Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-277
Az országgyűlés képviselőházának 277. ülése 19U2 július 3-án, pénteken. 1343 inert ezek az ipari növények nagyobb tőkét igényeltek és termelési módjuk bizonyos tekintetben spekulativ volt. Most, bogy az új törvény alapján ezek a zsidóbirtokok faji szempontból más kézbe fognak átmenni, kétségtelen, hogy a későbbi jövőbon az ipari növények terén nagyobb kieséssel kell számolnunk. Ezt valahogyan meg kell előzni azért is, mert az ilyen zsidóbirtokok körül lévő községek hosszú éveken át^ nagy gyakorlatra tettek szert az ipari növények termelése terén. Nem szabad megengedni, hogy az a nagy munka, az a gyakorlat, amelyet az ipari növények termelése terén az ottani munkásság megszerzett, elkallódjék, elvesszen. Szükségesnek tartom tehát intézményesen biztosítani azt, hogy ezek a zsidóbirtokok, amelyek most átmennek keresztény kezekbe, pár évig mintegy szolgalmát viseljék az ipari növények termesztésének. (Maróthy Károly: Jog legyen ez vagv teher?) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy Andi ás foglalja ei.) Tehát ez ipari növények termelésének szolgalmat lapjait meg ezek a lakosok. Méltóztas»e]£ emuim, nagyon ion Los ez, nem mondom, nugy az egy-Ket noidas toideknel, üanem a kö^puiriouoimai es hasonló birtokoknál. .bátor vagy OK ramuiaim arra, n*gy a loiunuvelesugyi miniszter ur tegnapeioii- nagy beszédet tartott, amelyben ismertet Le a üovotendö eljárást e törvényjavaslat gyakorlati megoldása terén. Hangsúlyozom, hogy az a Programm, amelyet a miniszter úr adott, nagyo u uoics és nagyon Uelyes. lézert nem luüom megérteni azt az ellenzék részéről felmerült kifogást, amely különösen Németh Andor képviselőtársam felszólalásából ós vógkonkluziojából csendült ki, amikor megokolta, hogy miért nem fogadja el a javaslatot. Németh Andor t. képviselőtársam ugyanis azt mondotta, nem fogadja el a javaslatot, egyrészt mert nem látja biztosítva azokat a szerveket, akiknek kötelességük lesz végrehajtani ezt a javaslatot, másrészt mert a háborúra való tekintettel anyaghiánnyal kell számolni. Méltóztassanak megengedni annak megállapítását, hogy nincsen talán még egy törvényünk a magyar Törvénytárban, amely olyan nagyszerűen intézkednék, hogy nemcsak elgondolásai vannak, hanem — mint ez a törvényjavaslat teszi— mindjárt gondoskodik azokról a szervekről is, akiknek kötelességük lesz majd ennek a törvénynek megoldásában munkakört vállalni., Ugyancsak rámutatott — éppen Németh Andor képviselőtársam beszéde előtt — a miniszter úr a,rra is, hogy a közeljövőben be fogja nyújtani az érdekképviseleti reformról szóló törvényjavaslatot, (Éljenzés a középen.) amely reformtörvényjavaslat hivatva lesz a mezőgazdasági érdekképviseleti szerveket és a szabad társulás elvén alapuló gazdaszeryeket egy közös frontba hozni és úgy beállítani, hogy azok is segítsenek ezt a törvényjavaslatot törvényerőre emelkedése után a gyakorlati életbe áldásosán átültetni. (Meskó Zoltán: De ne a jegyzők nevezzék ki a tagokat, hanem szabad választás legyen!) Meg kell még azt is jegyeznem! hogy nagyon nagy bizalommal és örömmel hallgattam a iöldmívelésügyi miniszter úrnak ezt a beszédét azért is, mert rendkívül bölcsen kettéválasztotta azt a munkakört, amelyet^ a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után el kell végezni. A miniszter úr felállított egy »sof ort-programmot«, világosan megvonta a határvonalat, hogy melyek azok a teendők, amelyeket a többtermelés szempontjából most, hamar, háborús viszonyok között végre lehet és végre kell hajtani és nagyon helyesen megjelölte azokat a teendőket is, amelyek r egyrészt financiális nehézségek miatt, másrészt háborús anyaghiány miatt korlátozva, vannak, kijelentve, hogy ezek» csak későbbi időpontban kerülnek megvalósításra. A miniszter úr tehát gondoskodott arról, hogy ezek a fontos teendők és intézkedések nem parallel, hanem az életnek megfelelően fokozatosan kerülnek keresztülvitelre. Nagy bizalommal hallottam ezt és meg vagyok győződve róla, hogy a földmívelésügyi miniszter úr a gyakorlatban meg is fogja oldani ezeket a kérdéseket, mégpedig úgy, hogy a megoldás valóban a mezőgazdaság előnyére váljék. T. Ház! Nagy népek küzdenek a kontinens új rendjéért. Ezek a harcok főleg a tér, a javak és a hatalom új megosztásáért folynak. A politikai szerkezetek eme nagy átfordulásának világában hazánk se ragaszkodhat mereven az eddig nálunk kialakult gazdasági életformákhoz. Seminiesetrei se utasíthatja egyszerűen vissza az új eszméket a gazdasági téren sem csupán azért, mert ezek esetleg nem nálunk alakultak ki. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a törvényjavaslat, amely nem egy embernek, nem egyeseknek az érdekét, hanem az általános többtermelést szolgálja, be fogja váltani a hozzáfűzött reményeket, ezien keresztül tehát általános, nagy, magyar, nemzeti, egyetemes érdeket szolgál, s ezért én ezt a törvényjavaslatot általánosságban örömmel elfogadom. (Élénk éjenzés és taps jobbfelől és középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) 1 Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Haala Róbert jegyző: Szeder Ferenc. Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs itt, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik a vezérszónokok •közüií • ' n y ". • .. w Haala Róbert jegyző: Gesztel y í Nagy Lászlói _ , ,, . , . . „ Elnök: Gesztelyi Nagy Laszlo képviselő urat illeti a szó. Gesztelyi Nagy László: T. Haz! Minthogy ebben a kérdésben azonos nézetet vallok előttem szólott t. képviselőtársammal, leimentve érzem magamat az alól, hogy az ő beszédével foglalkozzam. Csak örömömnek adok knejezést, hogy egy olyan kiváló szakember, mint előttem szólott t. képviselőtársam ennyire részletesen foglakozott ezzel a nagyfontosságú kérdéssel. : T Ház' Meghatódottan állok itt a mezogazdáságfejlesztési törvényjavaslat tárgyalásakor, mert meggyőződésem, hogy az elmúlt ötven esztendő alatt a mezőgazdaságot eiinK alig egy-két olyan törvényt szavazott mes a törvényhozás, amely akkora tontos Sgú fett volna, mint ez a javaslat, (faj van!) Az 1894 :XIL te. a mezőgazdaságról, az 1920 -XVIII. te. a mezőgazdasági érdekképviseletekről és a földbirtokpolitikai javaslatok foghatók jelentőségben ehhez a aajaslatnoz Rám két szempontból van ez a törvény
