Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

2$2 Az országgyűlés képviselőházának 27* tegyen olyan javaslatçt az igazságügyi kormánynak, hogy a törvénykezési illetékek bizonyos százaléka ügyvédi jóléti célokra az ügyvédség törvényes szerveinek rendelkezésére bocsáttassék. T. Ház! A budapesti kamarának e javaslata mellett a debreceni kamarának egészen rövid javaslata van, amely úgy szól, hogy a kamara gyakorlatilag megvalósítható, más megoldást nem talál és figyelemmel arra, hogy a törvénykezési illeték pótlékolásához a pénzügyi kormányzat nem járul hozzá, egyedüli megoldást nem talál és figyelemmel arra, hogy reseti adó után kivetendő pótlék legsürgősebb megvalósítását tartja kívánatosnak. Az egri kamara közgyűlésén foglalkozott a kérdéssel és az illetékek után szedett pótlék beállításának megoldhatatlannak látszó nehéz, ségei miatt a kereseti adó pótlékolása útján kivetett jóléti hozzájárulást tartja célhoz vezetőnek. A megterhelés fokozataival kapcsolatban nem tartja helyesnek a legkisebb jövedelmű ügyvédeknek a hozzájárulástól való teljes mentesítését, mert éppen ezeknek érdekében vetődött fel a nyugdíjintézeti juttatások emelésének gondolata. A nyugdíjintézet tervezetében javasolt fokozatokat viszont túlságosan széleseknek tartja, különösen a 3000 és a 10.000 pengő közötti ürt. Azt tartaná kívánatosnak, hogy 1200 pengőig 1 százalék, 1200—5000 pengő között 2 százalek, 5000—10.000 pengő között 3 százalék, míg 10.000 pengőn felül 4 százalék legyen a pótlékolási arány. T. Ház! A győri kamara az ellátásra szoruló ügyvédek részére legalább havi 200 pengő, az özvegyek részére havi 120 pengő juttatását tartja kívánatosnak. E cél elérésére a kereseti adó pótlékolása egymagában nem elegendő. Kívánatosnak mutatkozik tehát olyan lépések megtétele, hogy az 1914 : LIL 6. §-ában biztosított évi 500.000 korona államsegély újból rendszeresítendő évi 500.000 aranypengő összegben törvény útján rögzíttessék, s az ellátási öszszeg felemelése intézményesen és ne segély formájában történjék, mert a nyugellátás Öszszegének tervbevett emelése nem tekinthető véglegesnek, mindaddig, amíg a létminimumot feltétlenül biztosító összeget el nem éri. A magasabb összegű nyugellátás folyósítása időpontjának a hozandó intézkedés foganatba vételét követő első évtől kellene kezdődnie. Ez szociális érdek is és amíg az elérni szándékolt jövedelemtöbblet rendelkezésre nem áll, a magasabb összegű nyugellátás fedezéséhez szükséges terhet átmenetileg a nyugdíjintézetnek kellene viselnie. A kereseti adó pótlékolása mellett vagy helyett megfelelő megoldásnak tartaná a meghatalmazási jóléti hozzájárulásnak 20 százalékról 100 százalékra való felemelését, ami a kamara szerint évente mintegy 700.000 pengőt eredményezne. Bár ez mutatkozik olyan igazságosnak, mint a kereseti adó pótlékolása, azonban az aránylag kis összegekben történő befizetés folytán könnyebben elviselhető megterhelést jelent az ügyvédekre, ha az 500 pengő értékű perben 50 fillér, az 1000 pengő értékű perben 1 pengő, a 2000 pengő értékű perben 1.50 fillér, az ezt meghaladó értékű perekben pedig 2 pengő jóléti hozzájárulást viselnek, mintha évenként a tag- és a nyugdíjjárulék esedékessége időpontjában egy összegben fizetik a kereseti adónak 1, illetőleg 4 százalékát. • T. Ház! A harmadik vélemény a kaposvári kamara véleménye. Ez azt mondja, hogy a ke: reseti adóalap 14%-ig terjedő pótlékolását . ütése 19 U2 június SO-dn, kedden, tartja