Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-275
Az országgyűlés képviselőházának Ennek természetes folyománya volt az, hogy minden szlovákiai zsidó felkeresve budapesti és magyarországi rokonságát, megindított egy akciót, amely okirathamisításokban i2dte ki magát és végül egy sereg zsidónak Magyarorságra való betelepedését és beszivárgását tette lehetővé. Olyanok is, akik nem születtek Budapesten, vagy egyáltalában Magyarországon és itt nem jártak, természetesen okiratokat szereztek arról, hogy itt Budapesten vagy Budapest környékén keresztelték meg őket és így idevaló illetőségüket igyekeztek bizonyítani. T. Kßp viselőház! Ismeretes az újságokból, hogy -ennek a botránynak középpontjába valami Bogdán Gyula nevű wekerletelepi lelkész került. (Egy hang jobbfelől: Egy másik is '»ólt!) Rögtön jön a másik, igen t. képviselő úr, várja meg mondatom befejezését. (Mozgás. '— Elnök csenget.) Ez a lelkész akkor állította ki az első zsidónak a hamis okiratot, amikor itt a képviselőházban az I. zsidótörvényt tárgyaltuk, tehát amikor a zsidótörvények szelleme már Magyarországon is elkövetkezett. Egyegy ilyen okirat kiállításáért 500 pengőtől 800 pengőig terjedő összeget követelt és így* bizony többszázezer pengő folyt be ezekből a hamis okiratokból, és ez a Bogdán-féle hamisítógyár a rendőrségről kiszivárgó hírek szerint körülbelül 5000 ' hamis keresztlevelet állított ki. (Mozgás.) Természetes dolog, hogy a háttérben ott volt a zsidó főrabbi, az adta a gondolatot, az szuggerálta nemcsak magát az okirathamisítást, hanem akárhányszor ennek a szerencsétlen, megtévelyedett lelkésznek még a templomi prédikációit is a tengely ellen. T. Képviselőház! Ugyanakkor egy másik lelkésznek — most jön az, amit képviselőtársam úgy látszik hallani óhajt — egy piliscsabai, ezúttal katolikus lelkésznek megtéyelyedéséről is tudomást szerzett a rendőrség; ez a lelkész pedig a Pest és Magyarország című lapoknak nemrégen még igen nagyhatalmú kiadóhivatali vezetőjének zsidó titkárnőjével együtt követte el — ez volt a felhajtója — ezeket a bűncselekményeket. T. Képviselőház! Mindkét esettől függetlenül, de mégis ezekkel összefüggésben egy harmadik bűnszövetkezet pedig a dohányutcai és Kazinczy-uteai zsinagógában ütötte fel tanyáját és ez már nemcsak keresztleveleket hámi-, sított, hanem mindjárt arról is gondoskodott, hogy a bevándorolt zsidónak itt élelmiszerjegye legyen, gondoskodott arróL hogy vásárlási könyve legyen, gondoskodott hamis bejelentőlapokról, arcképes igazolványokról, (Mozgás a szélsőbailoldalon.) szóval teljes komfort, teljes kiszolgálás fogadta azt a zsidót, aki Pozsonyból elindult, hogy Magyarországon ve&se meg a lábát, T. iHáz! Még további esetek is vannak. Az előbbiektől függetlenül megállapították, hogy Pestkörnyéken egy-két vagy három lelkésznek — akik nem tudtak róla — pecsétjét felhasználták és az, ő pecsétjükkel állítottak ki ilyen hamis bizonyítványokat. Egy teljesen kiépített tökéletes szervezet működött itt, amely elindította és kézen fogta azt a szegény zsidót ott Pozsonyban és áthozta átvezette a határon. Ezek a jó zsidómentők ott álltak a magyar határon, elég volt annak a zsidónak bricsesznadrágban, turistanihában megtenni egy-két kilométert a határ táján, utána beültették, mondjuk, Kassán a gyorsvonatba és mire Budapestre érkezett, már bu275. ülése 19 U2 július 1-én, szerdán, 297 dapesti polgár lett, megszerezte az állampolgárságot és ugyanakkor őskeresztény, gyorsvonati őskeresztény lett belőle. T. Képviselőház! Olyan nagy volt a forgalom abban a két zsinagógában, a hamis okmányok börzéjén, hogy valósággal sorba álltak az okiratokért és megtörtént, hogy összeverekedtek a zsidók azért, hogy előbb jussanak hozzá egy-egy ilyen okirathoz. (Derültség a szélsőbaloldalon, — Papp József: Nem verték agyon egymást 1 ?) Megtörtént, hogy az ilyen keresztvíz nélkül keresztelt zsidók között egészen előkelő zsidók is voltak, például olyanok is, akikét a rendőrség hatszobás budai kastélyukból állított elő és amikor náluk házkutatást tartottak, akkor ott az öttagú család számára három évre elegendő élelmiszert találtak felhalmozva (Egy hang a szélsőbaloldalon: Előrelátok voltak!) konzervekben, lisztben és cukorban, tehát olyan mennyiséget amely ma egy egész sereg magyar család szükségletét fedezte volna. T. Képviselőház! Ez a zsidó mentőszolgálat, amint mondottam, olyan nagyarányú volt, hogy többszáz ember foglalkozott oklevelek hamisításával, úgyhogy ha egy ember elindult Pozsonyból és megérkezett Budapestre, minden okirattal el volt látva és ha rá nem jönnek a hamisításokra, akkor innen Budapestről el sem lehetett volna távolítani őket. A rendőrség az egyik verzió szerint körülbelül 5000 embert, a másik verzió szerint körülbelül 10.000 embert hallgatott ki, tény azonban az, hogy többszáz ember foglalkozott hamis okiratok közvetítésével, tény az, hogy a hamis blankettákat egy vidéki nyomdában állították elő ezerszámra és tény az, hogy 28 budapesti rendőrőrszoba bélyegzőjét, tehát 28 hatósági bélyegzőt találtak meg náluk, természetesen hamisítva. (Meskó Zoltán: Kicsire nem néznek!) T. Ház! A bűncselekmények nagy része még ma is felderítetlen. Éppen ezért nem érdekel bennünket az, hogy számszerűleg milyen adatok keringenek, hogy igaz-e az, hogy amint a becslések mondják, ezeknek az okirathamisításoknak következtéiben körülbelül 8000 zsidó, mások szerint 15.000 zsidó vándorólt be Magyarországra, az sem érdekel bennünket, hogy tulajdonképpen ennek folytán hány okiratot hamisítottak, mert amint értesülök, az egyéni okiratokon, keresztleveleken kívül, körülbelül 25.000-re tehető az eddig kibogozott okirathamisítások száma. Egy kétségtelen, hogy a rendőrség szorgalmasan nyomoz, az is kétségtelen, hogy ma az egész apparátust az egyéb bűntevők elől vonja el, s már elindítottak kifelé vonatokat és többszázat ki is vittek, de itt egy nagy hiba van. Odakint a határszélen megmutatják ezeknek a zsidóknak, hogy Szlovákia felé merre vezet az út, de nem adják őket át az ottani hatóságoknak. Erre a zsidó mit csinál? Elbújik az erdőben, megvárja az éjszakát és visszaszökik. Ezzel a módszerrel ne m tudjuk a kérdést megoldani. Most az egész főkapitányság ezzel a tízezerszálú rejtéllyel foglalkozik, ezt bogozgatja. Ezzel kapcsolatban elöljáróban csak két dolgot legyen szabad a t. Ház előtt leszögeznem. Az egyik egy kérésem a belügyminiszter úrhoz. Szabadítsa fel azonnal a rendőrséget az alól a kötelezettség és parancs alól, hogy a nemzetiszocialisták meddő ellenőrzésével foglalkozzék. Szabadítsa fel és adja meg a lehetőséget arra, hogy a politikai rendőrség e helyett nemzetpolitikailag, közgazdaságilag és az
