Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-278

Az országgyűlés képviselőházának 278. ülése 194-2 július 7-én, kedden. 361 lehet az ipar és a mezőgazdaság kezébe adni! (Ügy van! úgy van! a baloldalion.) Azért gondoltam, hogy êzt a milliárdos Programm megvalósításával kapcsolatban kellene keresztülvinni, mivel a villamosítás bevezetésével a mezőgazdaság éppen olyan miértékben fejlődhetnék, mint az iparosítás. A kisgazdaságok innen meríthetnék olcsó energiaforrásukat a mosáshoz, vasaláshoz, sütéshez, világításhoz, favágáshoz, szeoskavágáshoz, a zsentőrök hajtásához, az öntözéshez, az elektromos csépléshez; fejeshez, szénaszárításhoz, marhatisztításhoz, tojáskeltetéshez, istállók bemelegítéséhez, kenyérsütéshez, főként az Alföldön, ahol kevés a fa, kukoricaszárításhoz, tejtermékek feldolgozásához, gyümölcshűtőházak, elektromos hegyi kötélpályák felállításához, stb. stb. Hihetetlen és beláthatatlan az az előny, amelyet ennek a tervnek keresztülvitelével megszerezhetnénk. Ezzel a nagy programmal függ össze a Tarac folyó nagy vízgyűjtő medencéjének kérdése, amelyet még a cseh megszállás alatt a budapesti egyetemen geológusok és az ide tartozó tárgykörben működő tudósok kipróbáltak dolgozni, mert amikor a Tisza nagy áradásai elöntötték az Alföld nagy területét, akkor ez annak volt következménye hogy fent a hegyekben, Kárpátalján ezeket a folyókat nem lehetett visszatartani, nem voltak meg a gátak, a vízduzzasztó medencék és így hirtelen zuhant alá a nagy árvíz, amely tönkretette az Alföld termését. Megboldogult gróf Teleki Pál miniszterelnök volt az első, aki ezt a gondolatot realizálni akarta és első kárpátaljai útja Során megnézvén ezt a tervet, azonnal utasítást adott, hogy hozzá kell kezdeni az építéshez. A munka meg is kezdődött, kimentek az emberek, a mérnökök, a munkások és dolgoztak, sajnos azonban, nem tudom, mi lehet az oka annak, hogy a mű építése most megállott, abbahagyták. Errevonatkozóan bátor vagyok az Ház elé határozati javaslatot terjeszteni, amely összefügg ezzel a kérdéssel. Ez a határozati javaslat a következőképpen szól (olvassa): »Utasítsa a Ház a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a mezőgazdaság^ fejlesztéséről szóló törvényjavaslat szellemében és az Alföldnek az árvíz ellen való részbeni megvédése érdekében haladéktalanul indítsa meg a gróf Teleki Pál által megkezdett taracvölgyi vízgyűjtőmé den ce és energiaforrás építését, amely hivatva volna szárazság idején az alföldi nagy öntözési rendszernek vízzel való ellátását biztosítani.« (Helyeslés a jobboldalon.) Mostani miniszterelnökünk, Kállay Miklós a vízi és öntözési ügyek kormánybiztosa volt, s ő szintén nagy lelkesedéssel ^ feküdt bele annakidején ennek a műnek felépítésébe. Nem tudom, hogy a háborús viszonyok vagy a pénzhiány az okát annak, t hogy a mű eddig nem épüit meg, nagyon kérem azonban a miniszter urat és a földmívelésügyi kormányzatot, hogy lehetőség szerint, ha kisebb arányokban is, de indítsa meg tovább e?t a munkát. (Piukovich József: Folytatódik a munka!) Áll. Kárpátalja területe, különösen pedig az ottlevő havasi legelők a legalkalmasabbak arra, hogy megindulhasson a magasabbfokú állattenyésztés. Ebben a vonatkozásban a legnagyobb hiba az, hogy ezeknek a havasi