Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-276

314 Áz országgyűlés képviselőházának 276. ülése 19U2 július 2-án, csütörtökön. felől a pillangós magvakban nagy vetőmagkereslet fog velünk szemben megnyilvánulni és ennek csak akkor tudunk eleget tenni, ha erre már előre berendezkedünk. _ Ez az indokom azt is bizonyítja, hogy igenis gondoskodnunk kell^ ennek a törvényjavaslatnak kereteben a futóhomok megjavításáról is. T. Képviselőház! Igaz, hogy most háborúban élünk és most fokozott búzatermelést kell folytatnunk, de úgy gondoljuk, hogy ez a háború rövidesen véget fog érni és bekövetkezik Európa gazdasági újjárendezése. Akkor pedíig a mi forszírozott búzatermelésünkben veszélyt látok a magyar gazdatársadalomra nézve, mert a német alaposságot és szervezési képességet ismerve, bizonyosra vehető, hogy a meghódított ukrán területeken olyan mennyiségben fognak búzát termelni, amely mennyiség határozottan fullasztó hatással lesz a magyar gazdatársadalomra. Nekünk tehát már előre gondoskodnunk kell arról, hogy azoknak a növényeiknek vetőmagvait termeljük kellő mennyiségben és minőségben, amelyeket a nyugati államok minden mennyiségben hajlandók átvenni tőlünk, ama egyszerű oknál fogva, mert az ő klimatikus viszonyaik, fekvésük és helyzetük nem alkalmas vetőmagvak termelésére. T. Képviselőház! Meg kell emlékeznem arról a hitelpolitikáról is, amely szerencsés felépítése mellett — állítom — építő tényezője lehet a magyar mezőgazdaságnak, elhanyagolása azonban elsorvaszthatja a magyar mezőgazdaságot. A mai háborús helyzetben szerencsétlen tünetet tapasztalunk a bankok részéről. A bankok ugyanis nem hajlandók mezőgazdasági célokra kölesönt folyósítani. Beszédem elején már említettem, hogy a magyar mezőgazdaság lerongyolódottsága miatt igenis, rá van utalva kölcsön felvételére, (Gosztonyi Sándor: Minden kereskedőnek van személyi hitele!) azonban milyen módon tudjuk teljesíteni a közérdeknek a magyar mezőgazdasággal szemben támasztott követelését, ha nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű és alacsony kamatozású hiteH (Maróthy Károly: A zsidóföldek megvételére kell a kölcsön! — Gosztonyi Sándor: A kereskedő annyi személyi hitelt kap. amennyit akár!) (Az elnöki széket vitéz TÖrs Tibor foglalja el.) T. Képviselőház! Ha tehát a magyar hitelpolitika nem teremt a magyar gazdatársadalom részére olyan helyzetet, hogy minden gazda eleget tehessen azoknak a kultúrkövetelményeknek és gazdasági követelményeknek, amelyeknek meg akar felelni és nem kaphatja meg ehhez a tőkét, akkor hiába hajtják végre bármilyen jól ezt a javaslatot, állítom, nem lesz eredménye, mert megakadályozza a gazdaságfelépítésének egyik alaptényezője, a hitelpolitika. T. Képviselőház! Amilyen romboló; az emberi lelkiségre az a kultúra, amely nem a faj adottsága által helyesnek vélt úton halad, ugyanolyan hasznos az a kultúra, amely megadja a magyar falunak, a népnek a szükséges útmutatást és tanítást. Véleményem szerint tulajdonképpen az oktatás segíti bele az embert a természet által alkotott nagy mindenségbe, hogy annak különféle részeit alkalmazni tudja az életének fenntartásához szükséges cikkek előállításánál. A mezőgazdasági tudománynak azért kellett fokról-fokra továbbfejlődnie, mert egyrészről az emberiség igényesebb lett a kultúra, az oktatás következtében, tehát mást és többet kívánt, mint amit a talaj- és más gazdasági tényezők nyújtani tudtak, másrészről meg kellett keresni és találni azokat a módokat és tényezőket, amelyek hozzásegítik az embert a felfokozott igények kielégítéséhez. Magyarországon a lakosságnak r majdnem kétharmad része falusi paraszt, tehát ebből a szemszögből és különösen mezőgazdasági vonatkozásban kell bírálni ezt a törvényjavaslatot és a vele tervezett oktatást. Meg kell említenem, szerencsétlenségnek tartom, hogy a mezőgazdiaságban nem a földmívelésügyi miniszter úr tartja kezében minden téren éa minden összefüggő vonatkozásban a szakoktatást és a tanítást. Nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és a földmívelésügyi minisztérium között összeütközések történnek s ezeknek mindig a magyar mezőgazdaság Vallja kárát. Bizonyíték erre — mint beszédem eleién felhoztam — az állatorvostanhallgatók létszámának felemelése, illetőleg fel nem emelése. T. Képviselőház! A legalsó fokon, az elemi iskolában már úgy kell beállítani a tananyagot, hogy az a falusi gyerek, akire a földmívelés vár, már ott megtanulja a földdJel való gazdálkodásnak az alapját. Ugyanígy ' szükségesnek tartom a szakiskolákban a legalacsonyabb nívójú iskolától a legmagasabbig, hogy az eddiginél több gyakorlati értelmű tananyag szerepeljen a tanrenden. Különösen fontos a falusi ismétlő iskolákban majdnem kizárólag a gazdiasági irányú szakoktatás végrehajtása. Az a falusi gyerek, aki nem tud valamilyen gazdasági szakiskolát végezni, kötelezve legyen a téli gazdasági tanfolyam látogatására, hogy az ott tanultakat felhasználhassa nyáron gazdaságának kimunkálásában. Nagy szükség van a különféle iskolatípusok szaporítására és a meglévők kibővítésére. Így szaporítani kell a téli vándoriskolákat, de mindenhol^ a járás népességét véve figyelembe, I sőt néhol járásonkint kettőt is fel kell állítani. Szaporítani kell a téli gazdiasági iskolákat és kötelezővé kell tenni a falusi parasztgyerekek részére azoknak látogatását. De szükséges a középfokú tanintézetek szaporítása is, mert szerintem ez a legalkalmasabb iskolatípus arra, hogy a középbirtokos fiát és a középbirtokon gazdálkodó gazdatisztaek készülő ifjút kiképezze. Ezt annál is inkább szükségesnek tartom, mert a szükséges birtokpolitikái eljárások lefolytatása a középbirtokokat szaporítani, a nagybirtokokat pedig csökkenteni fogja. Szükségesnek tartom különféle kertéözeti,^ szőlészeti, állattenyésztési, rét-, legelőgazdálkodásig valamint a különféle szikeshomokos talajok megjavítását oktató tanfolyamok felállítását és szaporítását. Szükségesnek tartom a gazdasági akadémiákon a jelenleginél gyakorlatibb oktatást, mert sokfelől azt a panaszt lehet hallani a földbirtokosok részéről, hogy az akadémiát végzett ifjak nincsenek a ^rideg gyakorlati gazdasági életre kellően előkészítve. Követelnem kell az állatorvosi főiskolának még az idei tanév elkezdésekor történő kibővítését, hogy a ma oly fontos állattenyésztés" fokozása érdekében a mainál sokkal nagyobb számú állatorvostanhallgató vétessék fel, hogy ezeknek kiképzése után sokkal nagyobb számú állatorvosi kar munkálkodV hassék az állategészségügy és az állattenyésztés kifejlesztésén.