Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

240 Az országgyűlés képviselőházának 27U. ülése 19Jf2 június 30-án, kedden. gyakorlati megoldásra. Igyekeznünk kell őket szakemberek tanácsadása révén rávezetni a műtrágyának helyes használatára. Itt tehát a törvényjavaslat előirányoztaSOOO vágón műtrágyának évente való kiosztását a kisgazdatársadalom között olyképpen, hogy egyrészt a mintabirtokokon, .amelyeket majd később tárgyalóik, bemutatják, hogy melyik növény alá hogyan kell trágyázni és szakemberek utasításai révén ingyen, vagy kedvezményes műtrágya nyújtásával kedvezményt is nyújtanak az olyan gazdának, aki az ő tanácsaik révén akarják a műtrágyázást bevezetni. Példaképpen állnak majd ezek a többi gazda előtt, hogy ime, így kell a műtrágyát használni, ilyen és ilyen növény alá és látni fogják, hogy az hasznos és a termelést fokozó hatású. Egy másik módszer volna a trágyatelepek kérdésének megoldása. Szinte megborzad az ember, ha elkezd számolni és nézi azt, hogy Magyarországon a talajerő fenntartásának legtermészetesebb tápanyagával, a trágyával hogyan bánnak a gazdák. Ne méltóztassék (most arra gondolni, hogy a nagyobb gazdaságokról van szó, mert ott aránylag kisebbek a hibák, hanem éppen a kisgazdatársadalom az, amely trágyadomb formájában kezeli az udvarán a trágyáját, ezt a drága tápanyagot és egyrészt a kezeletlenség folytán mennyiségileg közel 50%-ban csökken a trágya tömege, másrészt a legdrágább tápanyag, a nitrogén, amely a növény gyors fejlődését serkenti elő és a levegőből származó, könnyen bomló nitrogén-vegyületekben van jelen, 59—60, sőt magasabb százalékban is veszendőbe megy, elbomlik, levegővé válik, holott rendeltetése az lenne, hogy a termelést fokozza. Nagy az a Programm, amelyet a javaslat ebben a tekintetben a t. Ház elé hoz, mert hiszen 50.000 bemutató trágyateliepet kíván az országban kisgazdaságokban létesíteni, körülbelül 150 pengő költséggel, öt számos állatra számítva, azonkívül 200.000, tehát eléggé tekintélyes számú más trágyatelepet kíván állami támogatással a kisgazdatársadalomnak juttatni. Ha figyelembe veszem azt, hogy egy ilyen trágyatelepnek ,az említett meretekben való megépítése egy esztendőben már közel száz pengő értékű tápanyagot, terményben kifejezett, többtermelésben kifejezésre jutó tápanyagot takarít meg és visz bele a földbe, akkor láthatjuk, hogy igen komoly nemzetgazdasági jövedelememelkedés áll elő, amelyet megvalósíthatunk, mert az a kisgazda, aki a más gazdaságán látni fogja, hogy a helyes trágyázásnak milyen hatása van es az a trágyázás milyen nagy hatással van a termelés növekedésére és a trágyamennyiség szaporítására, saját maga sem fogja később sajnálni a költségjet arra, hogy ezt a hasznos és üdvös eljárást saját udvarában bevezesse. 25 millió pengő, állatonként körülbelül 20 pengő, amivel évente a nemzeti jövedelmet gyarapíthatják, és ha még hozzá a terület-arányban számítva 3.5% mai műtrágyafogyasztást a kisbirtokon, és 19.6% műtrágyafogyasztást a nagyobb birtokokon fel tudjuk emelni arra a mértékre, amelyet ez a javaslat tervez, hogy legalább megközelítsük a műtrágyafögyasztás tekintetében a nyugati államokat, akkor bizonyos vagyok abban, hogy évről-évre emelkedni fognak termésátlagaink és mire az ebben a javaslatban lefektetett Programm tíz év múlva körülbelül befejeződik, illetőleg tulajdonképpen csak afckor kezdődik annak hatalmas méretekben való folytatása, akkor már lényegesen magasabb terméshogy a vizet ott a kőzetek között a legkedvezőbb hatásfokkal megkössék. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) A domboldalakon tehát a hirtelen esőzéteek \ következtében mindig szegényebb és szegényebb lesz a vegetáció. Hiába próbálják a gazdák a tápanyagot pótolni, ez sziszifuszi munka, mert az esőzés az odahordott tápanyagot onnan ismét minduntalan elviszi. A lefolyó vizek a hirtelen esőzések után lenn a 'völgyben nagy kárt szoktak ok,ozni. A Felvidéken és Erdélyben történt erdőpusztítások bizonyítják a legjobban,. hogy milyen szörnyű károkat szenved ez a vidék azóta, amióta otíti rablógazdálkodást ifolytattak és szenved a magyar Alföld is, hiszen termelésének legdrágább kincsei, a vetemények pusztulnak el egymásután az árvizektől az elmúlt években. A. sáncolás ezeknek az árvizeknek meggátlására is elsőrangú eszköznek bizonyul. A. sáncolás egyszerű munkával végezhető el, alig 40 pengőbe kerül katasztrális holdanként, úgyhogy a javaslat évi 40.000 katasztrális holdat irányzott elő, amelyen a sáncolási munkát már a legelső évben végre akarja hajtatni. Az állam a műszaki munkát elvégezteti, állami hozzájárulásul készpénzben 50 százalékkal járul hozzá, a második 50 szazaiékot pedig 5.5 százalékos kölcsön formájában bocsátja 5 évi visszafizetésre azoknak a telek, illetőleg földtulajdonosoknak rendelkezésére, akik vállalkoznak arra, hogy Önként, saját hatáskörükben elvégeztetik ezeket a munkálatokat, amely munkák végeredményben az egész nemzetnek, az egész nemzetgazdaságnak nagy előnyére fognak válni. Egy következő tényező a talajjavításban az, amelyet mesterséges talajjavításnak nevezünk és amelyet tertnészetes trágyázás, valamint műtrágyázás formájában említhetünk. A táperő fenntartása rendkívül nagy és nehéz problémája ennek az országnak. A táperő fenntartásán kívül, ha az extenzív gazdálkodásról intenziv, belter jjes gazdálkodásra akarunk áttérni és a nyugati államok nagy, hatalmas átlagterméseit csak megközelíteni is akarjuk, a talajerő fokozása terén rendkívül nagy feladatok várnak a magyar mezőgazdaságra. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Itt a jó talajművelésen kívül két út aH rendelkezésünkre. Közvetlenül a műtrágyázás formájában áll előttünk az az út, amely járhatónak mutatkozik. A műtrágya használata nagyon nehéz ott, ahol nem ismeri az illető gazda a talajnak összetételét, fizikai és kémiai struktúráját, mert tapogatódzva alkalmazza az egyes növények alá a műtrágyákat, nem tudja, hogy foszfátot, nitrogént yagy kálit, vagy mindegyikből mennyit és milyen arányban adjon a megfelelő rövény alá, hogy a tápanyaggal arányosan lássa el az ültetendő növényt. Itt a t. Ház megnyugtatására közölhetem, hogy rendkívül nagy és komoly előmunkálatok folytak mar ezen & téréi.., mert hiszen a | talaj térképezés, a talaj fizikai és kémiai állapotának pontos térképfelvétele, már nagy területen folyik az országban és ebben a javaslatban is a tudományos intézetek fejlesztésénél tekintélyes összeget fordítanak arra a célra, hogy ezt a munkát mielőbb elvégezzék és befejezzék. De fontos ennél a kérdésnél még a tanácsadás megoldása is, mert másfélmillió kisgazdát nem tudunk oly hamar átképezni erre a nehéz, mondhatnám kémiai szaktudást igénylő