Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-281

Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 194-2 július 10-én, pénteken. 473 nem más, mint a terv. Ha tehát tervgazdálkodásra törekszünk, úgy ezt sziem előtt kell tartanunk. T. IHáz! Áttérve a többtermelésre, talán a legfontosabb tényezőnek tartom azt, hogy a talaj mindenütt elő legyen készítve a többtermelés céljára, ezt pedig esak úgy érhetjük el, ha az ország egész területén végrehajtjuk a talaj térképezést, mert ©nélkül helyes műtrágyahasználait el sem képzelhető. A talajjavítás első eszköze az istállótrágya, tehát annak szakszerű kezelése, vagyis erjesztése. A törvényjavaslatban erről gondoskodás történt. Úgyszintén gondoskodás történt az esö pótlásáról, az öntözésről, különösen a DunaTisza közén. Itt bátorkodom felemlíteni a Siócsatorna kiépítését, amely már megkezdődött, mert ez nemcsak mint viziút jön számításba, hane:n az öntözéssel a többtermelést is szolgálja, így a Sió_ mentén több mint tízezer hold akár gravitációs úton, akár pedig egészen kis emeléssel öntözhetővé válik. A talajjavítás kérdéseinek gyakorlatilag tényleg hasznot hozó megvalósításánál a következőket kell figyelembe venni. Először is a talajtani tudomány által megállapítható talatjadottságokat, tulajdonságokat, amelyek a növények és talajok életében érvényesülnek, továbbá kultúrnövényeink talajigényeit, a gazdasági és üzemi adottságokat, a talajjavítás által várható jövedelmezőségi kalkulációkat és végül a talajjavítás végrehajtásához szükséges költségeket, az erre szükséges^ tőkebefektetések biztosításának módját és lehetőségeit. A talajjavítás végre- j hajtása nagyon sokoldalú és beható előzetes munkát követel. Ez el sem képzelhető meg- \ felelő talaj térképezés nélkül. (Ügy van! Ügy \ van! jobb felől.) Hazánk mezőgazdaságilag hasznosítható területe a visszakerült részekkel együtt körülbelül 22 millió katasztrális : hold. Ebből a M. Kir. Földtani Intézet talajtani osztálya eddig körülbelül 6 millió katasztrális holdat már feldolgozott. Maradt tehát : még 16 millió katasztrális hold, amelynek feldolgozása 22 évig tartana, ha ez a jelenlegi erőkkel ^ folytatódnék. Az állandó központi j talajjavító »bizottság javaslatot is tett már a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy a fel- \ vételeket 6—8 éven belül el tudná végezni, ha a Földtani Intézet külmunkatársai szorosabban volnának bekapcsolhatók. T. Ház! A szakszerű több termelés céljait szolgálja a helyes statisztika is. Kitűnően dolgozó Statisztikai Hivatalunk foglalkozzék azzal, hogy a tájegységeknek megfelelően csoportosítsa az adatokat, nem pedig csak járások vagy vármegyék szerint, mert így teljesen hamis képeket kapunk. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Különböző céloknak külön kerületi beosztásra van szükségük az egyes termelési ágak szerint. Kogutovitz is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ö egyszerűen azt mondta, hogy azt kell termelni, ami jól; megy. A Statisztikai Hivatal is foglalkozzék a különböző adottságok kapcsolataival. Hiszen például természetszerűleg a lakosság műveltsége, szorgalma vagy lustasága is befolyásolja a termelés eredményét. Tehát földrajzi összevonást kell végezni a községenként begyűjtött és feldolgozott mezőgazdasági statisztikai anyagból. Ugyancsak valamennyi talajszempont teljes figyelembevételével kell a mintatelepeket talajegységek szerint felállítani* ! : ( !_J -. I j. í KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. Nem szabad ezeket a mintatelepeket közigazgatási egységek szerint létesíteni, mert a jól kiválasztott talajon végzett termelés utánzása gyengébb talajú birtokosoknál természetesen óriási csalódásokat fog okozni. A mintagazdaságokat is csak tájegységek szerint lehet létesíteni, mert különben csak a jó földdel rendelkező, egyébként talán gyengébb gazda részesülne a mintagazdaságoknak nyújtandó segélyekben. Én a magam résziéről inkább a mintagazdák fogalmát szeretném megvalósítva látni és, meghonosítani és őket szeretném jutalmazni. A községi intézők mellé pedig beosztanám a mezőrendőröket, akik ugyancsak rendelkeznének gazdasági szaktudással, nem úgy, mint most, amikor a csősz néven szereplő egyének többnyire csak közköltségen eltartott rokkantak. (Piukovich József: Szociális tevékenység!) Arról sem feledkezhetem meg, hogy mind az anyaországban, mind a visszatért Bácskában a komlótelepek fennmaradása és üzemképességük fenntartása érdekében már csak nemzetgazdasági szempontból is ne ktsrjèm a miniszter úr jóindulatú figyelmét. A zöldmező és a takarmánytermelés kérdésére nem térek ki, mert bizonyos vagyok benne, hogy az utánam következő szónok, Piukovich József képviselő úr az ő száktudásával bővebb felvilágosítást f^g nyújtani. (Piukovich József: Ügy is van! — Rapcsányi László: Ez a szolidaritás!) Még csak a gaz daérdekkép viseletekről akarok röviden megemlékezni. Már húsz éve vagyok községi és járási niezőgazdasági bizottsági elnök, gazdaköri, Vármegyei gazdasági egyesületi, Omge., Geosz., stb. tag, tehát mind a törvényes,,mind a szabadtársuláson alapuló gazdaérdekképviseleteknek részese vagyok. Talán t legrégebbi szószólója vagyok a kétféle gazdaérdekképviselet összekapcsolása szükségességének. (Helyeslés a középen.) Az egységes gazdafront megteremtéséről írtam is, és régebben Meskó Zoltán képviselőtársammal és barátommal együtt dolgoztunk ebben az ügyben, de — sajnos — csak gyenge eredménnyel. A magyar gazdatársadalom megszervezése tudniillik nagyon nehéz feladat (Piukovich József: Sok a titkos erő, amely szétbontja őket!), mert pártpolitikát visznek bele, és az mindenféle szervezkedést szétugraszt. (Börcs János: Ez az igazság!) A községi mezőgazdasági bizottság a legtöbb helyen olyain, mint egy üres szobában lógó telefonkészülék, amelynek sem 'beleszólója, sem hallgatója nincsen, így tehát azt kell mondanom, hogy töltsük meg a szobát élettel, akkor majd működésbe jön a telefon is. Köz&égenkint gazdakört kell tehát létesíteni, szabad társulási alapon, állami támogatással, és ebbe kapcsolódjék bele a községi mezőgazdasági bizottság, a törvényes gazdaérdekképviselet. Akkor egyszerre lesz hallgató is és beleszóló is. (Rapcsányi László: De jó központot i& kell csinálni!) így majd létrejön a falun az egységes gazdafront. A felső vezetést is könnyű lesz akkor már megteremteni a gazdasági egyesületek és a kamarák összekapcsolásával, legfelül pedig az Omge. és az országos kamara egyesítésével, így kialakulhat az egyetemes gazdaösszefogás a gazdabajok orvoslására. Minthogy ez a törvényjavaslat a gazdatársadalom megsegítését kívánja szolgálni, ami nem más, mint a haszonnal való gazdálkodás megvalósítása, a ^ miniszter úr iránti bizalomból a törvényjavaslatot általánosságban a 69