Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-275
Az országgyűlés képviselőházának i nem Csáky szalmája! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget.), hogy nem szolgálja a magyar közforgalmi repülés ügyét, ha néhány érzékenységébein megbántott és a vezetéstől... (Nagy László: Nyolc napot ültek katonai börtönben! — Incze Antal: Nem érzékenység ez!) Elnök: Kérem Incze Antal képviselő urat, szíveskedjék nyugodtan és csendben maradni. Varga József a kereskedelem- és közieke désügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: ...felmentett Malertalkalmazottal elválaszthatatlanul hozzák kapcsolatba a közforgalmi légi közlekedést, melynek fejlődését nem fogja megakasztani ez a féléve tartó sajnálatos és most a t. Ház elé került és indokolatlanul felfokozott és kiszínezett támadás sem. (Incze Antal: Micsoda beszéd ez? Kikérem magamnak... — Nagy zaj a jobboldalon. — Nagy László: Jogállamban egy tábornok nem védheti, hogy nyolc tiszttársa ül nyolc napot katonai börtönben! — Folytonos z^-j a jobb- és a szélsőbaloldalon. — Nagy László: A miniszter ú% nem bíró, hanem vádlott ebben az ügyben! (A jobboldal felé): Katonatiszt nem védheti ezt az eljárást. — Hosszantartó folytonos zaj a Ház minden ol dalán. — A viharcsengő megszólal.) Elnök: Nagy László képviselő urat rendreutasítom, sőt a mentelmi bizottság elé utasítom (Helyeslés.) ismételt figyelmeztetésem után is a Ház méltóságát és^ rendjét mélyen sértő magatartása miatt. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Nagy László: Szívesen veszem!) Varga József, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Ház! Bármikor hajlandó voltam és hajlandó vagyok most is a gondozásomra bízott tárcák bármelyik ágazatánál, így a közforgalmi repülés szervezetének és fejlesztésének kérdéséről is tanácskozni, illetőleg tárgyalni, de csak megfelelő légkörben és megfelelő módon. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Ugyanakkor felelősségem tudatában teljes határozottsággal kijelentem, hogy mindenkor, de különösképpen a mai időben az ország tervszerű és fegyelmezett munkáját megzavaró bármilyen, a gondozásomra bízott érdeket veszélyeztető magatartást vagy cselekményt nem vagyok hajlandó eltűrni, (Nagy taps a jobboldalon és a középen) hanem .azt az összes rendelkezésemre álló eszközzel meg fogom akadályozni. Kérem a t. Házat, szíveskedjék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a Uözépen. — Maróthy Károly: írásbeli válasz 1 ?!) Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Akik a r miniszter úr válaszát tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Nagy László: Nem politika ez, hanem becsület kérdése! — Meskó Zoltán (a szélsőbaloldal felé): Ez nem vád kérdése, hanem az igazság kérdése! r— Ügy van! Ügy van! — Élénk helyeslés és tans a szélsőbaloldalon.) Többség. A Ház a miniszter jár válaszát tudomásul veszi. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. (Csoór Lajos közbeszól.) Csoór képviselő urat^ kérem, hogy az elnöki bejelentések alatt tessék csendben maradni! Következnék Incze Antal képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. '5. ülése 19U2 július 1-én, szerdán, 285 A képviselő úr ezt az interpellációját azonban felcserélte a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz intézett interpellációjával. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az utóbbi interpelláció szövegét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (oVvassa): »Interpelláció a m- kir. közlekedési és kereskedelemügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Malert, alkalmazottai ellen tett feljelentését úgy a katonai, mint a polgári bíróság alaptalannak találta 1 ? 2. Hajlandó-e a miniszter úr az alaptalanul megvádolt Jvaiért, alkalmazottaknak teljes elégtételt szolgáltatni 1! 3. Amennyiben erre a miniszter úr nem hajlandó, hajlandó-e az ügy minden tárgyi és személyi konzekvenciáját levonni?« (Az elnöki széket vitéz Törs Tibor foglalja el.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Incze Antal: T. Ház! Múltkori interpellációmban félreérthetetlenül (hangsúlyóztam és magyarul leszögeztem, hogy az érintett urak egyike sem tagja a mi pártunknak. Félreérthetetlenül leszögeztem azt is, hogy semmiféle néven nevezendő pártérdek nem vezet bennünket ennek az ügynek az idehozásában. A miniszter úr tanú lehet arra, hogy kapcsolatot kerestünk vele, informáltuk őt. Legyen szabad megemlítenem, hogy a miniszter úr az őt informáló pártombeli képviselő előtt köszönetét fejezte ki azért, hogy informáltuk. Ennek alapján méltóztassék nekem megengedni, hogy a leghatározottabban visszautasítsam a miniszter úrnak azokat az inszinuációit, amelyeket az előbb adott válaszában felém intézett, amikor azt mondotta, hogy hangulatkeltésből hoztuk ide az ügyet és célzott bizonyos tények elferdítésére. T. Ház! Bátor vagyok a továbbiakban leszögezni: méltóztassanak tudomásul venni, hogy tökéletesen ismerjük ennek a kérdésnek minden részletét. Tökéletesen ismerjük^ azokat a panaszokat is, amelyeket ezek az érdemes repülőtisztek felhoztak és amelyekért a Contiuteába zárták be őket. Ezeket a panaszokat nem hoztuk ide. Tessék tudomásul venni, hogy mi nem vagyunk hajlandók az ország színe előtt kiteregetni a magyar katonai és polgári repülés belső ügyeit, zavarait vagy (hibáitMéltóztassanak tehát megbocsátani nekem, ha egy kicsit felemelem a hangomat, azonban nekünk, akik itt ülünk, talán megvan az erkölcsi jogunk ahhoz, hogy ezeket az inszinuáeiókat, az ilyen formájú kioktatásokat visszautasítsuk. T. Képviselőház! Ez a negyedik interpelláció, amelyet mi e tárgyban mondunk. Méltóztassanak azt is elhinni, nem szorulunk rá arra, hogy ilyen interpellációk elmondásával népszerűséget keressünk, vagy hangulatot keltsünk, nem tudom, hol. Hiszen a sajtóban egy szó sem jön ki belőlük. Méltóztassanak annyi jóindulatot feltételezni rólam, amennyit mi hajlandók vagyunk feltételezni Varga miniszter úrról. Ugyanezzel a nyíltsággal megmondom azt is, hogy a miniszter úr személyével nekünk soha az égvilágon semmi bajunk sem volt, tessék elhinni ennek alapján, ^miniszter úr, hogy a kereskedelemügyi tárcával szemben tanúsított kritikánk mindig elvi kritika volt. Ha már erről van szó, sohasem volt 41*
