Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-279

394 Az országgyűlés képviselőházának azonban tudja, hogy mi a szövetkezet, tudja, hogy mi a Hangya, (Úgy van! Ügy van!) tudja, hogy mit tett érte a Hangya, és tudja, hogy a Hangya szabadította ki őt az idegen faj karmai közül, (Ügy van! Úgy van!) még akfeor, amikoir Magyarországon a zsidótör­vénynek még csak a lehetőségéről sem mert senkisem álmodni. (Ügy van! Ügy van! — Plósz István közbeszól.) Most is szükség van árszabályozásra, ha másra nem is volna szük­ség. Az az állítás, hogy a Hangya^ a keresz­tény kiskereskedőtől elveszi a megélhetés le­hetőségét, szintén nem felel meg a valóság­nak, (ügy van!) merthiszen a Hangya minden szövetkezetében keresztény kiskereskedőket alkalmaz, a központnál is nagyon sok alkal­mazottja van, úgyhogy a Hangya sokezer ke­resztény családnak a megélhetését biztosítja. (Ügy van!) Ezenkívül a Hangya évről-évre sokmiíUió pengőt ad jótékony célra és a szö­vetkezetek által mindenkor pontosan befize­tett adóval, sokmillió pengővel járul hozzá az államháztartás fenntartásáhtrz. Ami pedig a falusi szövetkezeteket illeti, ezekről ki kell jelentenem, hogy a falusi szö­vetkezeteket nem a központ erőszakolta a falu népére, hanem azokat a falu nép© a saját elhatározásából, a saját jóakaratából és a saját tőkéjének összeadásával hozta létre. (Ügy van! Úgy van!) Létrehozta pedig azért, mert tudja, hogy azokra feltétlenül szüksége van. Minden szövetkezeti tag büszkén mondja a szövetkezetről, hogy ez a mi boltunk. A szö­vetkezetekre tehát ' a termés-értékesítés terén nagy jövő vár és mindent el kell követnie mind az államnak, mind a szövetkezeti tagok­nak azok fejlesztése érdekében, (vitéz Patacsy Dénes: Amit nem bír el az egyik ember, azt a szövetkezet elbírja!) A javaslat szerint a törvény végrehajtá­sának biztosítása végett a községekben gaz­dasági elöljárókat fognak alkalmazni. Ezekre feltétlenül szükség van, részben mint irányí­tókra, részben mint tan ácsa dókra, legfőkép­pen pedig szükség van rájuk, mint felügye­lőkre. Tekintettel arra, hogy főleg felügyelet­ről van szó, én a »gazdasági elöljáró« elneve­zést nem tartom helyesnek. Sokkal helyesebb volna, ha ezeket a község élén álló egyéneket községi gazdasági felügyelőknek neveznék, mert ha van vármegyei gazdasági felügyelő és van járási gazdasági felügyelő, akkor ebiből az elnevezésből önként következik a községi gazdasági felügyelői elnevezés is. Ezzel az elnevezéssel sokkal nagyobb lenne a tekinté­lyük is. Minden körülmények között arra kell törekednünk, hogy a legrövidebb idő alatt minden község élén gazdasági iskolát végzett egyén legyen, mert csak így tudjuk biztosí­tani a törvény végrehajtását és osak így tud­juk elérni azt a célt, amelyet a javaslat el akar érni. Arra kérem tehát a földmívelésügyi miniszter urat, tegye megfontolás tárgyává és a bizottsági tárgyalás alkalmával teg^e lehetővé, hogy a gazdasági elöljárói elnevezés községi gazdasági felügyelői elnevezésre vál­toztassék át, mert a végzendő munkának is ez felel meg a legjobban. (Egy hang a balközé­pen: A lényeg a fontos!) T. Képviselőház! Legyen szabad még arról is szólnom, ami hiányzik a javaslatból. Hiány­zik a mezőgazdasági munkások és a mezőgaz­dasági cselédek családi bérpótlékának rende­zése. Ennek a kérdésnek