helyesnek és szintén felhívja a figyelmet a. meghatalmazási illeték jelenleg 20%-os pótlékának felemelésében kínálkozó jövedelemfokozás helyességére. Javasolja a meghatalmazási illetékpótlék 100%-ra való felemelését. A kalocsai kamara a törvénykezési illeték, illetőleg a kereseti adó pótlékolásától eltekintve nem talál más megfelelő megoldást. A kecskeméti kamara az önadóztatást elvileg kívánatosnak tartja, de nem járulhat hozzá a kereseti adóalap pótlékolásához, mert az ügyvédi kar ma az ő állítása szerint nincs olyan anyagi helyzetben, hogy ezt a pótlékot elviselhesse. Az ügyvédek kereseti adóalapját az utóbbi években az adóhatóságok annyira kimunkálták, hogy az ügyvédek képtelenek volnának a pótlékolással vállalandó kötelezettségnek eleget tenni

% A 2000—5000 pengő közti adóalap után megrótt ügyvédek keresete sok esetben éri el megállapított adóalapjukat s emellett még forgalmi adóval és egyéb adókkal, valamint társadalmi adókkal is úgy meg vannak terhelve, hogy megélhetésük nincs biztosítva. Készséggel vállalja azonban a kamara a bélyegilleték pótlékolását, mert ez kis tételekből adódik össze és nem járna a kar anyagi tönkretételével. A komáromi kamara a kereseti adó pótlékolását nem tartja kívánatosnak. Ehelyett 10 §-ból álló törvényjavaslatot dolgozott ki, amely szerint az elsőfokú kir. bíróságolki és telekkönyvi hatóságok hatáskörébe eső peres és perenkívüli ügyekben az ügyvédi jóléti hozzájárulás az első beadványon külön e célra szolgáló oly öszegü bélyegilletékben rovandó le, amely összeg a beadvány tárgyának értéke szerint kiszámítandó ítéleti illetek 5%-ának felelne meg. Ez a jóléti hozzájárulási illeték kizárólag a beadvány szerint érdekelt feleket terheli. Az ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzéssel ellátott beadványoknál pedig az ellenjegyző jogosult az általa előlegezetten lerótt ezt az illetéket is megbízó ügyfelére áthárítani. A perköltségben marasztalt fél ennek az illetéknek viselésére is kötelezendő; ugyanígy a perenkívüli ügyekben a költség viselésére kötelezett fél is. A szegény jogon eljáró fél, úgyszintén aíkiár pártfogó, akár szabadon választott ügyvéd, ennek az illetéknek lerovása alól mentes. Az ilyen ügyekben a jóléti illetékre nézve is a bélyegfeljegyzés szabályai alkalmazandók. A mulasztó lelet mellett felhívandó az egyszeres illeték nyolc napon belül történő lerovására azzal, hogy különben az a bírsággal együtt fog behajtatni és a beadvány elintézése a fizetésig nem kerül kiadmányozásra és a széljegyzett telekkönyvi beadvány foganatosításra. A bírság a jóléti illeték egyszeres összegét nem haladhatja meg. A jóléti illeték a már folyamatban levő ügyekben is fizetendő. A lerovás a királyi Kincstár által kibocsátandó külön bélyegjegyekkel történik. A befolyt összeget a pénzügyminiszter félévenként utalja át a nyugdíjintézetnek azokra a célokra, amelyekre a meghatalmazási jóléti hozzájárulás fordíttatik, a kincstárt az anyagért és a kezelési költségért illető egyharmadrész levonásával. T- Ház! A kamara az indokolásban hivatkozik a volt csehszlovák állam 120/1931. számú gyüjteményszámű törvényére, amely a megbénult jogszolgáltatás zavartalan menete érdekében a bírói létszám- és fizetésemelés pénzügyi fedezetére elrendelte minden első végrehajtási kérvényen az érdekelt feleket terhelőén, az ügy értéké szerint mutatkozó ítéleti illeték fele összege erejéig pótilleték lerovását. E pótilleték a végrehajtási költség sorsában osztó-