Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-271
Az országgyűlés képviselőházának amilyet gazdasági életünkben tapasztalunk. (ügy vam a szélsőbaloldalon.) A másik dolog, amire rá kell térnem, a miniszter úrnak az a megjegyzése, hogy az ellenzék egyik tagja bizonyos áldozatokat követelt a nagy összefogás megalkotásához és azt kívánta, hogy a kormány is, az ellenzék is adjon engedményeket. Szóval al!kut ajánlott. És itt határozottan le kell szögeznem pártszövetségünk álláspontját, egyedül azét, mert a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség egy pillanatig sem maradhat hamis megvilágításban. Imrédy Béla pártszövetségünk politikai vezetője tegnapi beszédében is és más alkalommal is kifejtette, — és éppen ez a mi pártunk és pártszövetségünk legnagyob értéke — hogy szigorúan ragaszkodunk meggyőződésünk becsületes tisztaságához, egyenességéhez, semmiféle kopromisszumot nem kötünk, tárgyalásokat konipromiszszumokért és egyebekért nem folytatunk, haladunk a becsületes magyar népi politikának az útján a közösségi gondolattal az új magyar ezredévekért, az Örök magyar katonanemzetért. (Ügy van! a baloldalon.) A javaslatot Imrédy Béla vezetőm által kifejtettek alapján nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Feliratokozva nincs senki. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem.) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? 1 (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja és azt részletes tárgyalás és jelentéstétel céljából átteszi a pénzügyi és közjogi bizottsághoz. Napirend szerint következik a honvédelemről szóló 1939:11, te, valamint az 1914— 1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismerésérő] szóló 1938 : IV. te. módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom: 653. sz.) A t. Ház tudomására hozom, hogy a javaslathoz az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja Benkő Géza és vitéz Horváth Ferenc képviselő urakat, az Erdélyi Párt Bartha Ignác képviselő urat, a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség Baky László képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt pedig Vajna Gábor képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy a honvédelmi miniszter úr e törvényjavaslat tárgyalásának tartamára dr. Szentgyörgyi Lajos államtitkár és vitéz dr. Idrányi Zoltán miniszteri osztálytanácsos urakat miniszteri megbízottaképpen jelentette be. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a házszabályok 138. §-a alapján javaslatot teszek a t. Házinak arra vonatkozólag, hogy a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmi miniszter úrnak az állításköteles kor alsó korhatárának leszállításáról szóló jelentése (írom: 654. sz.) tárgyalását egyesítse. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni 1 ? 271. ülése 19 U2 június 2A-en, szerdán. 137 (Igen!) A Ház az elnök javaslatához hozzájárult. A házszabályok értelmében, mind a törvényjavaslat, mind pedig a jelentés elfogadása felöl a Ház közvetlenül egymásután, de külö.nkülön fog határozni. vitéz Lukács Endre előadó urat illeti a szó. vitéz Lukács Endre előadó: T. Ház! A hon védelmi miniszter úr törvényjavaslatot terjesztett elő a honvédelemről szóló 1939:11. te, valamint az 1914—18. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938:1V. te. módosításáról és kiegészítéséről. Ez a törvényjavaslat, amelyet most ismertetni kívánok, olyan időben került a törvényhozás elé. amikor az egész világ nagy szellemi és társadalmi válságában, világnézetek roppant küzdelmében, a magyar katona fegyverrel a kezében, hősi harcot vív nemzeti céljainkért. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) és a közös európai érdekek védelmében. Ilyen időben, amikor a nemzet honvédelmi készültsége és erőkifejtése életérdekei biztosítása végett munkába állítja katonai erőinket és a inemzet egész lelki készültségével a hadrakelt sereg ragyogóan küzdő fegyverére tekint, természetes és helyes az, hogy a törvényhozás elé került ez a javaslat, amely egyrészt honvédségünk megszervezésével kapcsolatban is levonja világnézeti állásfoglalásunk konzekvenciáit, másfelől küzdő katonáink és azok hozzátartozói részére gyakorlatilag érvényesíti azt a felelősségteljes szociális szellemet, amely a kományzatot munkájábata vezeti. Ugyanakkor gondoskodik a törvényjavaslat arról is, hogy az 1939:11. te. alkalmazása során felmerült hiányokat kitöltse, valamint ezen úgynevezett honvédelmi törvény egyes rendelkezéseit a gyakorlati' követelménveknek megfelelőképpen módosítsa. A magyar katona ezredéves történelmünk folyamán mindenkor az ősi magyar lélek sorsszerűén meghatározott céljainak érvényesítője és a magyarság jogos életérdekeinek védelmezője és biztosítója volt. (Úgy van! Ügy van!) Amikor őseink messze keleten megindultak nyugat felé és a magyarság honszerző akarata megvillant a Kárpátok bérceim, az akkori Európa felfigyelt, mert egy katonai erények; ben gazdag, a hadviselés taktikai és stratégiai elemeiben újat, ismeretlent jelentő katonai hatalom jelentkezett a középeurópai térségbea. VI. Leó császár híres Taktikája 18- fejezetében csodálattal és elismeréssel összegezi azokat a katonai értékeket, amelyek megnyilvánultak a magyarság harcaiban és mindazokat a stratégiai és taktikai elveket, amelyek magyarság harcmodorában érvényesültek. A magyarság nem lassan, meglapulva lopakodott be az európai népek kulturközösségébe, (Ügy van! Úgy van! — vitéz Zerinváry Szilárd: Mint az oláhok!), hanem a magyar fegyverek erkölcsi, szellemi és katonai erejét érvényesítőén a magyar fegyverek hősi harcával szerzett Európában életteret a magyarság számára. (Úgy van! — Taps a jobboldalon és a középen.) Ez a magyar élettér a szellemi Európa keleti határát jelenti. A magyar Kárpátokig húzódik szellemi és erkölcsi értelemben véve az az Európa, amelynek újjárendezéséért a jelenlegi nagy világküzdelem folyik. A magyarság az európai történelem folyamán nemcsak a szellemi és anyagi munka terüle-