Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-278

362 Az országgyűlés képviselőházának helyen 150 darabjával tenyésztünk, akkor 450—500 tenyészbikát tudunk évente tenyészteni. Ezzel egyrészt kielégítenénk saját szükségletünket, másrészt pedig külkereskedelmi mérlegünket igen pozitív formában javítanánk, sőt, megszerezhetnénk magunknak az idegen piacot is. T. Ház! A tavasszal Kárpátalján a kincstári erdőigazgatóság Rahón, Bustyaházán, Ungváron, továbbá Munkácson a Latorca Rt., — amely ma félig állami vállalat — a marha legeltetési árát 1 pengő 50 fillérről 11 pengőre emelték fel. Ez természetesen nagy elégedetlenséget keltett, mert hiszen ez ezerszázalékos emelés. Azt hiszem, hogy itt az árkormánybiztosságnak is bele kellene szólni ebbe a kérdésbe, mert a szegény proletár agrártársadalom előtt, amelynek egy tehénkéje van, az 1 pengő 50 fillérről 11 pengőre történt emelé« érthetetlen, igen magas. Intervencióink alapján megtudtuk, hogy ezek a kincstári erdőigazgatóságok, valamint a Latorca Rt, öt pengőt akarnak a leglőjavítási alap céljaira befizettetni, illetőleg felhasználni ebből a tizenegy pengőből. Nekem nincs nagy bizalmam aziránt, hogy az erdőmérnökök és az erdőigazgatóságok éppen a legelőjavítással törődnének, mert hiszen nem törődtek vele a világháború előtt sem, a csehek alatt sem és ma sem igen törődnek vele. Éppen ezért arra kérem a földmívelésügyi kormányzatot, hogy ezekből a befolyó öt pengőkből állítson fel egy alapot a kormányzói biztosság mellett Ungváron. Ezek az öt pengők oda folyjanak be és amikor majd olyan összegre rúgnak, hogy ki lehet belőlük egy területet tisztítani, akkor a földmívelésügyi kormányzat irányításával és felügyeletével történjenek meg ezek a tisztítások. Ezzel kapcsolatban is bátor vagyok határozati javaslatot benyújtani (olvassa): »Utasítsa a Ház a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a mezőgazdaság fejlesztésé ről szóló törvényjavaslat szellemének megfelelően, Kárpátalja gazdasági fellendítése érdekében szervezzen Kárpátalján a kormányzói biztosi hivatal kebelében legelőfelügyelői állást, azt haladéktalanul töltse be s tegye feladatává, hogy a Kárpátalja területén lévő öszszes állami, községi úrbéres, valamint magán és a Latorca Rt. tulajdonában lévő közlegelők tíz év alatt rendbehozassanak. Továbbá rendeletileg intézkedjék a miniszter úr, hogy az állami erdőigazgatóságok és a Latorca Rt. által ezidén elhatározott és már meg is valósított, minden szarvasmarha legeltetése után külön öt pengős legelőjavítási pótlék címén befizetett összegekből a kormányzói biztos kezelésében alap szerveztessék, melynek minden fillérje tényleg legelőj avításr a fordíttassák S amelynek felhasználását a kormányzói biztos a kárpátaljai véleményező és tanácsadó testületnek bemutaja«. A másik ilyen fontos gazdasági lehetőség, amely munka megnyitására alkalmat ad Kárpátalján, a gyümölcsészét fejlesztése. Méltóztatnak tudni, hogy például a técsővidéki Jonathán-alma a világ legjobb Jonathánja. Békevilágban is ott volt az angol király asztalán; ha csak volt termés. Páratlan, minden más vidéken vagy országban termő Jonathant ver. Ezzel egyenlő fontosságú az árdánházi szilva nagyszerű teljesítőképessége. A boszniai szilvával veszi ifel a versenyt. A dávidfalvai és a bubuliskai cseresznyének a termése páratlan, korán érik. Egy olyan csodálatos katlanban van, hogy két héttel előbb érik a többi 278. ülése 194-2 július 7-én, kedden. gyümölcsöknél. De nincs megszervezve, nine» gyümölesészeti felügyelője, nincs faiskolába, amely megfelelő anyaggal ellátná és ennélfogva nem tudjuk megfelelő módon kihasználni azt a nagy lehetőséget, amelyet ez a föld adna. Erre vonatkozólag bátor vagyok javaslatot terjeszteni a t. Ház elé. (Olvassa): »Utasítsa a Ház a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat szellemének meg. felelően, Kárpátalja gazdasági fellendítése érdekében szervezzen Ungváron a kormányzói biztosi hivatal kebelében gyümölesészeti fel. ügyelői állást, azt haladéktalanul töltse be s tegye feladatául, hogy egy éven belül Kárpátalján létesítsen három faiskolát éspedig egyet Ung megye, részére, egye ti Bereg vármegyében, egyet pedig Máramaros vármegyében, .amelyek egyenkint évente 50.000 (ötvenezer) darab, Kárpátalja viszonyainak megfelelő gyü. mölcsfa-oltványt termeljenek s ezen gyümölcsfa-oltványok Kárpátalján ültettesenek el.« T. Ház! Kérnék 40 perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e ajkért meg. hoszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárul. Demkó Mihály: A következő igen fontos gazdasági lehetőség Kárpátalja vizeinek nemes halfenyésztés céljából való kihasználása. Ezek a hegyi patakok, amelyek havasok és nagy erdőségek közt bugyognak, a legkiválóbb pisztrángok tenyésztésére alkalmas területek. Csak tenyészteni kellene ezeket a pisztrángo kat és a háború után, azt hiszem, a világ minden részéről jönnének turisták, kirándulók és halászok, akik ha megfelelő elhelyezést, lakást és ellátást kapnának, igen szép mennyiségű valutát hagynának itt, költenének el ezen a területen. Nemcsak sporíhalász szempontból fontos ez, hanem az ipari halgazdálkodás szempontjából is, mert fel lehetne állítani egy pisztrángkonzervgyárat. A tengeri pisztráng húsa majdnem ehetetlen a kárpátaljai pisztráng azonban a legfinomabb csemege lenne, ami igen tekintélyes jövedelmet biztosítana ennek az országnak. Bátor vagyok ezzel kapcsolatban ugyancsak határozati javaslatot terjeszteni a t. Ház, elé. (Olvassa): »Utasítsa a Ház a földmívelésügyi miniszter urat, ihogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat szellemének megfelelően, Kárpátalja gazdasági fellendítése érdekében terjesszen javaslatot a Ház elé Kárpátalja folyóvizeinek s patakjainak államosításáról vagy tartományi tulajdonná való nyil. vánífásáról, hogy ezekben a vizekben megindulhasson az intenzív nemeshal- (pisztráng-) tenyésztés. Továbbá intézkedjék, hogy addig is Kárpátalján három pisztrángikra-keltetőtelep létesíttessék legalább egymillió ikranevelő kapacitással. Továbbá az invesztációs programul beruházásaival kapcsolatban egyidejűleg pisztrángkonzervgyár létesíttessék, mely Kárpát, alja ezen nagy kincsét feldolgozná.« A másik ehhez hasonló fontosságú kérdés a méhészet. Méltóztatnak tudni, hogy a legkiválóbb gyógyméz a havasi és erdős területen levő méhcsaládok gyűjteménye, amelyet úgy az élelmezés, mint élvezet, valamint a gyógyszer szempontjából használni lehet. Kárpátalján, véleményem szerint, azt a mennyiségű méhészetet lehet tenyészteni, amelyet a miniszter úr bevezetőül az egész országra vonatkozólag kifejtett, ha megfelelő kezekben, megfelelő szakvezetés mellett és megfelelő áldozattal