a megoldása szorosan összefügg a gazdaság fejlesztésével és a több­termeléssel. Már más alkalommal is szóvátet­279. ülése 1942 július 8-án, szerdán. tem ezt a kérdést itt a parlamentben és rámu­tattam arm a nagy igazságtalanságra, amelyet a mezőgazdasági munkások és mezőgazdasági cselédek szenvednek az ipari munkássággal szemben. Akkori beszédemben rámutattam arra is, hogy ezt a terhet a gazdákra nem lehet áthárítani, hanem ezt a kérdést csak államilag lehet megoldani. Ha ugyanis a mezőgazda­sági munkások és gazdasági cselédek családi bérpótlékát a gazdára hárítanánk, akkor a gazda ezt nem tudja áthárítani a fogyasztóra, amint ez az ipari munkások családi bérpótlé­kánál megtörténik, mert ott ezt a többletet át­hárítják a fogyasztóra. Ha a gazdának kellene megfizetnie a családi bérpótlékot, akkor a sok­gyermekes cselédeket senki sem alkalmazná, mert hiszen így is nagy költséget okoz a gaz­dáknak a sokgyermekes cselédek családtagjai­nak gyógykezeltetése. Be kellett volna illess­teni ennek a kérdésnek a megoldását a javas­lat keretébe, ha azonban már ezt nem lehet most megcsinálni, akkor arra kérem a föld­mívelésügyi miniszter urat, találjon módot arra, hogy ez a kérdés mielőbb sürgősen ren­deztessék és ez az igazságtalan és a termelést hátrányosan befolyásoló körülmény valami­lyen formában rendeződjék. Erre sürgősen szükség van éspedig nemcsak szociális szem­pontból, hanem a termelés folytonosságának szempontjából is. T. Képviselőház! A gazda az utóbbi időben évek hosszú során ráfizetéses termeléssel szol­gálta zúgolódás nélkül a nemzet érdekeit, mert a magyar gazda tudja azt, hogy a szebb és bol­dogabb magyar jövendőért mindenkinek áldo­zatot kell hoznia. Tekintettel arra, hogy telje­sen tudatában vagyok annak, hogy ez a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat és annak minden egyes pontja ezt a magyar gazdára is okvetlenül elkövetkezendő szebb és boldogabb jövendőt szolgálja, és mivel teljes bizalommal vagyok a kormány iránt és teljes bizalommal a földmívelésügyi miniszter úr személye iránt, a javaslatot általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául, örömmel elfogadom. (0énk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Porubszky Géza jegyző: Papp József! Elnök: Papp József képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs itt jelentkezése töröltetik. Szólásra következik 1 ? Porubszky Géza jegyző: Füssy Kálmán! Elnök: Füssy Kálmán képviselő urat illeti a szó. Füssy Kálmán: T. Képviselőház! Amikor ezt a törvényjavaslatot pár hónappal ezelőtt még Bárdossy miniszterelnök úr benyújtotta, az egész ország közvéleménye, különösen pedig a gazdatársadalom nagyon örvendetes ese­ménynek tekintette a javaslat benyújtását. A javaslatot bíráló képviselőtársaim, különösen az ellenzéki oldalról, egészen részletesen, pa­ragrafusonkint tárgyilagosan rámutattak a javaslat hiányosságaira. Az ő megállapításai­kat én is teljesen magamévá teszem, különö­sen Matolcsy képviselőtársamnak a tegnapi napon világosan és precizen kifejtett állás­pontját. Ma is hallottuk azonban, l hogy az or­szág közvéleménye, de különösen a gazdatársa­dalom a javaslat egyes paragrafusainak bírá­lata alapján úgy látja, hogy a javaslat nem is milliárdos javaslat, mert a javaslat jelentősége

Next

/
Oldalképek
Tartalom