Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-277
o32 Az országgyűlés képviselőházának 277. ülése 1942 július 3-án, pénteken. pában a magyar mezőgazdasági termelés részére (Ügy van! a szélsőbaloldalon.), ha állatállományát meg tudná tartani és minőségileg és mennyiségileg ki tudná fejleszteni? Európa rezervoárja lehetnénk ebbera a tekintetben és a magyar gazdatársadalom végre anyagilag i s lábra állhatna (Egy hang a szélsőbalol dalom: Ez igaz!), ha nem mennének tönkre ezek az értékeink. Én most, amikor egyes képviselőtársaim interpellációkat jegyeztek be és mondottak el ebben a kérdésben és felelet nincs, őszintén megmondom, meg sem tudom állapítani, hogy lényegében ki hát a felelős ezért az árrendszerért, (Ügy v&n! a baloldalon.) a gazdasági csúcsminiszter úr egyedül-e, vagy más tényezők is? Éppen azért ebben a kérdésben egy határozati javaslatot leszek bátor a Háznak benyújtani. T. Ház! Mit akar a magyar mezőgazdaság? Nem akar konjunkturális hasznot, (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) nem akar ezekben a nehéz időkben jogtalanul meggazdagodni, (Ifj. Zimmer Ferenc: Élni akar!) nem akarja, hogy a mezőgazdasági árak kiugorjanak más árak felett és lehetetlenné tegyék a közellátást, megnehezítsék az ország népességének ellátását. Nem akarja azt, hogy a mezőgazdasági árak kiugrása felborítsa belső pénzügyi egyensúlyunkat és inflációt idézzen elő. Mindezeket a mezőgazdaság nem akarja. Nem haszonszerzési vágy az, amely velünk ezeket a mondatokat itt a Ház előtt is elmondatja. De egyenlőséget akarunk (Ügy van! Ügy van! a jobb-, a bal- és a szélsőbaloldalon. — Börcs János: Ez hiányzik!) és a mezőgazdaság életfeltételeinek biztosítását kívánjuk. Ha ma a mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslatot tárgyaljuk, akkor a magyar gazdatársadalom szerényen legalább a ma meglévő értékeinek megmentését kívánja. Ha az árak és a termelési költségek, a mezőgazdasági árak és az iparj árszínvonal, a mezőgazdasági árak és a közterhek között megvolna >a kellő arány, akkor egyetlen szavunk nem lenne ebben a kérdésben, még akkor sem, ha a búza ára nem 30, hanem 20 pengő volna. (Börcs János: Nem a számok fontosak!) Ha ezt az arányosságot és ezt az egyenlőséget biztosítanák ebben az egységes árrendszerben, akkor egyetlen szavunk nem volna. Ne értse tehát félre senki az én szavaimat, amikor komoly felelősséget állapítok meg ebben a kérdésben. Ezért az árpolitikáért felelni kell és szeretném látni az érte felelős tényezőket. (Füssy Kálmán: Egymásra' hárítják!) T. Képviselőház! Sok hivatkozás történik ebben az időben és egészen jogosan, a nemzet áldozatkészségére. Nagyon hitvány ember az, aki ezekben a mérhetetlenül nehéz, valóban történelmi időkben nem hajlandó áldozatot hozni De t. Ház, a magyar gazdatársadalomra ezt soha nem is lehetett állítani. Vér- és ai yagi áldozatban ez a réteg megtette a maga kötelességét a nemzeti történelem minden idejében. Nem is arról van szó, mintha a magyar gazdatársadalom, mondjuk, azért hagyna ott bizonyos termelési szektorokat, mert azok nem hoznak túlságos hasznot, tessék azonban tudomásul venni elsősorban a földmívelésügyi kormányzatnak, de az egész kormányzatnak is, hogy az árpolitikának vannak olyan súlyos kihatású részei, amelyek egyszerűen lehetetlenné teszik bizonyos termelési ágak fenntartását és fejlesztését, (Ügy van! a baloldalon.) mert különösen a kisgazdának, de a nagyobb gazdának is egyszerűen nincs miből elvenni azt a ráfizetést, amellyel bizonyos termelési ágak fenntartására rá kell fizetnie. (Ügy van! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Éppen ezért ebben a kérdésben egy határozati javaslatot^ terjesztek a Ház elé és nagyon kérném képviselőtársaimat, hogy ezt a határozati javaslatot annakidején méltóztassanak megszavazni (Börcs János: Szó sincs róla! — Füssy Kálmán: Kétséges!), különösen azok, akik ebben a kérdésben velem egyetértenek. Ne nézzünk ebben pártpolitikát, mint ahogyan én sem nézek benne, hanem nemzeti kérdést, amelynek síilyos kihatásai lesznek a jövendőben. Tisztelettel javaslom (Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Olvassa); »Küldjön ki a képviselőház egy vegyes bizottságot az árpolitika megvizsgálására. Ez a bizottság az árpolitikát intéző valamennyi felelős tényező meghallgatása után tegyen részletes jelentést e kérdésben a képviselőháznak«. (Ifj. Zimmer Ferenc: Ez nagyon helyes! — Börcs János: Ebben csak nincs politika?) T. Ház! Rátérek magára a törvényjavaslatra. (Füssy Kálmán: Aki a tojást két fillérrel drágábban adja, azt becsukják, de azt nem, aki a cipőt száz százalékkal drágábban adja! — Az elnök csenget.) A javaslat általános célkitűzéseit mindenkinek helyeselnie kell. Az 1. § azt a célt tűzi ki, hogy a magyar föld termőerejének növelését, a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi emelését és ezzel a nemzeti jövedelem gyarapítását elő kell mozdítani. Lehetetlen, hogy bárki is akadjon, aki ezzel a célkitűzéssel ne értene egyet. (Füssy Kálmán: Nem is magyar ember!) Felmerült itt a pénzügyi fedezet kérdése. Képviselőtársaim közül többen, különösen Németh Andor képviselőtársam, de tegnap Braunecker képviselőtársam is, szóvá tették, hogy legfőbb aggodalmuk ezt a javaslatot illetően az, hogy nem látják a pénzügyi fedezet kellő biztosítását. Sőt Németh Andor odáig ment e megállapítás konklúziójának levonásában, hogy azt mondotta, hogy enélkül az egész törvényjavaslatnak semmi értelme nincs. Utaltak arra, hogy a miniszter úr bejelentette egy mezőgazdaságfejlesztő alap létesítését. En megmondom őszintén, hogy nem osztozom ebben a túlzott aggodalomban. Költségvetési fedezet biztosítását írja elő ez a törvényjavaslat a mindenkori kormányok részére Nem tudom elképzelni, hogy akadjon olyan magyar kormány, amely ha ez a törvény a magyar törvénytárba belekerül, meg merje tagadni a kellő fedezet előteremtését itt a parlament előtt. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Börcs János: No erre már volt példa!) De a mezőgazdaságfejlesztő alapot is kell valamiből dotálni és ha akad olyan kormány, amely megtagadja a költségvetési fedezetet ettől a tevékenységtől, ugyanolyan módon el tudja sorvasztani a mezőgazdaságfejlesztő alap dotációját. Két elnevezésről van itt lényegében szó: költségvetési fedezetről és — mezőgazdasági alapról. Az előterjesztés joga mind a kettőben a kormányt illeti. A parlament ellenőrzési, joga megmarad, akár egyik néven, akár másik néven maradt el a megfelelő dotáció, úgyhogy én ebben a tekintetben túlzott aggodalmakat a jövő szempontjából nem táplálok. Ami pedig azt illeti, hogy kell-e ez a törvény, én aki nem szavazom meg a javaslatol magam azt mondom, hogy kell ez a törvény. (Hokky Károly: Miért nem szavazza
