Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-272

Az országgyűlés képviselőházának 272. ülése 19%2 június 25-én, csütörtökön. 165 norsközösségbe való őszinte beilleszkedés akarata nyilvánuljon meg. (Ügy v<m! Ügy van!), mert e nélkül ismét nemzeti energiáinknak jelentős részét a nemzetiségekkel való vitatkozásra kellene fordítanunk, már pedig ránk súlyos építőmunka vár és nem prédálhatjuk el energiáinkat a nemzetiségekkel való versengésben és erre kitartó türelemmel rá kell, bogy neveljük azokat, akik lelkçbe 2 évtizeden át a magyarság iránti gyűlöletet oltották be. Aki velünk együtt akar élni, t. Ház, aranak vállalnia kell ezt a sorsközösséget jóban és rosszban is egyaránt. (Ügy van! Ügy van! — Meskó Zoltán: Gyávaság ma a magyarságot cserbenhagyni!) Szintén az érdeklődés homlokterében áll a közellátási problémák sokasága. Ezekkel nem akarok itt behatóbban foglalkozni, csak annyit említek meg, hogy az árpolitika tekintetébe.'! olyan rendelkezések kívánatosak, hogy minden termelő tényező kapja meg a maga tisztességes polgári hasznát, de viszont semki se használhassa fel ezt a háborút gazdagodásra. Az áruftlosztás tekintetében is az arányos és igazságos áruelosztás megnyugvást kelt és türelmessé teszi közönségünket, amint látjuk ezt a gyakorlati életben is, hogy megértéssel fogadják mindazokat a megszorító rendelkezéseket. amelyek a háborús helyzetnek szükségképpeni folyományai. Hasonlóan az első vonalban álló probléma n zsidókérdésnek végleges és intézményes megoldása. A zsidóság a maga nemzetközi szervezetei által kinyilvánította azt, hogy az angolszász hatalmak mellett áll. Ott álltak ők túlnybmórészben az elmúlt világháború rendjén is. de méginkább ott állanak most, mert hiszen a tengelyhatalmak részint jogszabályokba foglalva, részint konkludens tények által kinyilvánították azt, hogy a zsidósággal való együttélést megszüntetni kívánják. Az angol külügyminisztérium félhivatalosan, a Daily Telegraph május 2-i számában a zsidóságot az angolszász hatalmak szövetségeseként jelöli mejr. Tudom azt, hogy ez súlyos nemzetközi probléma és végleges megoldást csak a világháború befejezte után találhat, azonban addig is szükséges, hogy részletintézkedésekkel a zsidóságnak politikai, szellemi és gazdasági hatalmát visszaszorítsuk. Ennek a törekvésnek jegyében készült ez a törvényjavaslat is, amelv azonban a zsidóproblémán túlmenőleg még számos szociális, büntetőjogi, közigazgatási és más rendelkezést tartalmaz. A honvédelmi törvény a maga 235 szakaszával egyik legnagyobb és egyik legkiválóbb törvényalkotásunk, amely az időközben lefolytatott hatszori részleges mozgósítás rendjén, valamint most már a második háború rendjén is bebizonyította használhatóságát és életképességét. Ez a javaslat nem is érinti ennek a honvédelmi törvénynek bevált alapvető intézkedéseit és rendelkezéseit, de a három év alatt szerzett tapasztalatok alapján bizonyos kiegészítések és módosítások váltak szükségessé, viszont a szociális élet fejlődése, valamint az életviszonyokban bekövetkezett változások is szükségessé tették bizonyos módosítások és új rendelkezések felvételét. A honvédelmi törvény alapelvei tehát nincsenek itt érintve, sőt jó lélekkel merem mondani, hogy azokat ennek a novellának rendelkezései még inkább megerősítik. T. Ház! Az előadó úr a zsidóság honvédelmi szolgálatára vonatkozó kötelezettségeit ismertette. Itt csak arra kívánok rámutatni, hogy a leventekötelezettség helyett a kivételes munkaszolgálatra való előképzést fogják a. zsidók e javaslat törvényerőre emelkedése esetén teljesíteni, a sorhadiszolgálat helyett pedig a kivételes munkaszolgálatot. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy ez a munka úgy mennyisége, mint minősége és eredményessége tekintetében megfeleljen a honvédelmi érdekeknek. (Ügy van! Úgy van!) Necsak színleges munka legyen, hanem arányban is álljon azokkal a fegyveres szolgálatot teljesítőknek szolgálataival és azokkal az áldozatokkal, amelyek a munkaszolgálatot teljesítők költségei és ellátása tekintetében a kincstárnak viselnie kell. Szerintem a javaslatnak az a rendelkezése, hogy most már a munkaszolgálat is a honvédelmi szolgáltatások közé van beállítva és ilyen módon reá is kiterjednek a honvédelmi törvénynek rendelkezései, mégpedig a szigorú büntetési tételeket tartalmazó büntető rendelkezései is, elég hathatós eszközt adnak ahhoz, hogy ennek a munkaszolgálatnak eredménye biztosíttassák. T. Ház! A törvényjavaslatnak még néhány rendelkezésére vonatkozólag leszek bátor észrevételeimet előterjeszteni. A 11. §-ban helyeslem ugyan azt, hogy a honvédelmi miniszter úr. a honvédelmi törvényben gyökerező jogának folytatásaképen kiterjeszti a külföldre való távozás és az ott tartózkodás engedélyezésének jogát és korhatárát a honvédelmi kötelezettséggel terhelteknek több korosztályára, azonban arra kérem a honvédelmi miniszter urat, hogy béke idején méltóztassék ezt az eljárást oly mértékben decentralizálni, hogy a külfölddel való forgalom még a hadköteles korban levőkre se váljék lehetetlenné és különösen " a még mindig megszállt területen élő magyarsággal való összeköttetésünk se legyen lehetetlen és ne kerüljön aránytalanul sok idővesztésbe ezeknek az engedélyeknek megszerzése. T. Ház! A törvényjavaslatnak igen értékes részei a 19-, 20. és 21. <j-okban foglalt szociális jellegű rendelkezések. ítt örömmel állapíthatjuk meg, hogy az egyik legnépesebb, legtekintélyesebb nemzetvédő szervezetünknek, a Tűzharcosok Szövetségének idevonatkozó és már évek óta hangoztatott kívánságai legalább részben teljesíttetni fognak. Remélhető, hogy ha az államkincstár teljesítőképessége nagyobb lesz^ akkor a szociális vonalon a Szövetségnek még további kívánságai is fokozatosan teljesíttetni fognak. Bátor vagyok itt különösen kiemelni a közalkalmazottakra vonatkozó azt a •• rendelkezést, hogy a háborúban szerzeit sérülések vagy betegségek következtében a polgári szolgálatra is munkaképtelenné vált hadköteles közalkalmazottnak, valamint a háborúban elesett közalkalmazottnak nyugdíjigénye, valamint a hátramaradt hozzátartozóknak ellátási igénye szempontjából tekintet nélkül arra, hogy a közalkalmazott betöltötte-e a legkisebb szolgálati idejét, úgy tekintetik, hogy a közalkalmazott ezt az időt betöltötte, ezzel tehát megszerzi a nyugdíjra, özvegye pedig ^ megszerzi az özvegyi ellátásra vonatkozó jogát. Nagyon helyes, de természetes is az az intézkedés, hogy az 1938:1V. tc.-neka tűzharcosokra vonatkozó rendelkezései ki terjesztetnek a tűzkeresztesekre, mégpedig azokra, akik saját érdemeik alapján a kardos és koszorús