Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

Az országgyűlés képviselőházának 27U. i messze túlhaladja talán a pillanatnyi jövedelmezőségi lehetőségeket. Értsük tehát azt, hogy ott ahol a magángazdaság már nem találja meg a polgári hasznát a befektetéseknél, az államnak kötelességévé vált a nemzeti közösség érdekében az, hogy ezeket a területeket feltárja, hasznothajtóvá tegye illetőleg hasznosíthatóbbá tegye és ezáltal a nemzeti jövedelmet tetemesen fokozza. A talajerő fenntartásánál, illetőleg a talajerők javításánál első helyen áll ebben a javaslatban a talajok meszezése, 6.5 millió katasztrális hold szorul meszezésre ebben az országban, de 4 millió katasztrális hold kifejezetten mészszegény. A javaslat, mint később fogom ismertetni, a meszezés kérdésének alapos tanulmányozására, talajvizsgálatok megejtésére külön tudományos intézetet kíván felállítani. Itt csak azt ismertetem, hogy körülbelül két métermázsát helyez kilátásba a javaslat, mint olyan termelési többletet, amelyet a megjavított és átdolgozott talajokon a nemzetgazdaság és a nemzeti jövedelem szolgálatában ennek a munkának a révén beállíthatunk. Rendkívül nagy horderejű, illetőleg rendkívül nagy és bő ez a Programm, ha figyelembe veszem azt, hogy 30—40 métermázsa mészpor az, amelyet holdanként javítva a területet, ki kell szórni, ha figyelembe veszem azt, hogy például a digózásnál a földet 30—40, sőt sokszor 60—80 centiméter mélyen is fel kell forgatni, hogy a mélyebben fekvő agyagos rétegek felülkerekedése révén előálljon az a felső talajkultúra, amely a termelést, a hasznos termelést lehetővé teszi. Nagy pénzbefektetések kellenek erre a célra. A javaslat előirányozza azt, hogy az első években kísérletkép még csak 10.000 katasztrális holdat, később pedig 250.000 katasztrális holdat meszezzünk évente. A magángazdaságot pedig úgy vonjuk be, hogy kamatmentes kölcsönt biztosítsunk az illetőknek, akik saját birtokaikon a meszezést el akarják végezni. A törlesztést pedig úgy képzeljük, hogy kamatmentes kölcsön formájában a második évtől kezdődően egy mázsa búzának megfelelő összeg törlesztése mellett lennének a befektetett tőkék a földmívelésügyi kormánynak megtérítendők. T. Ház ! Ha figyelembe veszem azt, hogy két métermázsa, búzát lehet számítani az így meszezés útján javított talajoknál mint minimális terméstöbbletet, akkor az egy mázsának a második esztendőtől való öt éven át való visszafizetése nem jelenthet olyan terhet arra a gazdára, amelyre ne vállalkozhatnék. A másik óriási nagy problémája, a magyar mezőgazdaságnak, amelyet Tildy Zoltán t. képviselőtársam majdnem egy évtizede sürget már ezekben a padokban, a szikes talajok megjavítása. Hosszú, nehéz az a folyamat és az a munka, amellyel a szikes talajokat meg lehet javítani. 850.000 katasztrális hold van körülbelül ebben az országban, mezőgazdasági szántóterületünknek majdnem egy huszadrésze, amely szinte terméketlen a felszínre került szíksóknak a növények fejlődését gátló rendkívüli nagy sűrűsége miatt. 450.000 katasztrális hold volna az, amit ebből a 850.000 katasztrális holdból digózással és meszezéssel körülbelül 400 pengő holdankinti költséggel meg lehetne javítani. Ezek azok az enyhébb szikes talajok, ahol a munkát aránylag könnyebb elvégezni. 80.000 katasztrális holdnak gipszezéssel és vízrendezéssel, 200.000 katasztrális holdnak tudományos intézetek által megjavított eljárások ilése 1942 június 30-án, kedden. 