Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-281

Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 194-2 július 10-én, pénteken. 481 — azt a gazdát, aki egész nap dolgozik, este az előadás nem érdekli, mert fizikailag anynyira ki van merülve, hogy este az előadás alatt elalszik. r Erről a helyről is fel akarom hívni a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra és kérem is őt, hogy különös gondot fordítson Udvarhely vármegyében a gazdasági iskolák felállítására. Még a három másik székely vármegyével szemben is elhanyagolt állapotban vagyunk, hiszen egyetlen téli gazdasági iskolánk van, egy felekezeti gazdasági iskola, ez is a vármegyének legdélibb, legtermékenyebb részén, Székelykeresztúron. Ez a gazdasági iskola ma már nem elégíti ki a vármegye tanulni vágyó gazda-ifjúságának idényeit es nem is felel meg a vármegye általános gazdasági viszonyainak, hiszen a föld ott sokkal jobb, ott más a föld talajösszetetele, más a föld fekvése és egészen más az éghajlat is. Ezért szükségesnek tartom a vármegye északi, zordabb részén is, Székelyudvarhelyen egy üyen gazdasági iskola felállítását. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, ragadja meg ezt a kedvező alkalmat, mert nálunk középbirtok sem igen van, hiszen egész Erdélyben a legtöbb birtokos kisbirtokos, de ott éppen van egy középbirtok, egy 280 holdas eladó birtok, néhai Ugrón Ákos örököseinek a birtoka, ahol nagyszerű gazdasági épületek vannak sőt kastély is van, amelyet kevés költséggel, könnyűszerrel át lehetne alakítani gazdasági iskolává. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék ezt a birtokot a kastéllyal együtt megvásárolni és ha lehetőség van rá, ott meg ebben az esztedőben a téli gazdasági iskolát felállítani. Feltétlenül szükségesnek látnám e mellett a gazdasági iskola mellett egy kísérleti juhtangazdaság felállítását. Vármegyénkben nagyon gyenge a juhállomány, habár a juhtenyésztésre nagyon alkalmas és hatalmas legelőterületeink vannak. A székely gazda különösen alkalmas arra, hogy juhot tenyésszen és ezért úgy gondolom, hogy ezen a vidéken sokkal» nagyobb súlyt kellene fektetni erre, mint az ország más vidékein, annál is inkább, mert székely népünk híven ragaszkodik ősi, hagyományos népviseletéhez, ehhez pedig elengedhetetlenül sok gyapjúra van szükség. (Úgy van! a balközépen.) A juhtenyésztéssel kapcsolatban meg kell még említenem egy igen jól bevált kisérletemet, amelyet az úgynevezett karakül-juhokkal végeztem. Azt látom, hogy ez a juhfajta szépen tenyészik a mi vidékünkön és bárányai olyan értékes prémet adnak, hogy ezekből a prémekbol készült bundánál senki sem tudja megállapítani, hogy az nem valódi perzsa. A karakul-juhtenyésztés fellendítéséhez szükséges volna annak a nagyobbmértékű támogatása és különösen szükséges volna az, hogy ezek a prémek ne szoruljanak az állami egykézbe, hiszen erre a hadseregnek egyáltalában nines szüksége, tehát engedjék, hogy a termelők ennek értékesítésével foglalkozhassanak. (Helyeslés a középen) Itt felvetem azt a kérdést is, nem lehetne-e most az Ukrajnában harcoló csapataink által megszállott területekről, ahol ez a juhfajta igen fellendült állapotban van, apaállatokat hozni és azzal ellátni az egész Székelyföld kisgazdáit. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. Gazdasági és honvédelmi szempontok teszik szükségessé a lótenyésztés továbbfejlesztését Itt fel akarom hívni a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét igen értékes lófajtánknak, a kis székely hegyilovaknak tenyésztésére. Ez a lófajta, amely évszázadokon keresztül valósággal összenőtt a székely kisgazdával, ez az a lófajta, amely mind az időjárás mostohaságait, mind a hegyen való teherbírást, a hegyre való mászást nagyszerűen birja, sajnálatos módon halálra, kipusztulásra van ítélve, mert nem történik gondoskodás az utánpótlásáról és törzskönyvezéséről. Tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék ezzel a kérdéssel foglalkozni és méltóztassék ennek szakszerű megoldásáról gondoskodni. Itt felvetem a következő kérdést. Udvarhely vármegyének keleti részén egy Kuaszó nevű helyen meg lehetne vásárolni egy 600 holdas legelőt, amely ennek a lótenyésztésnek, illetve ennek a csikólegelőnek igen nagy hasznára válna. Nagy szükség volna Székelyföldön # minél több legelőgazdasági kísérleti birtokot is létesíteni. Amint már említettem, Székelyföld állattenyésztésre van utalva, mert ez az ottlakók legfőbb megélhetési forrása is. Az állattenyésztéshez azonban jó legelő kell, ami nálunk nincs. A Kárpátok és a Hargita oldalán elnyúló hatalmas legelőink igen elhanyagolt állapotban vannak, hiszen ezekkel az elmúlt huszonkét esztendő alatt senki a világon nem törődött és így rendbehozataluk óriási nagy befektetést igényel. Ezeket a legelőket benőtte a bozót, a boróka és különösen nagy veszedelmet '• jelent e legelők számára a szőrfű nagymérvű elterjedése. Legelőink valósággal szőrfű-tengerré változtak és állataink nagyon sok helyen ahelyett, hogy a legeltetési idény alatt feljavulnának, a legeltetési idény . után leromolva t jönnek le a falvakba. Ezért arra kérem a miniszter urat, méltóztassék különös gondot fordítani az erdélyi és székelyföldi legelők feljavítására, mert állítom, t. Ház, hogy ezeknek a legelőknek a feljavítása után Erdélyben az állattenyésztés olyan magas fokra emelkedik majd, hogy felveszi a versenyt az ország bármelyik részével. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Az ipari növények közül a Székelyföldön különösen a kender és len érdemes termesztésre, nemcsak azért, mert ezek az említett növények a magasabb, a rossz földeken is eredményesen termeszthetők, hanem azért is, mert ezek a már előbb említett népviseletünkhöz elengedhetetlen anyagot szolgáltatnak. (Egy hang a balközépen: Fontos a népviselet szempontjából is!) Nálunk az asszonyok ma is állandóan szőnek-f ónnak, ők maguk látják el családtagjaikat ruhával, ezért tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat» hogy méltóztassék Háromszék vármegyében is egy kender- és lenfeldolgozó üzemet létesíteni, valamint ismételten kérem a miniszter urat, hogy Udvarhely vármegyében minél hamarabb indíttsák meg a már beígért kotonizáló gyár építését. T. Ház! örömmel látom, hogy a milliárdos Programm alkalmat nyújt egyik legsúlyosabb kérdésünknek, a tagosításnak megoldására is. Erről a kérdésről már többször hallottunk a költségvetési vita során és most ennek a javaslatnak a vitája során is a képviselőháziban. Ezzel a kérdéssel most nem aka70