Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-276

Az országgyűlés képviselőházának 276. ülése 19%2 július 2-án, csütörtökön. 315 T. Képviselőház! E javaslat egyik sarkalatos tételének és kiindulópontjának látom a talajvizsgálatot és a talajtérképezést. Ennek előfeltétele azonban az, hogy megfelélő vegyészmérnökökkel rendelkezzünk, ma pedig ez nincs meg. Éppen ezért még ráfizetéssel is, illetőleg bizonyos kedvezmények nyújtásával is rá kell bírni az, életbe kiinduló magyar ifjúságot arra, hogy nagyobb számban látogassa az illető fakultásokat, hogy minél több vegyészmérnök képeztessék ki a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása érdekében. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznem a kísérletek elmulasztliatatlan tökéletesítéséről és kiszélesítéséről. Baross László halhatatlan munkájának eredményeképpen keletkeztek a különböző sorszámmal megjegyzett bánkúti Mizák, amelyek — állítom — annakidején mindé a vonatkozásban felvették a versenyt a legjobb minőségű amerikai Manitoba-búzával. Ma azonban már azt tapasztaljuk, hogy ez a búzauem^sítés nem áll azon a nívón és nem halad azon az úton, amely úton és nívón megfelelhetne a mai európai világgazdasági követeimenyeknek. Vau egy rozsfajtánk, a Fleischmann nemesített rozs. Ezzel kapcsolatban én mar a gazdaságomon keresztül harmadik év °í,

a

„ folytatok szaporító eljárást a növény nemesítő hivatallal kapcsolatban és meg kell mondanom, hogy a Fleischmann-rozs nem felel meg az alföldi klimatikus követelményeknek. Háromévi szerencsétlen tapasztalataim alapján állíthatom, hogy sem a száraz hideg telet nem bírja, sem pedig a vastag hótakarót nem bírja, annál kevésbbé, mert széles levele van, sok oxigén', igényei és így befullad. Viszont széles levelénél és dús, sok! vizet tartalmazó szöveténél fogva nem bírja el a kemény, száraz hideg telet. (Csorba Sándor: Pácolni kell! — Maróthy Károly: Majd Madagaszkárban jc lesz!) Ha esetleg jó is ez a rozsfaj,ta a Dunántúl vagy a Félvidéken, de nekünk gondoskodnunk kell az alföldi klímának megfelelőleg is: vagy ezt a rozslfajtát továbbtenyészteni és alkalmassá tenni, vagy pedig egy másik új fajtát kitenyészteni és nemesíteni. A kísérletügy terén kísérleteket kell folytatni különféle növényekkel, különféle talajjal, különféle munkával, különféle műtrágyával cs trágyázással, de ugyancsak végezni kell állattenyésztési, takarmányozó, szőlészeti, kertészeti, gyümölcsészeti, tej-, dohány-, gabonastb. kísérleteket is. Ebből láthatjuk, hogy milyen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a kísérletügy kellő anyagi támogatással tudjon működni. Itt kapcsolódom bele a javaslat kitételeibe és azt is hibának kell felrónom, hogy ez a javaslat, amikor kimondja, hogy ha a szövetkezetbe és egyesületbe tömörült gazdaságok kísérleti munkára vállalkoznak, támogatandók, nem mondja ki ezzel parallel ridegen és világosan azt, hogy annak a gazdának is, aki önként vállalja ezt a fáradságos és áldozatos munkát, ugyanúgy meg kell adni ezt az állami támogatást, mint ezeknek a szövetkezeti és közcélú egyesületi gazdaságoknak. A kísérletezéssel kapcsolatban szükségesnek tartom minél nagyobb számban kisebb-nagyobb gazdaságok bekapcsolását, annál inkább, mert a mezőgazdasági tényezők és adottságok megkívánják, hogy ha nem is községenkint vagy járásonkint, de legalább is nagy tá,jegységenkint mindenhol legyenek kisérletező gazdaságok, ahol az illető táj adottságainak megfelelő növény- és állatfajtákat kikísérletezik, kitenyésztik, szaporítják olyanformán, hogy azokat a környéken lakó és működő gazdatársaink nyugodt lelkiismerettel használhassák. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Annál is inkább szükségesnek tartom állami támogatással a kísérletezésbe belefalyni a mezőgazdák részére is, hogy ez bizonyos csábítással járjon. Ennek folyományaképpen minél több gazda fog a magyar mezőgazdaság kiépítésében közreműködni és minél több gazda fog mint szakértő, kísérletező gazda a magyar mezőgazdaságnak, jobban mondva mezőgazdatársainak tanácsadással szolgálni. A kísérletezéssel elért eredmények azonban csak akkor lesznek hasznoth ajtók ós nyújtanak iskolapéldát, ha ezeket az eredményeket nem könyveken, nem elméleti előadásokon keresztül ismertetjük, hanem ott helyben módot adunk a falusi kisgazdatársadalomnak arra, hogy látogassa ezeket a kísérleti gazdasági telepeket. Szükségesnek tartpm tehát, hogy minél nagyobb számban módot adjanak ezeknek a tanulmányi utakon résztvevő falusi parasztgazdáknak, (hogy eljuthassanak oda, ahol ezek a kísérleti gazdaságok működnek. T. Képviselőház! Szó van ebben a javaslatban a termelési versenyről. A termelési verseny beállítását csak alkalmas termelési tényezők hozzáadásával tartom szerencsésnek, olyan okkal, amelyek általánosságban a gazdatársadalom gazdasági helyzetét biztosítani tudják, mert a termelési verseny tulajdonképpen arra szolgál, hogy az egymás mellett, egv községben vagy egy járásban gazdálkodó gazdák az általuk termelt termnyeket erre a versenyre felvigyék és ennek a versenynek keretében aszerint, ihogy jóminőiségű, továbbtermelésre alkalmas vagy alkalmatlan növényvagy állatfajtát termelnek-e, kapják meg az őket megillető jutalmat. Itt semmi összeget nem szabad sajnálni, mert ez nagyobb serkentés lesz és nagyobb eredménnyel fog járni a magyar mezőgazdatársaidalom részére, mintha bármilyen iskolába járatjuk őket. T. Képviselőház! A kiállításokkal kapcsolatban is legyen szabad egy pár megjegyzést tennem. Meg kell említenem, hogy az az állattenyésztési módszer, ahogy ma a legtöbb nagygazdaság neveli a tenyészállatnak szánt, a kiállításokon a köztenyésztés számára eladni szándékolt állatokat, nem megfelelő; legalább is ezt látjuk a gyakorlatban. A kállításra szánt tenyészállatok nagyrészét ugyanis olyan puhán nevelik, hogy ha a köztenyésztésbe kerülnek, rövid idő alatt tönkremennek. A köztenyésztésben ugyanis még nem lehet azt az eszményi állattartási mó'dot biztosítani, amelyet ezek az elpuhult állatok kívánnának. Nyilvánvaló tehát, hogy a tenyésztő gazdaságokban kell az állatnevelési módszert megváltoztatni olyanformán, hogy a nagy állattenyésztő gazdaságokból eladott tenyészállatok hosszú használat után is alkalmasak legyenek a köztenyésztésben való csere továbbhaszinálatra. T. Képviselőház! Nem lenne teljes tárgyalásunk anyaga, ha nem beszélnénk a mezőgazdaság legfontosabb tényezőjéről, a talajjavításról. Tudjuk nagyon jól, hogy eredményes mezőgazdasági termelést csak akkor tudunk folytatni, ha a gazda ismeri birtokának minden négyszögölét, tudja,, hogy; ebbe vagy abba a birtokrészbe mennyi és milyen minő-