legelőknek jelenleg nincs gazda juki nem tartoznak senkihez sem. Be vannak ugyan osztva a gazdasági felügyelőségek körzeteibe, e havasi legelőkön és hegyekben azonban olyan gazdadasági felügyelők vannak, akik a trianoni időkben havasi legelőkön és hegyekben sohasem gazdálkodtak, az alföldi gazdálkodáshoz vannak hozzászokva, a hegyi gazdálkodás kérdését nem tanulmányozták, úgyhogy teljesen ismeretlen területen vannak és igen nehéz bedolgozni magukat ebbe a havasi legelőgazdálkodásba. Mint múlt költségvetési beszédemben is mondottam, nagyon kérem a miniszter urat, gondoskodjék szakemberekről, agronóm-mérnökökről, akik ennek a kérdésnek speciális szakértői. Adminisztratív szempontból, a papírmunka szempontjából talán mindegy, hogy az a gazdasági felügyelő Szolnokon vagy Eahón dolgozik, a mezőgazdaság szempontjából, a mezőgazdasági munkások és gazdák szempontjából azonban nem mindegy, mert ő azért jön oda, hogy tanácsot adjon, hogy megsegítse a mezőgazdaságot és ha az ottani helyzetet nem ismeri, nem tanulta, nem látta, akkor hiába kap fizetést, mert ezeken a területeken képtelen produktív munkára. A legnagyobb figyelemmel kísérjük a földmívelésügyi ^ miniszter úrnak a borzderes szarvasmarhák érdekében végzett munkáját és irányító elveit, amelyek nagyon megnyugtatnak bennünket. Csak arra kérem a miniszter urat, hogy továbbra is a Battha Pál által irányított vonalon haladjon, mert akkor rövidesen nagyon szép eredményeket érünk el az állattenyésztés terén. Kárpátalján körülbelül 200.000 szarvasmarha áll rendelkezésre. Ezzel szemben körülbelül 250.000 vagy 300.000 katasztrális hold havasi legelő van, ami bőségesen elegendő volna, ha a havasi legelők rendbe volnának szedve. Ezeket a legelőket ki kellene tisztítani, trágyázni kellene, akkor Magyarország leprímább tenyészállatai kerülnének ki erről a területről, legyőzve Svájcot és más egyéb állattenyésztő országokat is. Ebben a vonatkozásban a háború befejezésének második napján ugyancsak meg kell jelennünk ezekkel a kárpátaljai borzderes szarvasmarhákkal a balkáni piacon. Már a csehek is forszírozták ezt a kérdést; és tudomásom szerint 16.000 darab tenyészállatot adtunk el annak idején Albániának. Jugoszláviának és Görögországnak. Most kell ezt megindítani I és hiszem, ihogy meg is fogják indítani, mert hiszen a miniszter úr sofort-programjának első pontjaként állította be a tenyészállatkérdést. Erre azért van szükség, mert ha majd a háború után elérkezik az elsői békenap. akkor állattenyésztési ügynökeinknek ott kell lenniök a mi kiváló tenyészállatainkkal, hogy megfogjuk magunknak ezt a piacot (Helyeslés.) Errenézye bátor vagyok a t. Ház elé egy határozati javaslatot terjeszteni (olvassa): »Utasítsa a Ház a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a mezőgazdaság fejlesztésé, ről szóló törvényjavaslat szellemének megfelelően s Kárpátalja gazdasági fellendítése érdekében szervezzen Ung vármegyében a Polqnina Rovna nevű havason, továbbá Bereg vármegyében a Polonina Kernycza nevű havason s Máramaros vármegyében a kovácsligeti Ménesül nevű havason egy-egy százötven darab borzderes tenyészbika nevelésére alkalmas istállót s .•gondoskodjék ezen istállónak fenti célra való állandó fenntartásáról.« Ilyen körülmények között ha már három