Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-277
342 Az országgyűlés képviselőházának tési szabályrendelettel máris mélyen belenyúlunk^ a magán állattenyésztésbe, — hogy a bugatás a közös legelőkre kihajtott sertéseknél csakis a január és június hónapok előtti negyedik hónapnak megfelelő időpontban történhetik. Ebben az esetben mindig egyszerre: minden januárban és júniusban lesz malac és a községi hatósági állatorvos a búgatást követő negyedik hónapban végigjárja a községeit és az összes malacokat beolt j!a; mindenütt egyformám négyhónapos malacokat olt be, ami a szérum szempontjából is optimális időpont. Azt hiszem, ez olyan javaslat, amely keresztülvihető lesz, ha a földmívelésügyi kormány elfogadja. (Úgy vnn! Úgy van! — Élénk helyeslés és taps.) Bátor vagyok rátéirni még a gépesítés problémájára is. Az előbb a nyolcosztályú elemi iskolával kapcsolatosan már foglalkoztam a gépesítéssel. Mély tisztelettel kérnék 25 perc meghoszszabbítást. Elnök: Mélóztatnak a kért meghosszabbítást megadni 1 ? (Igen!) A Ház megadja. Csorba Sándor: Meg kell értenünk, hogy a háború után valószínűleg egy gépesített Ukrajna lesz itt a szomszédságunkban, amely ugyanolyan export-rádiusszal fcrg dolgozni és ugyanolyan mezőgazdasági termenyekkel, mint mi. Nem képzelhető viszont el. hogy ezzel a gyorsabban, jobban és belterjesebben dolgozó gépesített mezőgazdasággal a mi kézierővel dolgozó mezőgazdaságunk fel tudja veinni a versenyt. Nekünk telhát minden r téren arra kell törekednünk, hogy a gépesítést előmozdítsuk. Elismerem» ez a javaslat megérezte ezt és nagyon ibödcsen 35 milliót irányoz elő — úgy emlékszem — szántógép-szövetkezetek támogatására és kisebb mezőgazdasági gépek beszerzésére. Ká kell mutatnom azonban . arra is. hogy szükségesnék tairtanám a gépesítésre szánt Összegeket i— ha másként nem lehet — egyéb fejezetek rovására is növelni. Méltóztassanak elhinni, íhogy Magyarország agrárélete az elkövetkező évtizedekben a gépesítéssel áll vagy brulkik. Nem marad mezőgazdasági lakosságunk a falun., ha nem tud magasabb életszintet elérni. Ennek az alapja pedig a gépesítés. Csak ott lehet jobb mód, ott lehet olcsóbb a művelés, ott lehet többtermelés és rövidebb a munkaidő, — mert az embernél ez is fontos — ahol gépesítés van. Ne méltóztassanak ugyanis azt hinni, íhogy az embereket a munkára a nemes elhatározás viszi. Nem. Az embereket az élet és a kényszer viszi a munkára. Ha báhát megélhetésüknek másutt tudjlák megtalálni az olcsóbb, egyszerűbb és kényelmesebb módját, akkor el fognak vándorolni a faluról. A törvényjavaslatban szereplő szán tógép szövetkezet kifejezés azonban azt juttatja eszembe és ennek alapján, azt feltételezem, hogy a szántógépek kezelését, átvételét, üzembemtartását tulaj dómképpen szántógép-szövetkezetek útján akarja a törvényjavaslat megoldani. Ebihez nincs sok bizalmam. Egy (szövetkezet működése mean. alkalmas arra a falun, hogy ilyen dtraga gépeket üzeinben tartson. Egészen biztos, hogy hamar tönkremennének ; a gépek. Tapasztalatból tudjuk ezt az orosz példákból is, ahol a traktorok tízezrei mentek tönkre negyedéves használat után. Szerintem valószínűleg iúgy kell helyesen megoldani ezt a kérdést, hogy