Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-273

2 H Az országgyűlés képviselőházának 27

S. ülése 19 U2 június 26-án, pénteken. tatás, nem megnyugvást, hanem újabb feszültségeket eredményezett vtolna Ez meggyőzött engem arról, nem ezen az úton kell a rémé diu mot keresni és ezért a hadipótlék felemelésével próbáljunk legalább formálisan elismerni és csökkenteni a sérelmet. vitéz Horváth Ferenc képviselő úr azt kívánta, hogy ne az 50 százalékos rokkant zsidók, hanem csak a 75 százalékos és ennél magasabb százalékú rokkantak mentesíttessenek a kisegítő munkaszolgálat alól. Azt hiszem, hogy itt nem volna helyes mérlegelni és kicsinyeskedniAz az 50 százalékos hadirokkant zsidó, akinek egyik alkarja, vagy alsó lábszára hiányzik, úgysem teljesíthet számottevő munkát, nem volna helyes, ha ezeket is kény szeri tenők^ a munkában való részvételre. Méltányosnak látszik tehát az 50 százalék mellett megmaradni. Magamévá teszem azonban a másik javaslatát. Meg kell vizsgálni, hogy a háborúban érdemeket szerzett zsidók nem lettek-e közben érdemtelenek a kivételezésre. A képviselő úr vetette fel a tűzharcos, a vitézi és a rokkant jel vények hadiüzemekben való viselésének engedélyezését. Tény az, hogy mindenféle jelvény viselését különböző okokból jelenleg a hadiüzemekben eltiltottuk. Nem látom azonban akadályát annak, hogy azok a jelvények, amelyek kifejezett katonai utalást jeleznek, viseltessenek. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Tulajdonképpen a mai háborús viszonyok között előnyt is jelentene, ha a munkások vezetői láthatják munkásaiknál azt, hogy közülük melyik volt katona, melyik vitéz, melyik tűzharcos. Bartha Ignác képviselő tír többek kozott azt a kívánságát fejezte ki, amihez később Palló Imre képviselő úr is csatlakozott, hogy gondoskodnunk kellene a leventék cipővel való ellátásáról. Azt hiszem, közülünk senki sincs, aki jobban lenne meggyőződve a kérdés fontosságáról, mint én. A helyzet ma m, hogy még a ténylegesen szolgáló katonáknak és a fontos honvédelmi munkát végző munkásoknak, a hadiüzemekben dolgozó embereknek is nehezen tudjuk megszerezni lábbelit, úgyhogy ebben a tekintetben, sajnos, nem tudom a t. Házat nagy reményekkel kecsegtetni. Baky László képviselő úr kifogásolta, hogy a zsidó munkaszázadok tagjai vásárlásaikkal az árakat felverik, továbbá, hogy a táborok sokszor autón érkező látogatói, kellemetlen közfeltűnést keltenek! Köszönöm ezt a figyelmeztetést. Bár ebben a tekintetben megfelelő tilalmak és korlátozások állanak fenn, a kérdésnek utána tflogok nézni. (Maróthy Károly: Sok baj volt ezekkel a zsidó századokkal!) Ami a képviselő úrnak a házfelügyelőkre vonatkozó javaslatát illeti, vagyok bátor utalni arra, hogy a mai újságokban már megjelent erre vonatkozólag egy kezdeményező kísérlet — más mód egyelőre nem állt rendelkezésemre. Remélem, hogy ennek a társadalmi úton való felhívásnak és támogatásnak, amit képes vagyok nyújtani, meglesz a szükséges eredménye. (Helyeslés.) Csorba Sándor képviselő úr a 9. §-t kifogásolta azért, mert ez a szakasz a honvédelmi minisztert a két évet leszolgált katonák visszatartására biztatja. A képviselő úr maga volt szíves megemlíteni, hogy az alaptörvény is felhatalmazza a minisztert arra, hogy a repülőket kivéve, két év után szabadságolhatja a katonát. Közben, a viszonyok úgy alakultak, hogy a repülőkön kívül más csapatoknál is kénytelenek voltunk- a kiképzés .