Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-271
136 Az országgyűlés képviselőházának 271, ülése 1942 június 24-én, szerdán. a községi jegyzővel, hogy a feleségére jutó birtokrészt a községben lakó kisbirtokosoknak óhajtja haszonbérbe adni. Az előzetes tárgyalás után létre is jött az ideiglenes megegyezés katasztrális holdanként 150 kiló gabonáért. Most azon a címen, hogy a nevezett zsidó az örökösöknek a jogtanácsosa, elment az illető gróf úrhoz és azt mondta, hogy ne adja oda százötven kiló búzáért a kisbirtokosoknak a bérletet, hanem 200 kilóért adja oda, mert az annyit is megér. Különben pedig kérte a gróf urat, hogy ezt a haszonbérletbeadási jogot ruházza rá, mert ő garantálja, hogy 200 kilóért is bérbe tudja adni. Mi itt a helyzet tulajdonképpen 1 ? Itt az a helyzet, hogy elsőisorban is meg akarja nehezíteni a községben lakó kisparasztoknak bérlethez jutását, másodsorban pedig a szerződés Írásánál és egyéb jogi munkálatoknál nagy sápot akar magának szerezni. Ez a zsidó ügyvéd férfikorának delelőjén van és teljesen egészséges, nem tudom tehát -megérteni, hogy miért nem hívták be munkatáborba és miért nincs kint Ukrajna harcmezőin úgy, mint többi zsidó társai. Felelősségem telje» tudatában le kell szögeznem, hogy ez a zsidó ügyvéd itt igenis különféle szabotálásokat követ el ezen a címen. A társadalompolitikában tehát addig nem tapasztalhatunk előbbre jutást és addig nem tapasztalhatjuk a mindenki által hangoztatott megbékülést, amíg ilyen káros kinövések lehetségesek a magyar közéletben. T. Képviselőház! Ezekután kötelességemnek tartom szavamat felemelni a falusi magyar parasztság érdekében.' Most tárgyaltuk le a zsidók erdő-, mező- és szőlőgazdasági ingatlanáról szóló törvényjavaslatot, amely arról intézkedik, hogy milyen módon vegyék el a zsidóktól a birtokokat. Előre tudom, hogy azt fogják mondani: van már törvény és van már intézkedés arra, hogy a zsidóktól elvett birtokokat kiknek juttassák, én azonban ezt a gyakorlatban nem tapasztalom. Nem tapasztalom már csak azért sem, mert számtalan esetben láttam, hogy olyan személyek birtokába kerül a magyar föld, akiknek a magyar földhöz semmi közük sincs. Én nem osztálygyűlöletből teszem ezt a kijelentést, mert tudom, hogy azok az illető urak, akik igyekeznek magyar földhöz jutni, tanult emberek, akik állásukban teljesen megfelelnek és ott a legértékesebb munkát végzik. Ezt annál is inkább állíthatom, merthiszen tehetségtelenül nem tudtak volna tőkét kovácsolni maguknak arra, hogy a birtokszerzéshez jogcímük legyen. De nem győzöm eléggé hangsúlyozni a magyarság jövőjének felépítése érdekében, hogy . Magyarországot csak akkor * tudjuk naggyá és erőssé tenni, ha az ország határain belül minél több paraszt-családot ültetünk be ilyen birtokba. Ezt pedig nem érhetjük el úgy, hogy a magyar földet azoknak az illető uraknak juttatjuk, akiknek foglalkozásukat tekintve, a, magyar földhöz semmi közük sincs. A magyar közéletnek szerintem ma a legnagyobb hibája az, hogy a gazdasági termelés nem a mai háborús» követelmények parancsai, nak megfelelően folyik. Nem tudom, történt-e már intézkedés arra, hogyan fog megtörténni Magyarország búzatermelésének átállítása arra az időre, amikor a háború befejeződik? Állítom, hogy a német alapossággal felépített ukrajnai mezőgazdaság olyan búzamennyiséget fog az európai piacokra zúdítani, amely búzamennyiség azt a magyar gazdát, aki búzát t-ermel és aki egy mázsa búzát sokkal kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben állít elő, határozottan meg fogja fullasztani. Én szükségesnek tartom, hogy már most rálépjünk arra az útra, amelyen ez a nehéz probléma megoldható lesz. Ezt a megoldást pedig abban látom, ha már most propagandát indítunk mindazoknak a cikkeknek termelésére, amelyeket a nyugati államok klímájuknál és fek. vésüknél fogva nem termelhetnek, de amelyekre ,a népélelmezés helyzetének megváltozása folytán nagy szükségük lesz. Itt arra gondolok, hogy nagymennyiségű vetőmagot lesznek kénytelenek tőlünk vásárolni. Magyarország klímájánál .és fekvésénél fogva a legalkalmasabb terület ezeknek a magvaknak a termelésére. Ha nem akarunk belefulladni ebbe a búza versenybe, akkor szükségesnek tartom, hogy az illetékes szakminisztériumok már most kimunkálják ezt a kérdést. Ha ugyanis akkor fogjuk ezt a munkát megkezdeni, amikor a nyakunkba zúdul a búzaverseny minden veszedelme, akkor elkésünk. Szeretnénk egyszer már látni azt, hogy történik itt nálunk is a kormányzati rendszeír részéről a magyar élet rohanásával párhuzamosan intézkedés. T. Képviselőház! Utalva beszédem bevezetésére, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a javaslatot elfogadjam. (Helyeslés a szélsőbaloldalion.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Palló Imre! Elnök: Palló Imre képviselő uirat illeti a szó. Palló Imre: T. Ház! Rövid felszólalásomnak kettős célja van: egyrészt szeretnék rámutatni néhány olyan kérdésre, amelyet a 42-es bizottságban nines alkalmam a kormánynak figyelmébe ajánlani, másrészt pedig a miniszter úrnak egyik kijelentésére kell párt szövetségem nevében reflektálnom. T. Ház! Öt kérdésre szeretném röviden felhívni a kormány figyelmét. Az előttem felszólalt képviselő urak alaposan kifejtették a gazdasági kérdéseket. Én szeretném megkérni a kormányzatot, hogy intézkedjék a legsürgősebben a felszabadult bácskai tisztviselők kinevesse ügyében és a cselédügyben. Azután utasítsa az iparfelügyelőségeket, hogy lehetőleg vizsgálják felül a Budapesten még ma is működő zsidó gyárakat, mert bizonyosan akadnak olyanok, amelyek iparigazolvány és telepengedély nélkül működnek. Harmadsorban pedig, mivel legutóbb is olvashattuk, a zsinagógában^ történt megleJhetősen szomorú eseményeket, amelyeket a zsidóság nem tagadhat le, azt hiszem, a leghelyesebb lenne, — amint azt Rapcsányi igen t. képviselőtársam is kérte tegnap — ha elrendelnék a zsidóságnak a keresztényektől való teljes elkülönítését. Ez csak egy módon lehetséges, — és itt mutassa meg a belügyminiszter úr az ő meglehetősen erélyes intézkedni tudását — úgy, ha sárga foltot alkalmazunk. (Helyeslés a szélsőbaluldalon.) Mivel ezekben a háborús időkben a nemzetnek minden erőforrást igénybe kell Yennie abból a célból, hogy eredményt tudjon produkálni, szellemi, kulturális életünkben is mutatkoznia kell legalább olyan haladásnak,
