Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

Az országgyűlés képviselőházának tattá azt az erős politikát, amit velünk szemben a belügyminiszter úr egyetlen egy esetben sem mulaszt el alkalmazni. T. Képviselőház! Ezen a téren kellene alkalmazni az erős kéz politikáját, hogy a különféle cikkek árai ne emelkedhessenek toronymagasságig. Kérdezem ugyanis a t. Háztól, helyes-e az, ha egyes kereskedők egyes me

1 zőgazdasági cikkeknél — a közellátási minisztérium keretében működő árkormánybiztosság segítsége révén — 42%-tól 111%-ig emelkedő hasznot raknak zsebre? Tehát akkor, amikor a mezőgazdaság egy évben csak egyszer gyümölcsöztetheti befektetett tőkéjét, s akkor is alig: 4—5% tiszta hasznot tud biztosítani magának, ugyanakkor az ipar és kereskedelem — azt mondhatnám — majdnem minden hónapban egyszer meg tudja forgatni az általa befektetett összeget és minden egyes forgatásnál az előbb említett hasznot vághatják zsebre. T. Képivselőház! Ha ez így megy továbbra is és a kormány nem folytatja ebben a tekintetben az erős kéz politikáját, akkor maholnap odajutunk, hogy az, aki két keze munkájával keresi meg a kenyérre valót, sem ruházkodni, sem magát és családját élelmezni nem tudja. T. 'Képviselőház! • Elhibázottnak) Jtartom a kormányzatnak a gyapjúárakkal kapcsolatos árpolitikáját. A tavasz folyamán, a gyapjúkampány bevezetése előtt a sajtóban nagy hangon hirdették, hogy a gyapjú árát kilogrammonként 2.50 pengővel felemelik. Ez az ígéret nagyon szépen hangzott. Mint gazda, utánanéztem ennek s megállapítottam, hogy gyakorlatilag a következő a helyzet: igaz, hogy a gyapjú kilogrammja után 2-50 pengőt adnak, ezt az árat azonban a gyapjútermelő gazda csak azok után a mennyiségek után kapja, amelyek a múlt évben leszállított gyapjúmennyiség felett vannak. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Ma ténylegesen az a helyzet, hogy a gyapjú árát csak 50 fillérrel emelték fel, a 2 pengőt csak az kapja, aki az idén többet szállított, mint a múlt esztendőben. (Maróthy Károlyt Nesze semmi, fogd meg jól!) Kérdem a t. Háztól, különösen annak gazdatagjaitól, vaj; jon hogyan lehet fejleszteni és megerősíteni Magyarországon a birkatenyésztést akkor, amikor a tél folyamán a birkatenyésztő gazda még mázsánként 32 pengős árral megfizetett szénát is kénytelen volt feletetni? Ügy látom, hogy a jelenlegi kormányzati rendszer abba az évekkel ezelőtt folytatott hibás gazdaságpolitikába esett bele és azt folytatja tovább. amely azt az elvet vallotta, hogy a magyar birkatenyésztés színvonalát sülyesszük le a végtelenségig és drága pénzen Ausztráliából hozzunk be birkát és idegen nemes valutát igénybe vevő gyapjút, azonban nem volt hajlandó arra, hogy rendes árat adjon a magyar gyapjúért, amely körülmény a gazdatársadalmat arra késztetné, hogy a birkák mennyiségét is szaporítsa. T. Képviselőház! Nyugodt lelkiismerettel nem tudok addig bizalmat szavazni ennek a kormányzati rendszernek, amíg nem látom minden vonatkozásban, hogy ezekben a rendkívüli időkben nem ragad meg minden alkalmat arra s hogy ebben az országban csak az egyefemes magyar érdekeket szolgálja és a magyar kérdéseket oldja meg. ?1. ülése 194-2 június 24-én, szerdán. 135 T. Képviselőház! A túloldalról szeretik hangoztatni felénk, hogy mi békétlenséget akarunk szítani. Nem akarunk. Bennünket nem köt a kormányzati rendszerrel szemben a pártkeret fegyelme, e mellett azonban gyakorlati emberek vagyunk, világosan tudunk látni, gondolkozni és következtetni. Ebből következik, hogy egyetlen alkalmat sem szalasztunk el, — és nem is szabad elszalasztani — hogy ne mutassunk rá a Ház színe előtt azokra a hibákra, amelyeket a kormányzat elkövet. Ezt nem azért tesszük, hogy esetleg vihart keltsünk, hanem azért, mert szeretnénk, hogy ezeket a fontos kérdéseket a közérdeknek megfelelően intézzék el. Jóleső érzéssel hallottam Keményi-Schneller miniszter úrnak azt a kijelentését, hogy örömmel vesznek tudomásul bármilyen tanácsot és javaslatot, bármely oldalról jöjjön is az, ha jó és annak a szellemében cselekednek majd. A pénzügyminiszter úrnak ezt a nyilatkozatát örömmel veszem tudomásul. Minthogy eddig nem tapasztalhattuk, hogy elfogadtak más. erről az oldalról adott tanácsokat vagy javaslatokat, azt kell kérdeznem, vájjon mérlegelik-e majd az illetékes személyek, hogy az a tanács és az a javaslat, amelyet mi terjesztünk elő, tényleg alkalmas és jó-e arra. hogy a magyar közérdek szempontjából fontos kérdések megoldását eredményezzék. T. Képviselőház! Nem mulaszthatom el megemlíteni a társadalompolitika nagy hibáját. Akkor, amikor magyar véreink kinn, Ukrajna nagy mezőségein vérüket ontják, idebenn tessék-lássék behívásokat látunk a zsidó munkatáborokba. Figyelemmel kísértem a vidékemen lakó. de a magyarságnak mindig veszélyt akaró és azon dolgozó zsidók behívásait. Megtörtént, hogy X. Y. zsidó ügyvédet behívták munkatáborba, három nap múlva azonban a zsidó az illető falu nagy megrökönyödésére ott pöffeszkedett a korzón. Nem tudom, milyen hatalmas erők léphettek itt közbe, nem tudom. mi lehet az a hatalmas erő,, amely megkontrázta a honvédelmi miniszter úrnak ezt az általunk nagyon szükségesnek tartott intézkedését. T. Képviselőház! A vidékemen van egy zsidó ügyvéd, akiről úgy szoktunk nyilatkozni. •a Duna-Tisza közének legnagyobb veszedelme. Ez a zsidó ügyvéd egy grófi család örököseinek jogtanácsosa. Az illető község határában a múlt évben, az idén és már ihárom évvel ezelőtt is mintegy 3—4000 hold víz alá került. Hiábavaló volt az ármentesítő társulatnak s a főszolgabírói hivatalnak bármiiven arra vonatkozó intézkedése, hogy végrehajtsák a csatornázást, a grófi Örökös zsidó jogtanácsosának állásfoglalása miatt ez a szándék meghiúsult és ma is az a helyzet, hogy a Duna-Tiszaközén az illető községben még mindig többszáz hold vízzel borított terület van, amelyet nem tudunk megművelni. T. Kénviselőház! Felelősségem télies tudatában állítom, hogy ez a cselekmény is szabotázs, részlete annak a nemzetromboló munkának, amelyet a zsidók részéről nagyon sok esetben tapasztalunk. * De egy másik ' dolgot is kötelességemnek tartok itt megemlíteni és kérnem kell a honvédelmi miniszter urat, hogy ebben az ügyben sürgősen intézkedjék az illető zsidóval szemben. Ebben a községben az egyik grófi örökös, aki külföldi állampolgár, érintkezésbe lépett