Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-274
Az országgyűlés képviselőházának ÊT4. zott, vagyis a kötelezett féllel szemben behajtható volt; az ügyvéd által előiegezetten lerótt e pótílletékért viszont közvetlenül a megbízó fél szavatolt ügyvédjének, aki azt ügyfelére áthárítani jogosult volt. T. Ház! Ha ez a pótilleték ilyen magas mértékben megvalósíthatónak és a bírói válság megoldására alkalmasnak bizonyult, akkor még inkább remélhető a megvalósítás sikere az ' ügyvédi kar súlyos helyzetének orvoslására, az ügy tárgyának értéke szerint kiszámítandó ítéleti illeték 5%-ának alig érezhető megfizetése útján. A nyíregyházi kamara a jóléti hozzájárulás niegvalósítását a kereseti adó pótlékolása útján tartja kívánatosnak. A szegedi kamara tagértekezlete elsősorban a törvénykezési illeték százalékos felemelését tartaná kívánatosnak akként, hogy a bélyegjegyekben fizetendő illeték törvényben megállapítandó 5—10°/o-os pótlékkal volna emelendő és ezt a pótlékot teljes egészében vagy a viszszatartandó kezelési hányad után fennmaradó részét a nyugdíjintézet kapná. A királyi kincstár ezt az összeget negyedévenként utalná át. E javaslat meghiúsulása esetén a törvénykezési illeték pótlékolásáról készült törvénytervezetét teszi magáévá, minthogy a bélyegilleték pótlékolását a meghatalmazási bélyeg pótlékolása révén a gyakorlatban már bevezették és a kisebb tételekben lerovásra kerülő pótlékot könnyebben képes a kar elviselni, mint a nyugdíjintézeti járulék esedékességekor és annak következményeivel egy összegben fizetendő kereseti adó pótlékolását. Nem tartja helyesnek a kamara a jóléti hozzájárulást kapcsolatba hozni a kereseti adóval és ez utóbbit csak mint végső megoldást fogadja el. Amennyiben az előbb javasolt két pótlékolási mód egyike sem volna keresztülvihető, úgy a jelenleg 130 pengőt kitevő nyugdíjintézeti járuléknak 150—160 pengőre való felemelését javasolja, hogy ezáltal a törzsellátás kezdő tétele évi 1200 pengőben legyen megállapítható és itt a váró mány fedezeti rendszert továbbra is fenntartani javasolja. Viszont az évi 12Ö0 pengő törzsellátást a nyugdíjintézet alapszabályaiban körülírt pótlékokkal emelendőnek tartja, mégpedig a korpótlékot a tíz éves várakozási idő elteltétől kezdődően évenként oly összeggel, mint amekkora összeg az elosztó, kirovó rendszer szerint fedezhető lesz. T. Ház! A rendkívüli pótlékot és a költségek fedezetére szedett összegeket, figyelemmel a járulék javasolt felemelésére törölni kívánja» pótlására pedig az ügyvédi meghatalmazási, valamint kereseti adó 1—1 Va százalékos ; pótlékolását javasolja. Ennél magasabb pótlékolást a mai ügyvédi kereseti viszonyok között nem tart helyesnek és a kulcs fokozatos emelését sem. mert a kereseti adóalapok eltérő nagysága egyenlő járuléki kulcs alkalmazása mellett is különböző mértékben terheli az egyes tagokat, míg a fokozatos százalékos kulcs olyan mértékben venné igénybe az egyes kartársakat, hogy az ezek által fizetendő pótdíj egyáltalában nincsen arányban a részükről várható szolgáltatással és így még a kartársi szociális szempontok figyelembevételével sem kívánható ilyen nagymérvű áldozat az egyes kartársaktól. Nyomatékosan hangsúlyozza a kamara, ^hogy a nyugdíj intézeti szolgáltatás felemelését mindenképpen szükségesnek találja és ezért a cél érdekében a megoldások bármelyikéhez