Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-242
48 Az országgyűlés képviselőházának Azzal is érvelhet a t. kormány, hogy rendkívüli háborús időben különösen nagymértékben van szükség a gyors elhatározásra, mert így legkevésbbé nyílik alkalom a nemzet véle menyének megoszlására. Igaz, nehéz időket élünk és az ország egységét meg kell óvnunk. I)e méltóztassanak elhinni, hogy az országegységét nem a parlamenti tárgyalás bontja meg. Ha mi itt felszólalunk most, nem egységet bontunk meg, hanem pusztán nagyon szerényen hangot adunk azoknak az aggodalmaknak, amelyek a nemzet fiainak nagy számát máris eltöltik. (Taps a szélsobaloldalon.) És ha az egységre appellálás történik, akkor én tisztelettel arra kérem a kormányt, terjesszen a mostani helyett olyan javaslatot a Ház elé, amely a jelen javaslat súlyos hátrányainak elkerülése mellett honorálja azt az érvet, azt az indokot, amelyet teljes lojalitással elfogadok, nevezetesen, hogy kormányzó urunkat túlságosan nagyszámú és terhes teendői egyrészétől miképpen tudnók tehermentesíteni, miként tudnók lehetővé tenni, hogy az Ő, annyi viszontagságban kipróbált bölcsessége, bátorsága és biztos ítélete minél tovább kormányozhassa országunk hajóját. (Taps a szélsőbaloldalon.) Nagy kérdésről van szó, t. Ház, olyan kérdésről, amelyben a pártállásfoglalás nenl játszhátik szerepet. Itt minden egyes törvényhozónak a saját lelkiismeretében kell a választ megtalálnia. Nem alkalmaztunk ezért sem oktrojt, sem pártfegyelmi rendelkezést pártszövetségünknek e Házban ülő képviselőivel szemben. És ha mégis egyek velem abban a felfogásban, amelyet kifejtek és ha a nevükben és megbízásukból beszélek, úgy ezt szabad elhatározásuknak köszönhetem (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), amely minden erkölcsi presszió vagy kényszer nélkül nyilvánult meg ez állásfoglalás irányában. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De szeretném ugyanezt kérni valamennyi párttól, a túloldali igen t. kormánypárttól is, mert hogy melyik esik nagyobb súllyal a latba: a képviselőknek szabad akaratból fakadó elhatározása vagy a pártfegyejemből eredő magatartása, annak megítélését a nemzetre és a történelemre bízom. (Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A javaslat alapelgondolása az» hogy lehetővé tegye az állami főhatalom gyakorlását ideiglenesen szabályozó alkotmányunk szerint az államfői tisztet betöltő kormányzó intézményes helyettesítését. Eddigi törvényeink,^ azoknak indokolása, a törvényjavaslatok tárgyalásánál a kormány és az előadók részéről elhangzott beszédek a kormányzói tisztet mint a királyt helyettesítő intézményt jellemezték. A kormányzói tisztnek ezt a helyettesi jellegét nem szabad szem elől téveszteni, amikor a történelmi precedenseket, illetőleg analógiákat keressük a jelenlegi törvényjavaslattal bevezetni szándékolt kormányzóhelyettesi intézményhez. Egészen természetes, hogy akkor, amikor az állami főhatalom gyakorlásában törés vagy fennakadás áll be és a nemzet a maga ősi államformájának szellemében nem tudja a koeronás király személyében az állami hatalom további gyakorlását biztosítani, kötelessége ilyen vagy olyan formában megoldani az állami főhatalom gyakorlásának problémáit. Ez történt az 1920:1. törvénycikkben és az azt módosító törvények sorában. Az is nyilván242. ülése 1942 február 10-én, kedden. való, hogy a történelem korábbi korszakaiban, amikor nemcsak nálunk, hanem az egész világon vajúdóban volt a nemzeti akarat kialakításának, végrehajtásának és érvényesítésének legcélszerűbb módja, amikor minden egyes nemzetnél észlelhetően folyt a nagy történelmi per a tekintély és a szabadság látszólag ellentétes elveinek legjobb és az illető nemzet lelkének legmegfelelőbb szintézise megteremtésére: e folyamat során törekvések érvényesül tek nálunk is egy olyan intézménynek, olyan tisztnek a létesítésére, amely bizonyos körülmények között és bizonyos körben a királyi jogok gyakorlására volt hivatva, de amelynek betöltője ugyanakkor a Szent Korona testét alkotó két tényező: a király és a nemzet között a közvetítő szerepre is hivatva volt. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Ez a nádori intézmény, amelynek kialakulása a történelmi szükségesség hatása, alatt ment végbe. A nádori intézmény eredetében nem is tekinthető magyarnak, csak később telítődött ez az intézmény speciálisan magyar adottságokból eredő elemekkel és lett mindinkább sajátos magyar intézménnyé. Eleinte királyi hivatalnok volt a nádor, később lett az ország, a regnum első tisztviselője. Az Aranybullában már mint az alkotmány őre jelentkezik. De még mindig a király által kinevezett méltóság. Mint a politikai nemzet által választott tényező, a XV. században kezd csak szerepelni. Az 1485. évi nádori cikkek határozzák meg legszabatosabban^ jogkörét. És e jogkör meghatározásánál már érvényesülni kezd a nádor szerepének kettőssége, a szoros értelemben vett nádori jogkör mellett megjelenik a királvi helytartói jogkör is. Érdekes megfigyelni, hogy a cikkek a király kiskorúsága idejére a nádornak, mint gyámnak és ugyancsak a király betegsége idejére teljes királyi hatalmat adnak, míg a király távolléte esetén a nádornak — ex officio locumtenens regius-nak — tehát helytartónak jogkörét némileg korlátozzák. A Habsburg-ház uralkodása idején, amikor királyaink ; jórészt az országon kívül tartózkodtak, a nádornak ez a királyi helytartói szerepe domborodik ki jelentőségében, de ugyanakkor mint a nemzeti alkotmány védelmére szolgáló intézmény lép mindinkább előtérbe. A nemzet ragaszkodik a nádori szék betölté séhez, hogy legyen a rendesen távollevő király nak a törvény erejénél fogva helytartója és ne nevezzen ki más, nem a nemzet akaratából választott személyt helytartóvá. Az 1608. évi III., a koronázás előtti törvénycikkben csúcsosodik ki ez a törekvés, amikor kötelezően kimondják a királyi nádorjelölő kötelességét és az országgyűlésre is kötelezővé teszik a nádor megválasztását. Két katolikus és két protestáns jelölt .közül kell ezidőtől kezdve a nádort megválasztani. E törvény ellenére is tovább folyt a küzdelem a nádori szék betöltése körül és más királyi helytartók kinevezésével kapcsolatban. Az országgyűlési gravameneknek is ez volt egyik leggyakoribb célpontja. II. József halála után az 1765 óta betöltetlen nádori tisztség újra betöltésre került, de azóta mindig a királyi család egyik tagjával és tudjuk, hogy 1795 óta József nádor, majd fia, István töltötték be a nádori széket és gyökereztették meg.a Habsburgcsalád Palatinus ágát Magyarországon — dicséretükre szolgáljon — nemcsak a nemzet földjén, hanem a magyar nemzet lelkében is.
