Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

158 Az országgtjűlés képviselőházának 271. ülése 19%2 június 24~ên, szerdán. termelés rovására, legfeljebb a kettős könyv­vitelt végző főkönyvelőnek nem kell majd a tartalékokat össze-vissza dugdosnia, nem kell majd épületeket felépítenie és lebontania, kü­lönböző tartalékokban elhelyeznie, hogy a ke­resetet valamiképpen el tudják valamiképpen számolni. Nem vitás, hogy egy mázsa szén termelési költsége mindenestől, vezérigazgatós­tól 80 fillér. A t. Ház tagjai tudják, hogy ez­zel szemben mennyibe kerül égy mázsa szén Budapesten. T. Ház! Mindehhez hozzájárul még a bá­nyászokkal való rossz bánásmód, hozzájárul az, hogy legújabban vájárvizsgát tétetnek 20, 21, 22 éves bányászokkal, akik 10—12 évvel ezelőtt végezték el az elemi iskolát, akik egész életüket a föld alatt töltik el. Vizsgát követel­nek meg tőlük, így próbálják emelni a kul­túrnívót. T. Ház! Teljesén lehetetlen és helytelen vágányokon halad ennek a nemzetre olyan fontos munkásrendnek az élete. Egészen elfe­ledkeznek róla, kihagyják az élő, a dolgozó emberek társadalmából. Még a bányászok testi épségére sem vigyáznak. A kisterenyei üzem­nél van egy »Csigalejtős akna« nevezetű bá­nya, ahol általánosak a panaszok, mert a be­szállásnál nem állítják meg a csilléket, hanem azok járnak és a bányászoknak életük veszé­lyeztetésével kell be- és kiszállniuk a bányá­ból. Baglyasalján megtette a vállalat, hogy eladta a düledező, egészségtelen, emberi köve­telményeknek nem megfelelő lakóházakat a bányászoknak; óriási vívmány volt ez, olesón odaadta azért, hogy a bekövetkezendő ható­sági vizsgálatok során, amelyek emberi la­kásra alkalmatlannak találják ezeket a háza­kat, ne a társulaton hajtsák be a rendbehozási költségeket, hanem ezektől a Szerencsétlen bá­nyászoktól követeljék. Ennek azután egyenes következménye az, hogy a kommunista és szo­ciáldemokrata izgatás mérhetetlenül nagy ezen a bányavidéken. Be kell jelentenem, hogy a Nyilaskeresztespárt nemzetiszocialista ala­pon álló munkásai akadályozták meg most is a sztrájk kitörését a bányában. Mi azonban csak akkor tudjuk vállalni a felelősséget és megakadályozni a sztrájk kitörését, ha meg­szakad az a politika, amelyben a nemzeti szo­cialista érzelmű munkásság üldözésnek van kitéve, viszont a szociáldemokrata munkásság és a kommunista csőcselék nyugodtan tudja űzni az üzelmeit és tengelyellenes uszításait. T. Ház! A fekete gyémánt keserves dolgo­zói érdekében méltóztassék azonnal sürgős in­tézkedéseket foganatosítani, méltóztassék a vállalatokat reászorítani, hogy gazdasági té­ren emberi helyzetbe kerüljenek és megszaba­dítani őket a legerélyesebb intézkedésekkel az alól a politikai terror alól, amelyben a szo­ciáldemokraták miatt élnek a hadviselés és nemzet jövője érdekében is. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a kormánynak. Következik Tóth János képviselő úr inter­pellációja a földmívelésügyi és a pénzügy­miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi és pénzügy­miniszter — mint gazdasági csúosminiszter^— úrhoz az abraktakarmány-hiány elkerülése tárgyában. 1. Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy az elmúlt esztendőben és még idén is az abraktakarmány-hiány következtében, különösen a tejtermelés, jelentősen vissza­esett? 2. Hajlandók-e a miniszter urak intézkedni azirányban, hogy a külföldre történő gabona­szállítások helyett lisztet engedjenek kiszállí­tani az országból és az így visszamaradt kor­pát maximált áron a termelő gazdáknak jut­tassák oda? 3. Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy az abráktakarmány-hiány következ­tében a takarmány (sok esetben zugforgalom­ban lebonyolítva) olyan magas árat ért el, hogy a jelenlegi tejár mellett lehetetlenség abból termelni tejet? 4. Hajlandók-e a miniszter urak sürgős in­tézkedést foganatosítani a tej árának rende­zése tárgy álban?« Elnök: Az interpelláló képviselőt urat illeti a szó. Tóth János; T. Képviselőház! Nagyon so­kat hallottunk már az abraktakarmány és a tejár kérdésének rendezéséről. Mfndeuütt, ahol termelői és gazdaösszejövetelek vannak, mind­untalan felvetődik ez a két kérdés, hiszen szo­ros összefüggésben van egyik a másikkal. Az egyik kérdés az, hogy kötelességünk tejet ter­melni, mert hiszen a közellátást biztosítanunk kell. A tej ára a mostani abraktakarmány­árakhoz képest — megjegyzem, abraktakar­mányt csak zugban lehet sok helyen vásá­rolni — olyan alacsonyan van megállapítva, hogy a termelésre rá kell fizetni. Éppen a napokban zajlott le az Omge. székházában Budapesten: a Tejtermelők Országos Szövet­ségének közgyűlése, ahol telve voltak panasz­szal mind a tejszállítók, mind a tejtermelő szövetkezetek kiküldöttei. Mi azt mondottak az országos tejtermelő szövetség vezetőinek: Nem elég, hogy ezek a panaszok itt elhangza­nak, hanem egy olyan konkrét tervet kell ki­dolgoznia a szövetségnek, amelyet a gazda­sági csúosminiszter elé kell terjeszteni, mert tarthatatlan az az ár, amelyet ma a gazdák a tejért kapnak. (Nagy Ferenc: Oda ugyan mehetnek !) Előttem Mester M iklós igen t. kép­viselőtársam vázolta már a tejár kérdését és én is néhány héttel ezelőtt, megemlítettem itt a Házban, hogy négy-öt községben napi 30.000 liter tejjel eset vissza a szállítás- 'Ügy érzem, hogy teljességgel halaszthatatlan és rendkívül sürgős a szállítás megindítása érdekében szük­séges lépések és intézkedések megtétele. Itt van az abraktakarmánykérdés, amely összefügg a tejtermeléssel és a szarvasmanha­tenyésztés minőségi oldalával. Ami az abrak­• takarmánykérdést illeti, mi gazdák úgy érez­zük, hogy már most, az új termés előtt kell j gondolkoznunk ezen és a "kormánynak lehetŐ­! séget kell teremtenie arra, hogy ne legyenek : bajok a jövőben. Mi, akik gabonatermeléssel » j foglalkozunk, szívesen adjuk oda felesleges ga­I bonánkat a megállapított maximális áron a ' közellátás biztosítására, de ugyanakkor a kor­mány is gondolkozzék azon, hogy a ga'bona­, korpa visszakerüljön a gazdákhoz feletetés 1 céljára éspedig elfogadható maximális áron. ) Mert ha a gazdáktól megkívánják azt, hogy a ' sertést, a tejet és a többi terméket maximális ! áron adják, akkor nem lehet őket arra kéoy­szerteni, hogy ezt tegyék, ha a zugforgalomban túlmagas áron veszik az abraktakarmányt. Ügy a tejtermelők, mint a szarvasmarhate­nyésztők szövetségében felemlítették ezeket az

Next

/
Oldalképek
Tartalom