239 révén való megjavítása van tervbe véve a javaslatban. Marad 120.000 katasztrális hold, amely olyan vad szik, amelynek megjavítása már alig áll arányban a megjavítás költségeivel, illetőleg nem biztosítható százszázalékosan az eredmény. így tehát ennek a 120.000 katasztrális holdnak hasznosítását úgy képzeli el a javaslat, hogy azt átalakítanánk esetleg halastóvá, vagy pedig másféle hasznosítási módon igyekeznénk azt a termelésbe belevonni. T. Ház! Itt a kamatmentes hitel és az ötévi törlesztés volna az a módszer, amellyel körülbelül 45,000.000 pengő költséggel a szikek megjavítását a magángazdaság végezné el, természetesen állami támogatással, állami szakemberek vezetése mellett. Körülbeiül 2 mázsa búza volna az. amit törleszteni keliene az illetéknek, akik ezeket a kedvezményeket az állani révén igénybe veszik. Azt hiszem, hogy ezzel a javaslatban foglalt szíkjavítási eljárással egy rendkívül nehéz és talán az országnak legsúlyosabb problémái közül való egyik nagy kéidését a megoldás, illetve a közvetlen megoldá felé visszük és reméljük, hogy azokon az alföldi talajokon, ahol a júliusi forróság bekövetkeztével szörnyű kopárságot talál az^ aki a magyar Alföldet bejárja, mondhatnám közel egymillió katasztrális holdon olyan újabb hon fog lalást végezünk ennek a munkának megvalósításával (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon amely méltán fogja dicsérni azt, aki ezt a törvényjavaslatot megalkotta és végre hatalmas tőkével és nagy elhatározással belenyúl ebbe a szörnyű fájó pontba. (Ügy van! Ügy van! a. jobboldalon.) A harmadik talajjavítási mód az alagcsövezés, illetőleg a talaj vízállapotának megjavítása lenne. Kellene talán részletesebben beszélnem, ha már a vízállapotot felemlítettük, arról, hogy ebben az országban rendkívül nagy probléma a vízügyek kérdése. Ez a javaslat azonban, miután ez a probléma egymagábanvéve olyan nagy, hogy ezzel ennek keretében foglalkozni nem lehetett, ezzel nem is foglalkozik. Ehelyett ez a probléma külön törvényjavaslat formájában várja a maga megoldási* és ígéretet kaptunk már a földmívelésügyi kormányzattól arra, hogy ez a törvényjavaslat, mint ennek a mostani törvényjavaslatnak M^érő törvényjavaslata, szintén a képviselőház elé fog^ kerülni. így tehát nem a folyóknak szabályozása, nem a vizek levezetése, hanem közvetlenül a talajban lévő és nem a földszínén, hanem benn a talajban lévő és onnan lefolyni uemtudó, azonban levezetendő, a. termelést gátló vizek elvezetéséről volna szó. Ennek megoldását egyrészt az alagcsövezés biztosítaná, amelyet évi 3000 katasztrális holdon akar a javaslat végrehajtani, a másik megoldás pedig a sáncolás volna. A sáncolás modern eljárás, amely abban nyilvánul meg, hogy sáncokat készítenek a domboldalakon, ahol a hirtelen lefolyó esőzés rendkívül nagy károkat okoz. Más világrészekben járó emberek gyakran látták —nem is beszélve a karsztról — hogy a hirtelen záporesők, de sokszor a hirtelen olvadó hó leve is a talajból, ahol az a víz hirtelenül le tud folyni és nem szivárog be, nem alakul át termelő tényezővé, hanem ellenkezőleg a talajnak a legértékesebb, a legkönnyebben oldható tápanyagait leviszi magával a völgybe és a folyókon keresztül a tengerbe.. Kimossa a talajból azokat a könynyen mozgatható alkatrészeit a humusnak, amelyek éppen arra volnának hivatva,