan ügyesen ellátta vetőmaggal, hogy egyetlenegy darabot sem kaptunk. (Derültség a szélsőbahldalon.) Először 40 vagont helyezett kilátásba, azonban táviratilag értesített, hogy csak hetet tud leküldeni és ennek a hét vagonnak a leküldésével még a mai napig is hallgat. T. Képviselőház! Ezzel kapcsolatban szeretném feltenni azt a szerény kérdést, van-e egyáltalán Magyarországon árkormánybjiztosi ár? Ha van, akkor azt kérdem, hogy ez, az árkormánybiztosi ár vonatkozik-e ezekre az állami egy kezekre, vagy pedig csak arra a szegény termelőre. Hogy csak egy esetet ragadjak ki, Székelyszentléleken, Geréb Mózes székely gazdatestvérem, azért, mert egy liter tejet 30 fillérért adott el felforralva, — nyilván forralási költség címén számította fel azt a pár fillért (Derültség.) — a székelyudvarhelyi járásbíróság, 100 pengő büntetéssel bírságolta meg. (Plósz István: Akkor hányat lehetne megbüntetni itt Budapesten!) T. Képviselőház! Nincs ennek az én országomnak egyetlenegy olyan része sem. ahol a haza értékét annyira ismerné a nép szíve, annyira ismerné a nép lelke, mint amennyire éppen mi ismerjük a Székelyföldön, ahol 22 esztendeig haza nélkül éltünk. Az ország vezetősége mindig számíthat arra, hogy a .székely kisgazda bármely pillanatban elhajítja a mezőgazdasági szerszámot a kezéből, veszi a t fegyvert és Keleten a keleti gyepük résein mindig megvédi ezt az országot a Kelet veszedelmétől, (Taps.) azonban azt kérem, hogy tűnjenek el ezek a visszásságok a mi mezőgazdasági útjainkból. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Most beszédem végén rátérek a javaslat harmadik fejezetére, amely a kedvezményeket tárgyalja. Örömmel látom, hogy a gazdák megsegítésének nagyon sok módját te szi lehetővé ez a javaslat, kezdve az adóelengedéstől, illetőleg kedvezménytől, egészen az átruházási illeték elengedéséig. Véleményem szerint csak az 500 holdon aluli birtokot kellene ilyen kedvezményekben részesíteni, mert a nagybirtok már elég erős ahhoz, hogy minden állami támogatás nélkül is meg legyen! (Ügy van! Ügy van!) Különben sem kívánatos k nagybirtok további terjeszkedése és ezért sem szabad megengedni, hogy a nagybirtokok átruházási illetéktől mentesen gyarapodjanak. A mezőgazdasági mellékipari üzemek- — mint például a konzervgyárak — szintén elég erősek ahhoz, hogy ne szoruljanak rá a törvény által nyújtott külön kedvezményekre a milliárdos Programm keretén belül. Véleményem szerint a milliárdos mezőgazdasági programmnak ilyen körülmények között való fejlesztése csak akkor éri el igazi célját, ha kizárólag a kisemberek megsegítését szolgálja. (Helyeslés.) Nem érdeke ma a magyarságnak, hogy egy ilyen hatalmas magyar erőmegfeszítés keretében, mint amilyen az egymilliárdos keret előteremtése, azokat a nagybirtokokat juttassa előnyökhöz és kedvezményekhez, amelyek a maguk erejéből is képesek a talajjavításokat és a mezőgazdasági gépek beszerzését, valamint az állatállomány fejlesztését stb. végrehajtani. (Helyeslés.) Mindezeknek a meggondolásoknak alapján egy határozati javaslatot terjesztek tisztelettel az igen t. 'Ház elé. (Olvassa): »Alulírott tisztelettel javaslom, hogy mondja ki a t. Ház határozatilag, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat III. fejezete 20. szakaszának 3. mondataképpen pótlólag a törvény szövegébe a következő mondat vétessék be: »Nem adható a jelen törvény alapján kedvezmény az 500 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokkal rendelkező tulajdonosnak vagy bérlőnek.« T. Ház! Mivel a törvényjavaslatban a mezőgazdaság fejlődésének távlata mutatkozik és mivel ez a mezőgazdaság-fejlesztés az egész drága hazánk fellendítését, előbbre vitelét szolgálja, a törvényjavaslatot a magam részéről örömmel elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon, a középen és a balközépen. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Nyilas Ferenc jegyző: Ráduly Lajos! Elnök: Ráduly Lajos képviselő urat illeti a szó. Ráduly Lajos: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, mint a heve, is mutatja, a magyar mezőgazdaság fejlesztését célozza, azt akarja elősegíteni s az a,hivatása, hogy a magyar föld minél többet és minél jobbat termeljen; a több és jobb termeléssel a magyar gazda több jövedelemhez jusson és ezzel gyarapodjék mind az ő, mind pedig a nemzet vagyona és jövedelme. Ahhoz, hogy egy gazda a saját gazdaságában a mai kor követelményeinek megfelelően tudjon gazdálkodni, különböző feltételekre van szükség. Vannak előfeltételek, vannak alapfel té70* , ; .
