Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

220 Az országgyűlés képviselőházának 27U. ülése 194-2 június 30~án, kedden. plénuma is foglalkozni fcénytelen. (Helyeslés és taps,) Elnök: Napirend előtti felszólalás határo­zathozatal és vita tárgya nem lehet. Napirend szerint következik Horváth Fe­renc képviselő úr indítványának megindoko­lása Bárczay Ferenc képviselő úrnak, a föld­mívelésügyi bizottság elnökének házszabály­sértő elnöklésével szemben bizalmatlanság nyilvánítása tárgyában. Az indítványozó képviselő urat illeti a szó. Horváth Ferenc: T. Ház! Amikor indítvá­nyomat megtettem, engem sem az a szempont vezetett, hogy ellentéteket szítsak itt a Ház­ban, hanem azért tettem meg indítványomat, mert úgy éreztük, hogy a bizottsági tárgyalás során hiba történt, amely reparációra szorul. Nagyon örülök, hogy ez a reparáció itt a Ház teljes ülésében is megtörtént. Ezt a magam részéről köszönettel tudomásul veszem és in­dítványomat ezennel visszavonom. (Élénk he­lyeslés és taps a jobboldalon.) Abban a re­ményben teszem ezt, hogy a magam részéről is hozzájárulok azzal, hogy indítványomat visszavonom, egy olyan parlamenti atmoszféra kialakulásához, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) amely az ellenzék részére is lehetővé teszi a komoly munka és kritika gyakorlását. (Élénk helyeslés és taps. — Bárczay Ferenc átmegy a baloldalra s kezet fog Horváth Ferenccel és Nagy Lászlóval. — Általános éljenzés és taps.) Elnök: Minthogy a képviselő úr indítva* nyát visszavonta, áttérünk napirendünk kö­vetkező pontjának tárgyalására. v Napirend szerint következik a személyi állapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában kötött magyar-német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat folyta­tólagos tárgyalása. (írom. 648. sz.) Szólásra következik \ Mocsáry Ödön jegyző: vitéz Váczy György. Elnök: A képviselő úrnak a szót megadom. vitéz Váczy György: Elállók a szótól. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Minthogy szólni senki sem kíván, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Rázat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot ál­talánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a tör­vény javastot általánosságban elfoga^ia és azt részletes tárgyalás és jelentéstétel céljából át­teszi- a külügyi, igazságügyi és közigazgatási bizottsághoz. Napirend szerint következik az Országos Gyám- és Nyugdíjintézet fedezeti alapjának növeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4Zaj. — Elnök csenget.) (Irtom. 626. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, bejelentem a t. Háznak, hogy az igazságügy­miniszter úr a törvényjavaslat tárgyalásának .tartamára dr. Zehery Lajos kúriai bíró urat miniszteri megbizottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. ..:••; Torkos Béla előadó urat illeti a szó. Torkos Béla előadó: T. Képviselőház! A -magyar ügyvéd a magyar bíróval együtt az egyik legmagasabb- szellemi előképzettséget .igénylő hivatást tölti be. Szándékosan használ­tam ezt a szót,, hogy hivatás, mert szeretném, ha minden ügyvéd hivatásként és nem foglal­kozásként fogná fel életpályáját és elsősorban nein az anyagiak után kutatna, hanem azt..ke­resné, hogy hogyan segíthet embertársainak az igazság felderítésében. Az ügyvédek magas szellemi előképzettsége s az az igen fontos és szélekörü terrénum, amelyen működnek, két irányban követel törvényes beavatkozást. Az egyik az ügyvédek általános anyagi helyzeté­nek rendezése, a másik pedig az ügyvédség megszabadítása attól a zsidó szellemiségtől, (Helyeslés a szélsobaloldalon/i.) amely a faj kép­viselői révén egyre erősebben tért hódít és különösen áz utóbbi évtizedekben .nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy sajnos, az ügy­védség tekintélye a köztudatban mélyen alá­szállt. (Úgy van! a jobboldalom.) T. Ház Î Az első feladatkörben, amely az ügyvédek anyagi helyzetének rendezését tűzte ki céljául, igen fontos lépésnek tartom a jelen törvényjavaslatot, amely az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet alapjainak megerősí­téséről intézkedik. E javaslat szerint minden ügyvéd köteles a kereseti adóalapjának meg­felelő százalékos arányban hozzájárulni az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet alapjához. A törvényjavaslat elgondolása szerint az_ az ügyvéd, akinek kereseti adóalapja az évi 2000 pengőt nem haladja meg, kereseti adóalapjá­nak 1%-ával, ^akinek kereseti adóalapja 2000 és 4000 pengő* között mozog, ennek az alapnak 1-5%-ával. a 4000 és 6000 pengő közötti kereseti adóalapnál 2%-ával, 6000 és 10.000 pengő között 3%-aval. 10.000 pengőn felüli jövedelemnél pe­dig a kereseti adóalap 4%-ával köteles hozzá­járulni az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezeti alapjához. E hozzájárulás befizetésé­nek mikéntjét az igazságügyminiszter a pénz­ügyminiszter úrral egyetértő! rendeletben ké­sőbb fogja megállapítani. Az eddigi befizeté­sek az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet ré­szére érintetlenül maradnak, úgyhogy ezek a százalékos befizetések az eddigi hozzájárulá­sokon felül kell, hogy befizettessenek. Ilyen módon számítások szerint évenként körülbelül 700.000 pengővel növekednék meg az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek fedezeti alapja. T. Ház! Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet az 1908. évi XL. törvénycik­kel létesíttetett, amely valamennyi ügyvédnek kötelezővé tette ennek a járuléknak befizeté­sét és ezenkívül bizonyos állami hozzájáru­lással is elősegítette ennek az alapnak műkö­dését. Az 1988. évi XL. törvénycikk értelmében a keresetképtelenné vált ügyvédek, valamint az çlhalt ügyvédek hátramaradott hozzátarto­zói részesültek segélyben ebből az alapból. Az 1914. évi LIL törvénycikk továbbfejlesztette ennek az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek céljait és elgo ndolásait, amennyiben kimon­dotta, hogy a 65. életévüket betöltött ügyve­dek, amennyiben az ügyvédi gyakorlat folyta­tásától elállottak t szintén részesülhetnek, il­letve részesítendők járulékban abból a fede­zeti alapból. Az 1914—18. évi világháború után bekövetkezett gazdasági válság nagymérték­ben megrendítette az Országos Ügyvédi Gyám­és Nyugdíjintézet alapját. Minthogy az > alap tekintélyes része hadikölcsönbea és egyéb ér­tékpapírokban voit biztosítva, 13 millió pengő volt n% a veszteség, amelyet az Ügyvédi Gyám­és Nyugdíjintézet ilyenmódon az értékpapírok elértéktelenedésé révén elszenvedett. *"'" 1924-ben az állami, hozzájárulás megszűnt és 1925-ban felhatalmaztatott az Ügyvédi Gyám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom