Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-242
Az országgyűlés képviselőházának nyilvánvaló, hogy a kérdés rendezése csakis azon a módon történhetik, ahogyam azt a törvényjavaslat tervezi, tudniillik külön kormányzóhelyettesi tisztség szervezése útján. A törvényjavaslat általános indokolása tüzetesen foglalkozik azokkal az egyéb lehetőségekkel is. amelyek a kormányzó helyettesítése tekintetében még felmerülhetnek, a rövidség okából engedje meg azonban nekem a t. Ház, hogy ez egyéb megoldási módok kivihetetlensége, avagy célszerűtlensége tekintetében ezúttal csupán utaljak az indokolás vonatkozó s rendkívül meggyőző okfejtést tartalmazó passzusára. Eátérve mármost a törvényjavaslat rendelkezéseinek ismertetésére, méltóztassék megengedni, hogy elöljáróban néhány szóban öszszefoglaljam azokat az alapelveket, amelyeken a törvényjavaslat felépült. Az első és legfontosabb alapelv, amelyet a törvényjavaslat szem előtt tart, az államfői hatalom egysége, oszthatatlansága és átruházhatatlansága. Ez az elv a magyar alkotmányfejlődésnek kezdettől fogva mind a mai napig egyik alapvető, lényeges és érintetlen kritériuma volt, amelyet a javaslat is — nagyon helyesen — csorbítatlanul kíván fentartani s evégből a kormányzóhelyettes tisztét olyként szervezi meg, hogy a kormányzói hatalom még a kormányzóhelyettes működése alatt is változatlanul megmarad a kormányzónál s a kormányzóhelyettes ezt a hatalmat csak a törvényjavaslatban szabatosan meghatározott szükség esetén, mindig csak a kormányzó helyett ós nevében -— és irányában hűségre kötelezve — láthatja el. Ez az alapelv világosan kitűnik a törvényjavaslat 7. §-ából, valamint a kormányzóhelyettesi eskünek a 6. §-ban foglalt szövegéből. 2. A kormányzóhelyettes megválasztása a törvényhozás jogkörébe tartozik, ami természetes és logikus következése annak a körülménynek, hogy a nemzeti szuverenitás kizárélagos birtokosa az országgyűlés lévén, e rendkívül fontos államjogi tisztség konkrét esetekben való betöltésének szükségessége és az arra érdemesnek tartott személy kiválasztása feletti végleges döntés csakis az országgyűlést illetheti meg. 3. A törvényjavaslat a kormányzóhelyettes személyének kiválasztása tekintetében a kormányzónak döntő befolyást biztosít. Ez a befolyás részint megelőzően, az 1. §-ban foglalt ajánlási jog megadásában, részint pedig utóbb, a törvényjavaslat 6. §-ábana kormányzó számára biztosított megerősítési jog gyakorlásában érvényesül. A törvényjavaslat 1. és 6. §-ához csatolt indokolás részletesen kifejti e rendelkezések szükségességét^ sőt elkerülhetetlenségét. A kérdéses indokolási részre ezúttal csupán egyszerűen utalva kiemelem mégis azt, hogy minden más megoldás az államfői vezetés múlhatatlanul szükséges egységére volna hátrányos kihatással. 4. A javaslatban-tervezett választási eljárás lehetővé teszi ä nemzeti közvéleményt képviselő országgyűlés akaratának érvényesülését s míg egyrészt hatályos biztosítékokat tartalmaz abban a tekintetben, hogy a kormányzóhelyettest az országgyűlés, többsége, válassza meg, másrészt olyan, választási eljárást konstruál, amely elejét veszi annak, hogy az országgyűlés tagjai korlátoztassanak meggyőződésük szabad nyilvánításában, 5. A kormányzóhelyettesnek .a; törvényjavasiát ugyanolyan büntetőjogi védelmet biztosít, mint amely a kormányzót illeti meg,-a kormányzó személyének járó sérthetetlenség 2J+2, illése 19 U2 február 10-én, kedden. 45 elvét azonban nem terjeszti ki a .maga teljességében a kormányzóhelyettesre; A javaslat rendelkezéseiben érvényesülő ez általános elvek előadása után méltóztassanak megengedni, hogy az egyes szakaszokat is : ismertessem. A javaslat 1. §a több alapvető fontosságú rendelkezést tartalmaz. Megállapítja mindenekelőtt, hogy a kormányzóhelyettest az országgyűlés választja, mégpedig csakis a kormányzó kívánságára. Szabályozza továbbá a kormányzót megillető ajánlási jogot és megállapítja, hogy a kormányzói ajánlás esetében kormányzóhelyettesnek csak a kormányzó által ajánlott személyt lehet megválasztani, illetve csak az általa ajánlott személyek közül lehet választást eszközölni. A 2. § az országgyűlésnek a kormányzóhelyettest választó együttes üléséről, annak összehívásáról . és határozatképességéről rendelkezik. Az utóbbi tekintetben azt a szabályt tartalmazza, hogy az együttes ülést csak akkor lehet megtartani, ha megnyitásakor mind. a felsőház, mind a képviselőház tagjainak legalább 3 /s része jelen van. Ellenkező esetben az együttes ülést a következő napra kell elhalasztani, amikor is az együttes ülést akkor lehet megtartani, ha" megnyitásakor a felsőház és a képviselőház tagjai együttvéve legalább 30ö-an jelen vannak. * A 3. és a 4. § a választási eljárást szabályozza bizonyos eltérésekkel aszerint, hogy a kormányzó élt-e az ajánlási jogával, avagy nem. Az eltérés abban áll, hogy ha a kormányzó élt az ajánlási jogával, a szavazást minden egyéb eljárás mellőzésével nyomban meg kell tartani az általa ajánlott személyre, illetve személyekre, ha azonban a kormányzó az ajánlási jogával nem élt, a választást jelölés előzi meg. A jelölés módja a jelölési ív sajátkezű aláírása; jelöltnek azt kell tekinteni, ^akit az országgyűlésnek legalább 150 tagja érvényesen jelöl. A választásra vonatkozó szabályok közül ki kell emelni azt, hogy a kormányzóhelyettes megválasztásához minden esetben annyi »igen« szavazat szükséges, amennyi az összes szavazatok felét és egyben az ülés megnyitásakor jelenlévő országgyűlési tagok számának V^át meghaladja. Amennyiben ezt a szavazatszámot a szavazási eljárás során egy jelölt sem éri el, a választást meghiúsultnak kell tekinteni. Két vagy több személy ajánlásakor, illetőleg jelölésekor a választás — szükség esetében, azaz akkor, ha az első szavazás alkalmával egyik jelölt sem éri el az előbb említett minősített szavazattöbbséget — ismételt szavazások útján megy végbe akként, hogy a soron következő szavazásban nem lehet szavazni arra a jelöltre, aki az előző szavazás során a legkevesebb — két jelölt esetében a kevesebb — szavazatot kapta. / Az 5. § lehetőséget ad kormányzóhelyettesnek közfelkiáltással való megválasztására. Természetesen a döntésnek erre a módjára csak akkor kerülhet sor, ha az országgyűlés tagjai túlnyomó többségében megvan az egyetértés a megválasztandó személy tekintetében és az országgyűlés akaratának egyértel• műsége még abban is kétségtelenül megnyilatkozik, hogy nincs olyan országgyűlési tag, aki szavazást kívánna, vagy csak annyi ilyen tag van, amennyi az ülés megnyitásakor jelenlevő tagok számának Vs-ét nem haladja meg. !• A javaslat í>, §-a foglalja magában azt a 9*