hajlandó hozzájárulni. Végül a szolnoki kamara az ellátások ieiülése 1942 júniu& 80-ún, kedden. $$& emelésének érdekében a törvénykezési illeték, illetőlég a kereseti adó pótlékolása mellett gyakorlatilag megvalósítható más módot nem tud javasolni. / T. Képviselőház! Itt méltóztattak hallani, hogy /milyen különböző vélemények alapján hozfták meg határozataikat az egyes ügyvédi kamarák, itt méltóztattak hallani, hogy szakértő képviselőtársaim, vitéz Váczy György, Nagy László t. képviselőtársaim hozzászólásai mind ezen kamarai hozzászólások körül mozogtak és eszmekörükbe ezeket vonták be s pártállásra való tekintet nélkül az előttünk fekvő törvényjavaslatot tartották helyesnek és azt fogadták el. Végtelenül boldog voltam, hogy vitéz Vaczy György és Nagy László képviselőtársaim igazán kimagasló és észszerű okfejtéseikben gazdag parlamenti beszédét hallgathattam és ők ébresztették fel bennem azt az ' érzést, hogy én is hozzászóljak ehhez a javaslathoz es kifejezésre juttassam, hogy boldogok lehetnek az ügyvédek, a mi ügyvédképviselő kartársaink, hogy ők már ilyen előnyben vannak a magyar orvosokkal szemben. vitéz Várady László képviselőtársam rámutatott a gyógyszerészek kívánságaira. í}n csak egy orvosi kérdést hozok párhuzamba az ügyvédekre vonatkozó ezen törvényjavaslattal. Méltóztatik talán emlékezni arra, hogy az egye« társadalombiztosító intézeteknél, főleg az Országos Társadalombiztosító Intézetnél 1928-ban kötötte meg a kollektív szerződést az orvosszövetség. Ettől kezdve azok az orvosok, akik az egyes társadalombiztosító intézeteknél még korábban szolgálatot teljesítettek, sokkal hátrányosabb viszonyba kerültek azoknál, akik a kollektiv szerződés megkötése után, 1928 után kerültek a társadalombiztosító intézetekhez orvosi szolgálatra. A kollektiv szerződés megkötése után az orvostársadalom nyugdíjalapja, amely egy kis jóakarattal összefüggésibe hozható ezzel az ügyvédi törvényjavaslattal, úgy alakult, hogy az 1928 előtt szolgálatba lépett orvosok, ha kiszolgálták volna teljes negyven évüket, az őket megillető 100 százalékos nyugdíjnak csak 58 százalékát kaphatták volna meg. viszont azok, akik 1928 után, a kollektiv szerződés megkötése után kerültek az egyes társadalombiztosító intézetek szolgálatába, negyven évi szolgálat után a teljes nyugdíjukat megkapták volna. Ez tehát nem volt igazságos és nem volt méltányos, hogy azok a régebbi szolgálatot teljesítő orvostársaim hátrányba kerüljenek azokkal szemben, akik 1928 után, a kollektiv szerződés megkötése után kerültek az egyes társadalombiztosító intézetek szolgálatába. Hála Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter úrnak, ő az orvosi karral együttérzett és már hozzá is járult ahhoz, hogy évenként mintegy 300.000 pengővel segítsen a belügyi tárca keretein belül az Országos Orvosszövetség nyugdíjalapján, hogy ezáltal ez az anomália, ez a differencia kiküszöbölődjék és így az 1928 előtt, a kollektív szerződés megkötése előtt szolgálatot teljesített orvosok is, ha nem is rövidesen, de néhány év múlva egy színvonalra kerülnek azokkal, akik 1928 után kerültek a társadalombiztosító intézetek szolörömmel üdvözlöm tehát ezt a törvényjavaslatot azért is, mert amint már több esetben láthattuk, éppen Radocsay László igazsag. ügyminiszter úr igazságérzekénél fogva .az 'igazságügyi tárca.keretein belül megmutatta