érdekében két év után a katonákat visszatartani. Ezért járultam hozzá ennek a szakasznak a novellába való felvételéhez és ezzel a tényleges helyzetet kívántam kodifikálni. E szakasszal megakadályozni akarom azt, nehogy kifejezetten a repülőket és csak a repülőket említse a honvédelmi törvény hároméves szolgálati kötelezettséggel és ezáltal a repülőkhöz való jelentkezés megcsappanjon, éppen most a mai időkben, amikor a repülés fejlesztésére a legnagyobb szükség van. A képviselő úr felszólalásából bizonyos bizalmatlanságot vélek kiolvasni s éppen ezért kénytelen vagyok a javaslat e szakaszának elfogadását most már bizalmi kérdésnek tekinteni. Kijelentem, hogy — amennyiben a t. Ház a kérdésben nem így döntene — egy pillanatig sem fogok habozni, személyemet illetőleg a konzekvenciát levonni. (Elénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán. — Maróthy Károly: Miért nem mondja ugyanezt például a pénzügyminiszter! — Egy hang a szélsőbctloldalon: Ez egy miniszter!) A leventekötelezettség teljesítésénél a képviselő úr kifogásolta azt, hogy a honvédelmi igazgatás rendelkezéseiben nincs eléggé tekintettel a mezőgazdaság érdekeire. Mélyen t. Képviselőház» a pártértekezleten, ahol először volt alkalmam ezt a javaslatot bemutatni, hosszasan beszéltünk erről a kérdésről. Tudom és elismerem, hogy a leventekiképzés és a mezőgazdasági érdekek, különösen tanyavidékeken, ahol a leventéknek már az összeszedése is időbe kerül, bizonyos mértékben ütköznek egymással. Keresni kell azonban olyan megoldást» amely mind a két fontos érdeket a lehetőség szerint kielégíti. Itt kijelentem, hogy csak kompromisszumos megoldás lehetséges, mert hiszen, azt hiszem, senki sem fogja követelni a t. Házban, hogy a mezőgazdaságban dolgozó leventéknél a kiképzést hanyagoljuk el, vagy szüntessük be, viszont én sem követelem, hogy a leventekiképzés a mezőgazdasági munka és a mezőgazdasági termelés rovására menjen. (Éljenzés balfelbl.) Senki sincs, aki ma a mezőgazdasági termelést annyira fontosnak tartaná, mint én, aki tudom, hogy a honvédség eredményes működéséhez a mezőgazdasági termelés az egyik legfontosabb előfeltétel. (Éljenzés balfelől.) Az értekezleten is megígértem már, hogy azokra a helyekre, ahol különösen nehéz viszonyok vannak, a helyszínen vizsgáljuk meg a helyzetet és a helyi ismeretekkel biró illetékes szervekkel próbáljunk, a helyi viszonyoknak lg jobban megfelelő megoldást keresni. Egyébként utalok arra, hogy a mezőgazdasági vidékeken a leventekiképzés április 15-étől június végéig csak olyan mértékben hajtandó végre, hogy az ne sértse a mezőgazdaság érdekeit. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Különben a gazdasági felügyelő kérheti a leventekiképzésnek ideiglenes szüneteltetését közvetlenül a járási leventeparancsnoktól, aki jogosítva van ebiben a kérdésben intézkedni. (Általános helyeslés.) Csak vita esetén dönt a hadtestparancsnokságnál beosztott leventeparancsnok. Megvan tehát ma is a lehetősége, hogy a fontosabb mezőgazdasági munkák idején az ott nélkülözhetetlen leventék a leventekiképzéstől mentesíttessenek. (Helyeslés.) [Hozzáteszem, hogy a július 1-től szeptember kéig minden évben amúgyis szü nétel a leventekiképzés, azonkívül a múlt évben az őszi vetések idejében hasonló ilyen