Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-275

284 Az országgyűlés képviselőházán (Nagy László: Na!) Én azonban elhalt férjeiknek a Malert.-nél kifejtett munkáságára való tekintettel, különös méltányosságból, gondoskodtam arról, hogy ezek az özvegyek is részesüljenek nyugellátásban a Malert, részéről, és addig js, amig nyugellátásuk végleges megoldást nem nyer, részükre havi 100—100 pengő állandó juttatást folyósíttattam a vállalattal. (Nagy László: Összesen 320 pengő!) Meg kell jegyeznem, hogy erre az intézkedésemre semmiféle jogszabály nem kötelez. Ezzel a kérdéssel van összefüggésben a vállalati alkalmazottak státusrendezése is. A státusrendezés még az 1940-ik évben megkezdődött. Köztudomású tény azonban az, hogy az ilyen nagyobb kiterjedésű és sok komplikált kérdéssel kapcsolatiban lévő ügy csak bizonyos hosszabb idő után juttatható tető alá. A magam részéről sajnálom, hogy ezt a kérdést még mindezideig nem sikerült véglegesen megoldani, (vitéz Imrédy Béla: Erről van szó!) de kijelentem, hogy a státüsrendezés a pénzügyminiszter úr errevonatkozó hozzájárulása alapján visszamenő hatályú, tehát sem az előlépés, sem pedig az illetmény tekintetében az alkalmazottak hátrányt nem fognak szenvedni. (Helyeslés a jobboldalon.) Rá kell még mutatnom arra, hogy a Malert, volt elnökigazgatójának havi fizetése 2544 pengő, a volt ügyvezető igazgató havi javadalmazása 1597 pengő, a forgalmi főosztály volt vezetőjének jövedelme átlagban „1400 pengő. (Nagy László: A nemzetközi repülőszövetség elnöke!) A forgalmi repülőszolgálatot ellátó repülőgépvezetők havi átlagos jövedelme 1138 pengőre emelkedett, de előfordult az az eset is, hogy egy repülőgépvezető havi teljes járandósága 1300 pengőnél is valamivel több volt. (Nagy László: Nem az íróasztal mellett ülnek!) Ezzel szemben alig volt eset arra, hogy egy repülőgépvezető összjövedelme 1000 pengőn alul maradjon. Ezt azér't mondom, mert kifogásolták azt is, hogy itt kicsinyek a fizetések. Minden fizetés csekély. (Incze Antal: Vegye elő az egész memorandumot, miniszter úr, miért csak ezt a kis részletet ismerteti ? — Zaj. <— Elnök csenget.) Annak a kérdésnek eldöntése, hogy milyen indítóokból vette igénybe a honvédelmi miniszter úr a Malert, repülőgépeit és a hajózó személyzetének nagyrészét, teljesen a honvédelmi miniszter úr hatáskörébe^ tartozik. (Nagy László: Helyeseljük, csak tessék fizetni.) Elnök: Kérem a képviselő urat, tessék abbahagyni közbeszólásait, mert rendreutasítom! Nincs joga állandóan közbeszólni! Varga József a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: Téves az interpellációban Nagy László képviselő úrnak az a beállítása, hogy a Malert új vezetősége a honvédelmi érdekeket keresztezte r s mintha jogtalanul vagy a törvényes szabályok megsértésével járt volna el. Ezt a beállítást a leghatározottabban vissza kell utasítanom. (Ügy van! a baloldalon.) A Malert jelenlegi vezetősége a honvédelmi érdekeket mindig a legmesszebbmenő odaadással szolgálja, kötelességét törvényszerűen teljesíti és az alkalmazottakkal szemben a legmesszebbmenő megértéssel, jóindulattal és szociális érzékkel járt és jár el. A már eddig általam elmondottak teljes mértékben vonatkoznak az Incze Antal képviselő úr által elmondott interpellációra is. Ezzel kapcsolatban a továbbiakban meg kell e 275. ülése 1942 július 1-én, szerdán, említenem, hogy teljes meglepetéssel értesülök arról, hogy a katonai repülés és a polgári légi közlekedés közt lévő viszony nincs rendezve. Azt is meglepetéssel észlelem, hogy ezt a kérdést összefüggésbe hozta a képviselő úr a Malertnél lefolyt eseményekkel. Megállapítom, hogy a Malertnél lefolyt események semmiféle befolyással sem voltak a katonai repülés és a polgári Légi közlekedés viszonyára. A katonai repülés hivatott vezetői és a polgári légi közlekedés közt a lehető legjobb viszony van és ennek a további megőrzésére a magam részéről is úgy, mint eddigelé a jövőben is a legnagyobb súlyt vetem. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem helytálló az az állítás sem, hogy súlyos gyanúokok merültek fel a tekintetben, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium légiforgalmi szakközegei mulasztásokat, mégpedig honvédelmi érdekekbe ütköző mulasztásokat követtek el. Sem én, sem a honvédelmi miniszter úr ilyet meg nem állapítottunk és ilyesmiről szó sem lehet. (Incze Antal; És a bíróság?) Ehhez képest az interpelláló képviselő urakat kérem, hogy áz ország honvédelmének a közlekedéssel kapcsolatos rendezését bízzák a honvédelmi miniszterre (Incze Antal; örömmel, nyugodtan rábízzuk.) és reám. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Mindkettőre! — Zaj. — Elnök csenget.) Mint ahogy ugyancsak azt kell kérnem, bízzák reám annak eldöntését, hogy az úgynevezett Malert-ügyben szükséges-e a már megtartott vizsgálaton felül újabb vizsgálat elrendelése. (Zaj a szélsőbaloldalion.) Felvetődött az a kérdés is, hajlandó vagyok-e a Malert vád alá helyezett alkalmazottainak elégtételt nyújtani? Erre a kérdésre most csak azt felelhetem, amit már az előbb is mondtam, hogy a vádemelés a m. kir. honvédvezérkar főnökének bírósága részéről történt és így a bűnvádi eljárással kapcsolatos összes következmények hatáskörömön kívül esnek. (Incze Antal: De a feljelentés, miniszter úr! — Nagy László: Hiszen a miniszter úr jelentette fel.) Ettől, eltekintve sem vagyok hajlandó erről a kérdésről ilyen formában tárgyalni, (Helyeslés a jobboldalon.) mert mind a magyar királyi honvédvezérkar főnökének bírósága, mind pedig a budapesti királyi ügyészség, de azonkívül én magam is, mint a Malert legfőbb fegyelmi hatósága» súlyos fegyelmi vétségek sorozatos elkövetését állapítottam meg a Malert szóbanlévő alkalmazottai részéről. Az interpelláló képviselő urak a közforgalmi' repülés ügyét kívánták szolgálni interpellációikkal. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az igen sok tévedésen alapuló interpellációk (Nagy László: És a miniszteri válasz!) egyáltalán nem voltak alkalmasak ennek a célnak elérésére. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Sőt esetleg azt a kérdést is fel lehet tenni, nem ártottak-e ezzel a polgári repülés ügyének? (Ügy van! Ügy van! á jobboldalon és a közéven. — Nagy zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Incze Antal: Mit kifogásolnak? — Felkiáltások a jobboldalon: Ne izgulj! — Folytonos zaj. — Az eh nök csenget.) Fel kell hívnom az interpelláló képviselő urak figyelmét arra, (Incze Antal: Padányi képviselő úr, kikérem magamnak ezt a bölcsességet! — Nagy zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon. — Nagy László: Nyolc úr becsülete