szerződéses viszonyba kell lépni 177. ülése 19 U2 július 8-án, pénteken, bizonyos gépészekkel és ezeknek olcsóbban kell juttatni a traktorokat. (Gr. Apponyi György: Az önállósítási alap révén!) A szántógép-szövetkezetek hivatása pedig inkább a munka beosztása legyen, hogy t. i. mikor melyik gazdához menjen a gép, ;szóval ez a szövetkezet adminisztratív teendőket végezzen. Ha ugyanis nem így történik, akkor ennek a 35 millió pengőnek az ellenértéke: a traktorok, a gépek, rendkívül hamar romlásnak fognak indulni. Bátor vagyok itt rámutatni arra is, hogy bármi áron nagyarányú kiképzést kell megindítani a géppel való bánás terén, mert tagadhatatlan, hogy népünk egyrészt azért viseltetik averzióval a mezőgazdasági gépek iránt, mert nem ért, hozzá, de viszont rá kell mutatnom arra is, — lojalitásból a honvédelmi tárca iránt — hogy újabban a honvédelmi szolgálatban a magyar falusi fiatalság ezrei és ezrei nagyon helyes és natron jó ki képzést kapnak, különösen a motor terén. [Ügy van!) Méltóztassanak megengedni, hogy mint a mezőgazdaság fejlesztésének egyik fontos eszközével, az ipari növények termesztésével is foglalkozzam egészen röviden. (Halljuk! Halljuk! jobbf elől.) Ezt azért sorozom ide, mert a mezőgazdaság fejlesztéséhez tartozik a mezőgazdaságnak sokoldalúvá tétele, már pedig nyilvánvaló, hogy az egyik ágon az ipari növény teszi a mezőgazdaságot sokoldalúvá. Ha az ipari jaövények termesztését nézzük, azt látjuk, hogy a mai időkben, amikor kényszergazdálkodás van, a mezőgazdák ezt tulajdonképpen burkolt adónemnek tekintik. Abban a pillanatban fel fognak vele hagyni, amikor a kényszer meg fog szűnni. Olyan mezőgazdasági árpolitikát kell tehát folytatnunk, hogy ez be ne következzék, mert nagyon fontos az, hogy végre is az ipari növények termelését megszokja a mezőgazdasági lakosság. Melyek az ármeghatározó problémák, elté7'őleg más növényektől, az ipari növényeknél 1 ? Mint ahogy a gazdasági élet más ágaiban vannak veszélyes üzemek, ahol a termelés kockázata nagyobb, s ez a körülmény az ár és a biztosítási díj tekintetében is befolyással van, vagyis a biztosítási díj is nagyobb, ahol benneíoglaltatik a veszélyes üzem kockázata, úgy kell tekinteni a dolgot a mezőgazdaságnál is. lía azt nézzük, hogy mezőgazdasági átlaguövényeink 8—9—10 évben egyszer szoktak az átlagnál jóval alacsonyabb termést hozni, ezzel szemben ipari növényeink rendszeresen visszatérőleg 3—4 évenként hoznak olyan alacsony termést, amelyből még a befektetett tőkének a töredéke sem térül vissza,' akkor feltétlenül szükséges a mezőgazdasági ipari növények árának meghatározásánál a rizikót, ezt a kockázatot "belekalkulálni. (Ügy van! jobbf elől.) Ha ez meglesz, mindenesetre kedvet fog adni a gazdának arra, hogy a kényszertermelés elmultával is foglalkozzék e növények termesztőivel. A másik fontos tényező szerintem, hogy különösen háborús időkben az úgynevezett végterményeknek a termelők részére való juttatását minél nagyobb mértékben kifejlesszük. A harmadik körülmény, amelyre az ipari növények termesztésével kapcsolatban bátor vagyok az államtitkár úr figyelmét felhívni az, hogy az ipari növényeket Magyarországon főképpen a zsidóbirtokokon termelték, azért,